Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)
1863 / 97. szám
Pest, kedd 1863. decz. 22. 97. szám. Ötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tiirtalom : Szerződés betöltési jogeset. (Vége.) — Kúriai Ítéletek : magánjogi ügyekben. Udvari rendelet. — Hivatalos tudnivalók. Szerződés betöltési jogeset. (Vége.) A tárgyalás 1863. jun. 14. befejeztetett; és miután az alperesek által Zmeskál I. mint a Saáryféle csődiömeg gondnoka s Ihász I. mint a Saáry s Huszárféle bőnyi birtokrészek megvevője e jelenleges tulajdonosa, mint szavatosok e. indított szavatossági per tárgyalása is már előbb, t. i. 1863. febr. 7. bevégeztetett: a k. kerületi i. tábla 1863. jul. 16. (751. sz. a ) következő ítéletet hozott : „Főperbeli íelpe:es Mile Károly keresetétől elmozditatik. Továbbá Zmeskál István és Ihász Imre azellenök indított szavatossági alkereset és szavatosság terhe alól felmentetnek. Ellenben özv. Saáry Károlyné s érdektársai tartoznak alkereseti alpereseknek okozott, és 51 frt 60 krban megállapított költségeket 15 nap a. különben bekövetkező végrehajtás terhe mellett megfizetni. Főperbeni alperesek azon kérésének, hogy főperbeni felperes perpatvarkodás büntetésében elmarasztassék, hely nein adatik. Végre a főperbeni költségek kölcsönösen megszüntetnek." Indokok: ..Felperes Mile Károly az ért volt keresetétől elmozdítandó, mert a C. a. alku néh. Huszár Kálmán és Saáry Károly után maradt Győrmegyei bőnyi, úgynevezett Győryféle 844 osztályozott holdakról köttetvén, miután az A. és B. meghatalmazások szerint Saáry Gyula, fivére Saáry Béla és édes anyja özv. Saáry Károlyné, úgyis mint kiskorú Miklós fia törvényes és természetes gyámanyja által, csak a néh. Saáry Károlyféle, őket örökösödés, tekintve özvegyi jognál fogva illető birtok eladásával bízatott meg: a nevezett, meghatalmazott azon birtok részt, mely néhai Huszár Kálmán hagyatéki tömegéhez tartozott, s igy az egész 844 hold birtokot semmi esetre sem, és pedig annál kevésbé adhatta el, minthogy a felperesileg hivatkozott L. a. hírlapi hirdetésben is csak az foglaltatik, hogy a néh. Saáry Károly és életben lévő nejének győrmegyei bőnyi birtoka a hitelezők és örökösi megbízott Saáry Gyula hozzájárulásával alku utján megvehető. A C. a. alkunak a Huszárféle birtokra vonatkozó része magában elenyészik, mert felperes azt, hogy Saáry Gyula ezen eladásra, az osztrák törvények uralma alatt kinevezett hagyatéki gondnok Prágay Károly hivatalos működésének, a joghatályukba visszaállított magyar polgári anyagi ma<?án törvények szerinti megszűntével, a néh. Huszár Kálmán által végrendeletileg kirendelt, és honi törvényeinkben is jogosnak ismert végrendeleti végrehajtó Pamer Mihály által is meghatalmaztatott volna, egyátalában be nem győzi. De továbbá a C. alku a Saáry Károlyféle birtokra nézve sem tekintethetik jogérvényesnek, mert habár a Saáry örökösök és jogutódok afenebbi szerint Saáry Gyulát meghatalmazták is, ezen meghatalmazással csak azon jogokat ruházhatták Saáry Gyulára melyekkel maguk birtak ; már pedig lett légyen a Saáry Károlyféle birtok zár alatt, a mennyiben az A. és B. meghatalmazások Zmeskál Istvánt zárgondnoknak nevezik, vagy csőd alatt, a mennyiben Zmeskál magát az L. hirdetvényben mint ideig, tömeggondnq^ irtaralá, miután Győrvármegye tszékének az 1861. jul. 25. kelt, csődöt nyitó Ítélete nyomán, Győrmegye közönsége 1861. aug. 5-én hozott, 2. sz. alá zárt határozatával a Saáry Károly s neje ellen elrendelt vagyon összeírást és záralávételt hatalomkarral is eszközöltetni rendelte,ZmeskálI. tömeggondnoksága az 1862. máj. 27-ig, valamint a zár is tettleg fenállott: s igy a csődhitelezőktől, a maguknak 11. sz. szerint nyilván fentartott hozzájárulási jogukat elvitatni nem lehetvén, a meghatalmazok ezt Saáry Gyulára nem ruházhatták. Egyébbiránt, habár igaz is, hogy a Győrmegyei tszéknek csődöt rendelő Ítélete, minden következményekkel együtt, másod és harmad folyamodványilag mégse mm isi tetett, de ezen I. a. felsőbb és legfelsőbb határozatok az illető eljáró tszékhez csak 1862. jan. 22. érkeztek, tehát mindazon jogi cselekvényeknél, melyek a csődnyitás és fenebbi legfelsőbb határozat közti időben jöttek közbe, azon szabályok tartandók meg, melyeket a csődtörvény előszab és illetőleg a csődhitelezők megállapítanak, s igy világos, hogy az ügyletben felperes és alperesek közti szerződés létrejöttekor, az ideig], tömeggondnoknak csakugyan befolynia és a szerződés,illetőleg alkuhoz járulnia kellett. — Hogy hozzá nem járult, ebből felperes legfölebb azon előnyt nyerhetné, hogy alkuja, a gondnok aláírása hiányából, a csődöt megsemmisítő határozatok után meg nem támadtathatnék. A mi a kiskorú örökös Saáry Miklóst illető birtok résznek eladását illeti, e tekintetben az alku özv. Saáry Károlyné, mint most nevezett fia természetes és törvényes gyámja, illetőleg ennek meghatalmazottja Saáry Gyula által megköttethetett ugyan,azonban ilyennek jogérvényességéhez hazai törvényeink, jelesül a H. T. k. I. R. 112. és 124. cz. ugy az 1655 : 3. tcz. valamint a törvényes gyakorlat szerint is, a gyámi hatóság jóváhagyása megkívántatik ; mivel pedig a C. alku ilyetén megerősítést nem nyert, hatálytalanná vált. Ezek szerint Saáry Gyula, feltételes meghatalmaztatásához képest, a C. alku biztosítására szolgálandott 800 frt foglalót feltételesen vehetvén át, ez az alku betöltésére csak az illető csődhitelezők, vagy ezek megbízottja, ugy kiskorú Saáry Miklósra nézve a gyámi hatóság, a Huszár féle hagyatéki tömeget illetőleg pedig a végrendeleti végrehajtónak bekövetkezendett hozzájárulásuk esetében vétethetnék birói figyelembe. Zmeskál István és Ihász Imre, mint főperbeni alperes özvegy Saáry Károlyné s érdektársai által szavatossági alkeresetbe vont alperesek, kimondatván az, hogy a szavatossági alkereset, az 1862. decz. 30-án,vagyis a főperbeni elleniratra halasztás által kitűzött időhatár elsőfelében nem elkésetten adatott B3 Mai sz. melléklete, ez évben a 19-ik negyed ivnyi rendkívüli melléklet. 97