Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 97. szám

426 be, szavatosságai nem tartoznak, mert a szavatosság jogi fogalma szerint jelen esetben Zmeskál István, a ki mint tömeggondnok alkereseti felperesiktől független helyzetben állott, vagy épen Ihász Imre ellen, a ki mint vevő csakis szavatolt, és nem szavatos lehet, alkereseti felpereseknek szavatossági kereshetőségük, különösen oly szerződés és eladásra nézve, melyet ezekkel együtt aláirtak és foganatosítottak, megnem állhat. A 800 frt foglalónak Ihász Imre által történt megkettőzéséből a birtok eladása iránti szavatosságot következtetni nem lehet, mert magában a megkettőztetés eszméjében foglaltatik, hogy az által Iliász Imre Saáry Gyulát, úgyis mint érdektársai meghatalmazottját, csak is az esetleg fizetendő második 800 frt, nem pedig a keletkezhető kérdések iránt kivánta biztosítani. A felperesi kereset mellé N. alá csatolt bizonyítvány meghitelesitésének, illetőleg a hivatkozott tanuknak, az 0. a. kérdő pontokra kihallgatása szükségtelennek találtatott, mert azon körülmény, hogy Mile Károly az 1861. nov. 30-án megkinálta-e Saáry Gyulát, úgyis mint meghatalmazottat a vételárral, és felszólitotta-e azt a birtok átadására? a dolog lényegére nem tartozik. — Ugy a szavatossági alkereset tárgyalásánál ajánlott tanú kihallgatás, valamint az alperesek által arra : „hogy a C. alku irányában a szavatosságot magukra nem vállalták", fölajánlott főeskü megítélése feleslegessé vált, mert az ügy jogi elvekkel, e nélkül is tisztába hozatott. Továbbá főperbeni felperes irányában a perpatvarkodás büntetése s következménye azért nem volt megállapítható, mert a jelen főügybeni kereset Mile Károly felperes által, ez^n ker. tábla előtt az 1862. apr. tí-án, a bönyi Saáry Károly és Huszár Kálmánféle 844 osztályozott, ugy nevezett győri portióbeli birtok eladása, illetőleg megvétele iránt, Mile Károly mint vevő és Saáry Gyula, úgyis mint érdektársai meghatalmazottja mint eladó közt az 1861. évi DOV. 8-án létre jött C. alku b-töltésére; — a 15 számszerint pedig ugyanazon Mile Károly által a győrmegyei tszék előtt 1863. feb. 14-én Ihász Imre született Anner Karolina férje ellen, kinek nevére a kérdéses birtok telekkür.yvileg vezetve van, azon birtokrai tulajdon jogiránt inditatott kereset; s így a törvények, jelesül a H. T. k. II. R. 70. czime 2. § nak rendelete többször nevezett felperes Mile Károlyra nem alkalmaztathatik, mert habár igaz is, hogy két különböző biróság előtt, ugyanazon birtokra nézve, két kereset van folyamatban, ezeknek termés/.etük egyébiránt egymástól annyira eltérnek; h<>gy tekintve a perek tárgyát, és az érdeklett (személyileg és jogilag egymáshoz idegen) alpereseket, a két keresetet most már egy biróság előtt folytatni nem is lehetne; mert felperesnek, ha a Saáry alperesek a C. alku kötés megtartására, és a 844 hold földnek a vételár lefizetése mellett, leiperes birtokábai bocsnjtá-ára köteleztetnének, hogy ezt eszközölhesse, Ihász Imre ellen tulajdon jogát is kellene érvényesíteni. Végre a főperbeni költségek azért voltak kölc-önösen megszüntetendők, mert kétséget nem szenved, miszerint ezen per folytatására felperesnek Saáry Gyula, úgyis mint érdektársainak meghatalmazottja cselekvenyei szolgáltak inditó okul, és hogy rés/ben, t. i. a szavatosság és perpatvarkodás kérdéseiben Mile Károly felperes is nyerte=. El énben az alkereseti felperesek a Zmeskal István és Ihász Imre részere bíróilag 51 frt 60 krra határozott perköltségeknek megfizetésére, az 1840 : XV. tcz. II. R. 128. §. értelmében kötelezendők voltük." A közbevetett felebbezés folytán a k i r. i t. tábla, a kerületi tábla fentebbi ítéletét a következő inJokokból helybenhagyta : „A C. a. alkukötés, azon okoknál fogva . mert abban kiskorú Saáry Miklóst illető birtok részre nézve a gyámi hatóság beleegyezése ki nem köttetett, s utólag is ki nem eszközöltetett; továbbá,mert a Saáry Károly s neje Gombay Sarolta e. elrendelt csőd tömeggondnoka, vagy maga a csődbíróság, s a Huszár Kálmán féle vagyon végrendeleti végrehajtója azon alkukötéshez beleegyezésüket nem adták; végre, mert a C a. örök eladás tárgyát képezett birtokokra nézve Ihász Imre mint vevő az E. a. örökadásvevési szerződés alapján, a telekk. rend. értelmében bekebelezést is nyervén, ezen az ingatlanok szerzésére törvényesen előirt módon nyert birtokától, mint a főperben nem is állott alperes,ez uton el nem mozditható, — az örök eladási szerződésre megkivántató törvényes kellékekkel nem birván, s ekként főperbeni alperesek azon alkukötésnek, mint a fentebbiek szerint be nem tölthetőnek teljesítésére törvényesen kötelezhetők nem lévén, az eljáró k. kerületi tábla Ítéletének a fő per tárgyára vonatkozó része az itt kifejtett okoknál, a szavatosság, perpatvarko dás, és a perköltségekre vonatkozó része pedig, az Ítéletében felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik." (1863. decz. 7. 10,720. P. sz. a.) Kúriai Ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán. 81. Kellner és Romsbergernek, Rosenberg Teréz e. biztosítási ügyében határoztatott : Polgári perekben az 1840 : XV. tcz. II. r. 146. §. értelmében! váltó eljárási biztositásnak helye nem lévén, ennél fogva a kir. táblának ezen váltó törvényekre alapított végzése, alperes e tekintetbeni felfolyamodá~ára megváltoztatik , s felperes ilynemű biztosítás iránti jelen kérelmével elutasittatván, az ügyiratok stb. (1863. nov. 18. 4888. sz. a.) 82. Hg Eszterházy Pálnak, Komád község elleni, megháborított közlegeltetés gyakorlatának visszaállítása miatt indított ügyében az illetékességi kérdés tárgyában határoztatott : Jelen ügy alperes község felfolyamodása folytán, csupán a bírói illetékesség kérdésében vétetvén felülvizsgalat alá, miután a felp. által felhozott háborgatott legeltetési jog iránt, a panasznak törvényes ítélet általi eldöntése idejéig is, időkö/ile jr teendő intézkedésekre nézve, az id. törv. szab. VI. fejezetének 1. §. által erejében fentartott, 1853. mart. 2. kelt. és az úrbéri viszonyokat szabályozó cs. nyiltparancs 49. §. a közigazgatási hatóságokat jelölné ki, a kir. ítélő táblának végzése megváltoztatván, a mtszék ítélet-, helye-ebben végzése, helybenhagyatik. (1863. nov. 19. 6862. P. sz. a.) 83. Deiszler szül. Panajot Ilona felperesnek Panajot Szilárd alperes e. 5000 írt s járulékainak biztosítása iránt indított perében ítéltetett : A B. a. engedmény nem alperes, hanem ennek gyermekei javara tétetvén, s alperes az A. a. házassági szerződé-ben, melyben a B. a. okmányra, különben sem tönénik hivatkozás, küiön álló kötelezettséget vállalván, s ekként azon kifogása, hogy az A. a. házassági szerződésben felperes javára kötelezett 50U0 fnól járó évenkénti 5°0 kamat fizetés, a B. a. t.zenkét ezer forintról szóló okmánynak alperes házáralett betáblázá«ával már biztositatott, semmi alappal nem birván; azon ellenvetése pedig • hogy az A. a. szerződésnél lógva alpe.es nem az 5U00 frt tőke, hanem csak az attd jaró, és évenként fizetni kötelezett 5% kamatoknak biztositá-