Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 96. szám

Pest, péntek 1863. deez. 18. 96. szám, Ötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : Szerződés betöltési jogeset. — Kúriai ítéletek : magánjogi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. Szerződés betöltési jogeset Közölve Aranyossy Kálmán ügyvéd ar által. Sáary Gyula, mint édes anya özv. Saáry Károly né, ugy is mint kiskorú Saáry Miklós term. törv. gyámjának, és fivére Sáary Béla, s Huszár Imre általános meghatalmazottja, s a néh. Huszár Kálmán féle hagyatéki tümeg végrendeleti örököse, Mile Károly földbirtokossal a bönyi telekk. 1. 2. sz. foglalt 844 hold tagbirtok eladására nézve. 88,000 frt s 100 db. arany vételárban 1861. nov. 8-án szerződésre (A. a.) lépett. Ezen szerződést azonban betölteni az eladók elmulasztották, minthogy Zmeskal István azon vagyon tényleges zárgondnoka sajátlag, s ismét Saáry Gyula mint általános meghatalmazott, ugy Pamer Mihály, néh. Huszár Kálmánféle végrendeleti végrehajtó hozzájárulásával, Ihász Imre, Artner Carolina férjének 1861. nov. 9-én ideiglenes és nov. 10. kelt rendes (C. a.) adásvtvési szerződése], mely gyámi hatóságilag is jóváhagyatott, 90,000 frtért elárusította ugyanazon Saáry féle ingatlan birtokot. Ennek folytán a dunántúli ker. tábla előtt az eladók 1862. apr. 6. szerződés betöltési perbe idéztettek; kik illetékességi kifogással élvén, ez az id. törv. szab 34. 35. 38. §§. alapján elvettetett, s a kir. tábla által Mile Károly hivatkozott alkúkötése terhes kötelezetséggel járó szerződésnek kimondatott; s ennek folytán, alperesek ellenbeszédük 30 nap a. beadására utasitattak. — Alperesek felperes adás vételi szerződése ellenében köv. kifogásokkal éltek . a) hogy ahhoz Zmeskal István mint a Saáryféle vagyon tényleges zárgondnoka; b) Pamer Mihály, mint állítólagos helyesebben végrendeleti végrehajtó, és c) kiskorú Saáry Miklós részéről a győrinegyei gyámhatóság előleges jóváhagyásukkal nem járulván, az kötelező erejű az alperesekre nézve nem lehet. Ezen ellenvetések megezáfolására felperes részről felhozatott s kifejtelett : V. Zmeskal István zárgondnoksága akkép keletkezett, mikép a Győrmegyei tszék Győr városában lakó néh. Saáry Károly, és özv. Saáry Károlynő ellen a csődöt 1861. jul. 19. az id. törv. szab. (csőd 1. §. b. p.) világos rendelete ellenére, megnyitotta, s a csőd zárt tettleges karhatalomal is fóganatositá, de az a váltófeltszék 1861. nov. 5 ki, a kir.Hétszemélyes táblahelybenhagyásával meírerősitett határozatával tényleg megszüntetett; s e szerint az 1861. nov. 8-ki eladás Saáry Gyula mint általános meghatalmazott részéről törvényesnek volt tekintendő— még azért is, mert a hitelezők előle«es meghallgatásával, az 1861. sept. 9-iki,,Győri közlöny" hidetvénye szerint,SaáryGyula minta hitelezők, és örökösök általános megbízottja, és mint eladásra jogosított van kijelölve. 2. Pamer Mihály hagyatéki gondnoksága a szerződés érvényeségére annyiból nem látszik szükségesnek, a mennyiben a magyar törvények hagyatéki gondnokot nem ismernek, miért a győri mtszék végzésileg ugyan ezen elvhez járulva, Pamer Mihályt hagyatéki gondnoki minőségétől felmenté. Egyébbiránt nem is érthető a magyar törvény szerint az, mi módon lehetett volna Pamer Mihály hagyatéki gondnok, minthogy a magyar törvény Curator rendelését csak oly esetben engedi meg, a hol távollévő örökösök vannak, vagy az örökrész kezelésére nézve magok az örökösök részéről támadnak nehézségek. 3. A gyámi jóváhagyás a Curiai döntvények szerint is nem mindig elkerülhetlen szükséges feltétele a szerződés érvényességének. Megemlítendő az is, mikép a telekk. r. 69. §. nem az utólagos, de az előleges gyámi jóváhagyásról emlékezik. Ha tehát alperesek ezt érvül felhozzák, az éppen ellenökbe szól, minthogy a telekkönyvezés az esetben Ihász Imre javára épen ez okból sem történhetett meg. Azonban ezen utólagos gyámi jóváhagyás fontossága jelen perben annyiból elenyészik, mivel az utólagos gyámi jóváhagyást felperes szerződéséhez, ha azt ahhoz a term. és törv. gyám megegyezésén túl szükségesnek tartandotta, épen ugy, mint alperesek kieszközölhette volna. Mindezen kérdések tehát inkább alaki, mint a tényleges anyagi jogokhoz tartoznak, s azon megdönthetlen elvnél fogva: „jogtalanságból jog nem következhetik," a törvényes eljárás alapjául el sem fogadhatók, mert a midőn ezen alap elv megdől, megszűnt a törvény morális alapokra fektetve lenni. — Minthogy azon kérdés : szerződött e felperes alperesekkel, szorosan elválasztandó azon kérdéstől, kikkel szerződött, s a személyek minősége, vagy a viszonyok alakulása, t.i. hogy Ihász Imre 2-or is megvette ezen kérdéses birtokot, befolyással a szerződés betöltési, tisztán jog kérdésbeii ügyre nézve nem lehet, miután a meglévő jogviszonyokból, melyek a felperes, és Saáry örökösök közt megvoltak, lehet csak jogokat leszármaztatni. De továbbá szorosan a jogi s nem a quid consilii elvét fogadva el, ezen esetben a szerződés betöltési perre vonatkozva, nem lehet belevegyiteni azt, hogy felperes egy harmadikkal, kivel nem szerződött, minő jogi összeköttetésben áll, vagy ez irányában minémű kötelezettségei lehetnének, mint hogy az esetben felp., valamint ezen 3-ik Ihász Imre elleni, Győrm. tszéknél lévő tulajdonjogi, ugy a telektanácsnál lévő, telekk. kitörlési letárgyalt keresetének együttes eldöntését kívánhatta volna jogosan, mert különben azon subtilis kérdés fölött a priori, váljon kinek van erősebb telekk. joga, mely a szerződés keletkezésekor még fen nem forgott, mindkét fél jogaira való tekintettel határozni nem lehet. De ezt a szerződés betöltési ügyben, a szerződés érvényéségének joghatályára nézve felhozni annál kevésbé volt szabad, mivel Ihász Imre Artner Catolina férje tulajdonjoga, a Győrm. tszéknél függőben lévő perre!, azonkívül a telek tanácsnál lévő, Ítélettel 96