Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 96. szám

422 el sem döntött kitörlési, noha letárgyalt keresettel, nem csak kétségessé tétetett, de sőt azt, hogy Ihász Imre te­lekkönyvezett tulajdonos, és második vevő részére a ptk. 440. §. értelmében erősebb jogczimet lehetne a tulajdon­jogra nézve felhozni, vitatni sem lehet; vagy a függőben lévő perek már itt a szerződés betöltési jogpernél felperes jogigényeink meghallgatása nélkül döntetnének el. An­nál kevésbé lehet szó a telekk. jogczimről jelen perben, miután a szerződés jogtalansága, a rosz hiszemüség a te­lekk. r. 148. s 151. §§. szerint a kitörlési keresetben ok­mányilag kimuttatatott. és még azért is,mert a 2 ik adás­vevési szerződésnek szabályszerű, s formaszerinti bekebe­lezhetése alperesek részérói be nem győzetett, de sőt ökaz ezen kérdésbeni tárgyalásnál rendszeres s törvényszerű védelembe nem is bocsátkoztak. Mindezek mellett alpe­resek eljárásától a jóhiszeműséget megvonja azon körül­mény is, hogy 1861. nov. 9-ről egy hibás ideiglenes, s 1861. nov. 10-ről egy rendes adásvevési szerződés Ihász Imrével,mindannyi alperesek közreműködésével köttetvén, nem az utóbbi hibátlan, hanem az 1861. nov. 9-ki ideig, szerződés terjesztetett telekk. előjegyzés végett a telekk. taoácshoz; holott alperesekről fel nem tehetni, hogy ha az 1861. nov. 10-ki szerződés már ezen időben valóban kezökben van, a még bekeblezési záradékkal el sem látott, igen hiányos rögtönzött 1861. nov. 9-ki ideig, szerződést ügyeljék be. De egyszersmind a tényleges viszonyoknál fogva az sem vélelmezhető, hogy a menynyiben az 1861. nov. 10-ki szerződés már ekkor meglett volna, azt pótlás­kép alperesek saját érdekükben bemutatni elmulasztan­dották. Ezekből világos, hogy a mennyiben SaáryG-yula minden örökös, s érdekelt általános felhatalmazásával birt az adásvételi 1-só szerződés megkötésekor, melyet alpere­sek magok sem vontak tagadásba, az felperessel joghatályai szerződhetett, minthogy azon kérdés, minő jogviszonyban áll felperes Zmeskal István tettleges zárgondnokká1, minő­vel egy 3-ik t. i. Ihász Imrével, s az 1861. nov. 8 - ki szer­ződés létrejöttére nézve ezek mily akadályozó befolyást gyakorolhatnak, az orsz. bir. ért. 34. 35. 38. §§. szerint már nem a tisztán jogkérdés fölött határozható ker. tábla elébe tartozik. (Vége köv.) huriui Ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir itélő táblán. 908. A zólyomi takarékpénztárnak a pozsonyi cs. kir. pénzügyészség e. 45.549 frt ir. perében Ítéltetett : Az F. a. rendesen kiállított kötelezvényben foglalt 4000 pírt tőke, Zólyom megye bizottmánya által, a megye köz szükségeire kólesönöztetvén fel; a kötelezvény érvényes­sége ellen alp. cs. kir. pénzügyi ügyészség részéről fel­hozott kifogások figyelembe nem vétethetnek, s alperes az ennek alapján követelt 4000 pfrt tőkének, é-a kölcsön­zés idejétől vagyis 1849. é. jun. 12-től számítandó 6"/0 kamatoknak kifizetésében, a kerületi tábla ezen követe­lésre vmatkozó ítéletének megváltoztatásával, elmarasz­taltatik; ellenben a H. a. ideiglenes alakban kiállított s a megyei bizottmány helybenhagyásával nem érvényesí­tett kötelezvény alapján követelt 2000 pfrt tőke é- kama­tai, ez okból alperes ellenében meg nem Ítéltethetvén; a tekintetes ker. táb'ának ezen követelé-re vonatkozó, nem kül nben a D. és E. a. tőkéket, ezek kama'ait és a per­költségeket tárgyazó ítelete, az ezekre nézve felhúzott ind okoknál fogva helybenhagyatik stb. (1863. nov. 5.1692. P. sz. a.) 909. A cs. k. pénzügyészségnek gr. Batthyány Gusz­táv e. 120,000 frt ir. ügyében végeztetett : Az előjegyez­tetni kért, s a rendes bírósági eljárás alá tartozó, de még itéletileg meg nem állapított magán természetű követelés biztosítására nézve a telekk. r. 93-ik §. alkalmazható nem lévén, egyébként pedig ezen követelés zálogjogi élője­gyeztethetését illetőleg,a felhívott telekk.r. 87. és 88. §§-nak kellékei legkevesebbé sem igazoltatván, az e. b. végzés megváltoztatásával, a íellölyamodásnik hely adatik, s a cs. kir. pénzügyi ügyészség előjegyzési kérelmével eluta­sittatván,az ügyiratok stb. (1863. nov. 25. 9241. P. sz. a.) 910. A brassói bányai és hutai részvényes társulat­nak Nagy Becskerek város község elleni 875 frt 33 kr. ir. perében ítéltetett : Az id. törv. szab. 36. §. szerint vala­mint a szabad királyi, ugy a rendezett tanácsú városok­ban is a városi tszékek illetősége azok határaiban létező minden egyénekre, következésképen az egyes vagy er­kölcsi személyi minőségnek különbsége nélkül, kihat­ván, s ennélfogva alp. község, határozott kifogá-a ellenére a megyei tszék bíráskodása alá jogszerűen nem vonat­hatván; az eljáró megyei tszék illetősége e helyütt meg nem állapittathatik, mihez képest az e. b. fellebbezett Íté­lete a vitatott bírói illetőség tekintetében megváltoztat­ván, marasztaló részében pedig a felhívott id. törv. szab. 104. §. 4. p. értelmében megsemmisíttetvén; felperes ke­resetével maga illetőségéhez utasittatik, és az alperes vá­rosi községnek 9 frtra mérsékelt perköltségeit ugyan an­nak 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett megtéríteni köteleztetik stb. (1863. decz. 3. 3867. P. sz. a.) 911. Smederovácz Zsigmond nbecsker -ki ügy véd­nek mint felperesnek, Slavnits Sándor nbecskereki keres­kedő alperes e. 50 frt 40 kr. jégkártérités, H2 frt pótlás és 56 frt 52 kr. ügyvédi munkadíj, valamint perköltsé­gek iránt indított perében ítéltetett : Az eljáró tszék íté­lete alperesnek 42 o. é. frtnyi pótlásban eskü le nem té­telétől teltételezett marasztalására nézve, továbbá felpe­resnek jégkártalanitás iránti kérelméveli elmozdítása és a perköltségeknek megszüntetése tárgyában, azon Ítélet indokainál fogva helybenhagyatik. Ellenben mi illeti az ügyvédi jutalom fejében, a behajtott összeg után 10%, számitassal követelt 56 frt 52 krt, eltekintve attól, hogy még azt is kérdésbe kellene tenni, ha váljon a védencze, illetőleg a jelen perbeli alp. pénzét 9 s tekintve 8 évig vissza­tartó ügyvédet ügyvédi jutalom illethet-e; minthogy a perrész iránt törvény által tibott alkunak érvényt tulajdo­nítani nem lehet, az eljáró tszék i'életének e részbeni meg­változtatásával, felperes ezen 10% tiszteletdíj iránti ké­relmével is elutasittatik. Végre alperesnek ellenkövete­lése külön per útjára utasittatik és a felperes felebbezvé­nyeben meg 140 |.gó frt. utáni perköltség és tisztdetdij iránt is leihozott uj körülmény ez úttal figyelmen kivül hagyatik. (1863. decz 2. 8972. P. sz. a.) 912. Eppsiein Lipót és Deutsch Ignácznak, D'EUe­vaux Frigyes ellen, a spattai nemesi birtokhozi tulajdoni joguk tkönyvi bevezetése iránti végrehajtási ügyében vé­geztetett : Felpereseknek 1860. sept. 27. 2260. sz. a be­nyújtott folyamodásuk nem egyszerű végrehajtási kérel­met, melyhez rekesz ett A. és B. a. jogérvényes Ítéletek alapján, az ellenfélnek meghallgatása nélkül is végrehaj­tás le>t volna elrendelhető ; h*nem tkönyvi bekebelezés töilese iránti ker setét tartalmazván ; s mint ilyen a Het-

Next

/
Oldalképek
Tartalom