Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 88. szám

390 hon- s a melléktartományokban, Erdélyben, s az osztrák államokban két hó, az európai szárazon pedig hat hó alatt stb. fizetés vé- | gett be kell mutatni; kivételek csak a vásári váltókra, s a zsidók | (számra nézve 13) ünnepeire vonatkozólag tétetnek. A keresztény vasárnap, és ünnepnapokon lejárt váltókat e napokon nem, a zsidó szombaton, vagy ünnepen lejárandó váltóját egy nappal előbb délután 3 óráig beváltani köteles. Ha az elfogadás vagy fizetés végetti bemutatásnál, a váltóóvásnál, vagy az előzők értesítésénél mulasztás történt : akkor a névbecsülésbőli elfogadó, s minden előzők a fizetési kötelezettség alól fölmentvék; sőt ha ezek egyike már biztositást adott volna is, az adós viszkereseti jogait elveszti, és pedig előzői irányábau még a köztörvények szerint is, melyek a kibocsátó ellenében csak annyiban lehetnek védelmére, a mennyiben bebizonyittathatik : hogy a kibocsátónak az iutézvényezett ellen a váltó lejárata idejekor kétségbevonhatlan követelése volt, melyet az iutézvényezett akkor leróhatott volna. Az elfogadó nem minden körülmények közt teljesiti a fizetést, hanem a kibocsájtónak csak akkor, ha ez a váltót saját rendeletére állította ki. Az elfogadó fizetési kötelezettségben marad akkor is, ha a fizetés végetti bemutatásnál mulasztás történt, ellenben ily esetben ezen kötelezettség a szükségbeli utaltra vagy közbenjáróra nézve eloszlik. A váltóóvásnak helyben 24 óra, ezenkivül 8 nap alatt, a bemutatási nap déli 12 órájától számítva, különben jogerő veszteségének terhe mellett meg kell történni. Ha a váltójegyző, vagy a váltóóvással megbízott tisztviselő mulasztás vétkébe esik, akkor ez kártérítésbe elmarasztalható. A biztosítási viszkeresetnek csak akkor van helye, ha a váltó névbecsülésből fogadtatott el; a fizetés végetti viszkereset következő feltételekhez van kötve : hogyha az elfogadó a fizetést megtagadja, hogyha ez iránt jogérvényes óvás tétetett, s ez kellő időben az előzőkkel közöltetett. A viszkereseteknél a határidők a távolság és a szerint számitandók, vájjon azok ki által vétetnek igénybe; mert azok különbözők a váltótulajdonosra, különbözők a forgatóra,ki a váltót korább — és különbözőkarra nézve ki a váltót a lejárati idő után váltotta be; innét tíz különböző határidő összelése (combioation) keletkezik, melyek kapcsolatban azon időponttal, melytől a váltótulajdonos és a forgató irányában számítandó, egy meglehetősen terjedelmes tanulmányozást igényelnek, mely is változatosságra csak az úgynevezett szabálytalanságok tanában, (a hátirat hézagaiban) talál, mely egészen alkalmas arra, hogy egy üzletembernek, ki az esetleges tépelődésekre kevés időt fordíthat, főfájást okozzon. Vájjon és miként köteles a hátiró a hézag előtt, vájjon és miként köteles a hézag után fizetni? s vájjon mi történjék, ha nem az utolsó, hanem az előtte való forgattatja magára a váltót, vagy ha az utolsó hátiró a hézag előtt, egyszersmind mint utolsó hátiró a hézag után tűnik fel ? vagy váljon a hézag előtti utolsó hátiróuak a fizetés megtagadtathatik-e ha ennek a hézag utáni utolsóhátirótól hátirata nincsen? vagy váljon a névbecsülő, vagy hézag előtti hátiró, ki a váltó-összeget letéteményezte, a kötelezettől a fizetést viszkereset utján követelheti-e ? — mind megannyi kérdések, feladatok és kételyek, melyeket egy jártas ügyvéd, ügyesen, s a törvényes eljárás kivánalmaihoz kel lően a maga előnyére felhasználhat. Nehogy íárasztók legyünk, a lehetőségek határába tovább hatolni nem akarunk,csak azt jegyezzük még meg, hogy a telek könyvileg előjegyzett vagy betáblázott váltó, ebbeli tulajdonságát elveszti, s csak mint közjogi adóslevél tekintendő; és, hogy ezen törvényes határozmány felsőbb bírósági ítéletek által kiterjedést is nyert annyiban, a mennyiben akkor, ha nem maga a váltó, hanem csak egy, erre vonatkozó okmány tábláztatik is be, ez a váltót tulajdonságától megfosztja, melyei aztán valószínűleg az is kapcsolatban áll, hogy az esetben, ha a betáblázás a váltóadósok valamelyike, például a kiállító ellen történik, ez által a többi váltókötelezettek is a váltójogi következmények alól feloldvák. A váltóadós csak ingó vagyonaival kezeskedik adósságára nézve, ingatlan birtokával csak akkor, ha amazok elégteleneknek találtattak. Ellenben a német átalános váltójog szerint min denki váltóképes, ki magát szerződésileg kötelezheti, minden váltó természetéhez képest forgatható, ha pedig ez nem czéloztatik akkor az átruházás ellen egy alkalmas kifejezéssel : („nem rendeletre') tiltakozni kell. A hátiratolásra elégséges a név, vagy a czég, mely által a hézag tekintetében felmerülhető minden visszásságok elesnek. Váltók, melyek látra, s meghatározott időre szóllanak, két év alatt bemutatandók. A név, vagy czég minden hozzáadás nélkül elegendő a váltó elfogadására. Biztosítási viszkereset, el nem fogadás, vagy az elfogadók bizonytalansága miatt követeltethetik,mely azonban bebizonyítandó csőd kiütése, vagy sikertelenül kisértett végrehajtás vagy alkalmazott személyfogság által, ugyanezen viszkereset az elfogadó irányábani sikertelen esetben az előzők ellen is követeltethetik. A kellő időbeni óvatolás elmulasztása csak a telepitett váltóknál vonja maga után a váltói minőség elvesztését a kiállító, hátiró és elfogadó irányában; az előzőknek elmulasztott kellő időbeni értesitése pedig csak a netáni kárnak pótlását, de mindenesetre elvesztését a kamatoknak és költségeknek. A váltóigény az elfogadó irányában 3 év alatt, az előzők irányában 3, 6, vagy a távolságokhoz képest 18 hó alatt évül el. Telekkönyvi előjegyzések, vagy betáblázások a váltó tulajdonságát nem gyengitik, s minden váltóadós, váltókötelezettségei betöltése tekintetében személyével és vagyonával kezeskedik. Ezen, a két törvény közti fővázlatok összehasonlítása azon meggyőződésre vezet, ho gy az átalános váltóeljárás a váltóval kapcsolatban levő hitelmunkálatokat jobban és szabatosban gyámolítja, mint a magyar váltójog, mely az. adóst túlságos kedvezményekben részelteti, s a mi magát a szöveget illeti, inkább iskolai commentár, mint törvénynek bélyegét viseli magán. A pesti kereskedői testület az országbírói értekezlet folytán indíttatva, a váltójog egynémely anyagi és alaki lényeges határozatok körüli aggályait egy emlékiratban öszpontositá, s felsőbb helyre felterj észté. ') E fejtegetéseket nem zárhatjuk be a nélkül, hogy egyéb törvényeink és törvénykezési viszonyainkra egy pillantást ne vessünk. A személy-és vagyonbiztonság, a kívánalmak két legnyomatékosbja, mely egy jó! rendezett államban jogosan követelhető. Mindkettő megőrzésére a birák és törvények hivatvák. A „corpus juris" iránti legőszintébb kegyeletünk mellett meg kell vallanunk : hogy az a mai fogalmakat egyátalában nem elégiti ki, s a mai jogviszonyoknak meg nem felel. Kis városaink egyikének birája irányában teli vagyunk csodálkozással, kinek 35 évi hivataloskodása alatt egyetlen egy esete sem fordul elő, melyben ő magának a corpus jurisból tanácsot ne tudott volna kérni; de gyanúnk van reá, hogy felei patriárkális együgyüsége mellett a józan ész is elegendő volt arra, hogy a birósága elé vitt pereket elintézhesse. A corpus jurisnak eltekintve államjogi tartalmától, alkotmány-levelünktől (magna charta), a pragmatica sanctiótól, s mind, mi ezzel kapcsolatban van, s melyekhez minden magyar rendületlenül ragaszkodik, megbecsülhetlen történelmi értéke van mindazokra nézve, kik társadalmi állapotunk, s műveltségi fokozatunk fejleményei tanával foglalkoznak; de a magánjogi határozatai az ujabb idő kívánalmainak semmi tekintetben sem felelnek meg többé, s mai nap egy müveit állampolgár mást követel. Követel magánjoga védelmére egy határozott, s bizonyos rendszer által képletezett törvényt; követeli a törvénynek lelkiismeretes alkalmazását, s a birói ítéletek gyors foganatosítását; követeli, hogy a biró tevékenysége elutasithatlan szabályokhoz köttessék, s hogy ez, azok megtartása iránt felelős legyen ; követel egy átalános emberiségi nézetekhez illő büntető jogot, törvényes határozatokat a peres ügyeken kivüli eljárás körül, s még más egyebet, melyekkel 1) Ennek közlését mellőzh tetetvén, ismeretes lehet olvasam* eiriitic is. i