Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 88. szám

391 vagy éppen nem, vagy csak részben, s hiánynyal birunk. De minél több hiányzik a törvényekből, annál fontosabb a biró feladata, ki hivatva van, hogy bölcsessége által a törvény hézagait kitöltse. Mi egyátalában nem hódolunk azon méltányossági elméleteknek, melyeket biráink oly szívesen emelnek érvényre, s melyek különösen legfelsőbb törvényszékünknél oly nagyon előtérbe lépő szerepet játszanak; mi minden körülmények közt a törvény feltétlen alkalmazását inkább óhajtjuk ; mert a perlekedő felek nagy megnyugtatására szolgál az, hogy a birónak, legyenek saját véleményei bárminők, nem más, mint a törvény világos tartalmakint szabad Ítéletet hozni; e [kívánság jogos, s ez valamint más a müveitségre igényt tartó népeknél, ugy saját törvényszerkezetünkben is kell, hogy kifejezve legyen. S hogy aztán egy derék birói állás képeztessék, az alkotmányos szervezetünkben gyökerező választásijogot s törvényszékeink hüberi összeállítását fel kell adnunk. A törvénytudomány napjainkban igen terjedelmes tanná vált, melynek kiaknázására gyakran egy emberi élet alig elegendő. A választott'' biró, a függőség ezer kapcsával vau választói irányában lekötelezve, és csak a legritkább esetben fog azon önállóságra vergődni, mely nehéz hivatalának betöltésére mulhatlanul szükséges Az 1848-ik év előtti s az 1861. évi rövid alkotmányos időköz alatt, a törvénykezési eljárás története épen nem hízelgő hírnévvel kérkedik, mely állítás sajnos ! tagadhatlan tényeken alapszik. De ennek anyagi oldala is figyelmet követel. Egy alkotmányos, pár ezer lakossal biró városka, milyennel honunkban számtalannal birunk, választott birájának 300 frtnál magasabb fizetést nem ad, részrehajlatlanság s tudományosság tekintetében mit kívánhatnak ezért? s mi több, hogy fognak még a tiszteletbeli hivatalok, az ülnöki állások ily bíróságoknál betöltetni ? Hallottunk nem rég egy úgynevezett „rendezett" tanácscsal biro helynek bírósága által hozott ítéletről, mely egy szabó és egy lakatos által volt aláírva : mert csak egyedül ők voltak, kik a mondóit bíróságnál irni tudtak I A polgári és fjazdászati ügyek kezelésében szükséges, hogy ott minden rendek képviselőkre találjanak ; a törvénykezésnél ily képviseletnek (netán a történelmi viszszaemlékezéseken kivül) nincs értelme. Azon időben, midőn csak a papirend tudott irni és olvasni, midőn csak ez volt egyedüli megőrzője mindannyi családi okmányoknak, s e körülmények mellett a törvényhozásba irányadó befolyást is gyakorolt, akkor mind a szükség, mind az eszélyesség megkívánta, hogy az, az igazságügy kezelésében is részt vegyen ; ma ezen indokok elesnek, s az ,,enyiin és tied" feletti itélethozási jogot, nem a polgári állás, hanem egyedül a törvényes ismeret követelheti. Viszonyainkban mily bonyodalmat okozott a törvénykezésnek a politikai nézettőli függősége, azt az említett időszak alatt leginkább volt alkalmunk tapasztalni; azon ponton valánk, hogy minden megye saját törvényhozást és sajátságos törvénykezési eljárást gyakorolt. Az országbírói értekezlet határozatai kisegítettek ugyan e zavarból, de az egész Ilonban növekednek, s mindinkább kiáltóbbá válnak a panaszhangok, hogy személy- és vagyonbiztonságunk védelmére se törvényeink, se törvényes eljárásaink nem elegendők, hogy ez állapotnak mielőbb véget kell érni, hacsak az emberiség, erkölcs és vallás legszentebb érdekei tönkre silányittatni nem czéloztatnak. liüriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 837. A bécsi cs. k. nemzeti banknak, br. Vaj Alajos e. 80,672 írt 91 kr. ir. végreh. perében végeztetett : A szabadalmazott cs. kir. osztr. nemzeti bank legfelsőbb helyen jóváhagyott alapszabályait tartalmazó 1856. márt. 20. kelt cs. kir. pénzügymin. rend 32. §. szerint az árverési föltételek iránt, csak a nemzeti bankot megelőzőleg betáblázott jelzálogos hitelezők lévén meghallgatandók, miután a folterjesztett telekk. kivonatok szerint a végrehajtás tárgyát képező tartozás az árverelendő javakra első helyen van betáblázva, következőleg fennebbi szabályok értelmében a hitelezők kihallgatásuknak szüksége fenn nem forgott, miután továbbá a jelzálogul egyetemlegesen lekötött s megbecült kékesei, vajai, és P. dobosi javak árverés alá is ekként jogosan vétethettek, alperes alaptalan semmiségi panaszának hely nem adatik ugyan, az árverési föltételek 3. pontjában 10%-el, s számszerint 16,800 frtal megállapított bánatpénz azonban a helyi körülmények figyelembe vételével, s a vevők versenyzésének könnyítése nézetéből 5%-re, vagy is 8400 frtra leszál litatván, az iratok további intézkedés végett stb. (1863. oct. 8. 10,070. P. sz. a. Előadó : Barthos János ktb.) 838- Horváth Gábornak felfolyamodására, néhai Ebeczky Amália hitvese által kiadott birtok bizonyítvány ellen, Ebeczky Kálmán és Básthy Sándor által beadott semmiségi panasz tárgyában végeztetett : Néh. Ebeczky Amália férj. Horváth Gábornénak fivéreEbeczky Kálmán, és ugyanannak sógora Básthy Sándor, ugy azonban mint szintén elhalt neje Ebeczky Antóniától szül. kisk. gyermekeinek törvény és természet szerinti gyámja, az eljáró bírósághoz az 1863. márt. 19. 312. sz. a. beadott kérvényükben a néh. Ebeczky Amália férj. Horváthy Gáborné halála után maradott vagyonra nézve örökösödési igényüket bejelentvén, miután ennek daczára, és ezen igényeiknek tekintetbe vétele, sőt minden további nieghallgattatásuk nélkül, az összes hagyatéki vagyonra nézve a birtokbizonyitvány az 1863. apr. 8. felfolyamodó Horváthy Gábornak kiadatni rendeltetett, ezen végzés ellen felfolyamodni jogosítva voltak, s így, miután ők a nékiek az 1863. máj. 1. kézbesített, a birtokbizonyitvány kiadatását rendelő végzés ellen ugyanazon hó 15-én, tehát kellő időben lelfolyaniodtak, az eljáró megyetszék ezen felfolyamodásukat helyesen fogadta el, miért is az ezen elfogadó végzés elleni alaptalan felíolyamodás elvetése mellett a neheztelt végzés helybenhagyatik, és az iratok stb. (1863. oct. 7. 7193. P. sz. a. Előadó : Makovicz Edektb.) 839. Strasser Jánosnak, Viener Jakab e. 943 írt 34 kr. iránti perében Ítéltetett : A kereset alapjául tett A. a. egyességlevélben a fizetési határidő világosan kitűzve nem lévén, ily esetben pedig annak meghatározása a bi! róságot illetvén, tekintve azt, hogy alperes az eddigi fize' léseket évnegyedes időközben teljesítette, és e szerint az ilyképeni kötelezettségét tettleg is elismerte, a kötelezett 50 frtos részfizetések évnegyedenkint teljesitendőknek ! ismertetnek; ehez képest alperes olyképen marasztaltatik, i hogy az egész kereseti tartozás letisztázásáig évnegyej denkint 50 frtot, s a hátralevő kamatokat mindannyiszor ! végrehajtás terhe alatt fizetni tartozzék. Ilyképen rneo*i változtatván stb. (1863. oct. 8. 5822. P. sz. a. Előadó5: j Szerényi Ferencz ktb.) 840. Scharl Samunak, Thesarovics János e. 52 frt s jár. ir. perében Ítéltetett : Jóllehet a kereskedelmi könyvek a megtámadásra csak másfél évig birnak jogérvénynyel, miután azonban alperes nem tagadja, hogy az A. a. beperesitett számla lerovására 20frtot fizetett,s hallgatólag a keresetbe vett követelésnek fennlétét elismeri, ennél fogva ezen hallgatag beismerés teljes bizonyítéknak vétetvén, alp. a keresetbe vett 52 frt,a perkezdetétől 6% kamatokat s 13 frt 42 kr. perköltségeket felperesnek 15