Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 88. szám

Pest, péntek 1863. nov. 20. 88. szám, Ötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : Törvénykezésünk ügye 1860—1862. — Kúriai ítéletek magánjogi ü(ryekl>en. Udvari rendelet — Hivatalos tudnivalók. Törvénykezésünk ügye 1860—1862-ben, A bnda-pestí ipar-kercsk. kamara évi jelentéséből. Ezen kitűnő szakismerettel készített jelentés, nem csak adatokban épen ugy, mint oktató útmutatásokban dús, nemzet gazdászati közléseket tartalmaz,melyeket a napi sajtó tesz közzé; hanem a fentebbi czim alatt jogéletünkre vonatkozókat is, melyek pol. lapjainkban , hihetőleg következetességből 18ij?-iki rendkivül ártalmas szerepűkhez nehezen fognak megjelenni. — Mi ugyan óhajtottuk volna, hogy utóbbiak is oly kimeritően tárgyaltassanak, hogy törvénykezésünk bajai s forrásaik oly részletesen, s concret adatokra alkalmazva fejtegethessenek a kamarai jelentésben, mint a nemzet gazdászati viszonyok. Helyesnek találjuk még is olvasóinkkal megismertetni, mert tkezési bajaink legfőbb forrásai iránt alapos nézeteket tartalmaznak, melyek jövőre is tanuságosak lehetnek; azokban fényes bizonyítékot mutathatván fel, egy tekintélyes testület részéről, igazolására is azon állításaink s inditványainknak, melyek mellett 1860—1861-b. küzdöttünk. — A jelentés kérdéses része igy szól : „Minél inkább előrehalad a művelődés : annál hathatósban nyilvánul az igyekezet mindazt, mi a kereskedelem s a forgalomra vonatkozik, bizonyos öszhangzásba hozni, s a jóknak elismert rendszabályoknak lehető kiterjedt tért nyerni. A gyűlések és tanácskozmányok, melyek azért tartatnak, hogy a személy és áruforgalom részére mindenütt egyenlő bánásmód biztosittassék, a vámposta és távirdai egyletek, a pénz-mérték és suly iránti egyezmények, a váltó és kereskedelmi jog körüli törvényhozások sat. fenbangu bizonylatot szolgáltatnak arról; s minden elfogulatlan, minden haladásnak hódoló egyén, örömmel kell. hogy üdvözölje az ily eredményeket; ez eset állt elő az 1850-ik május 1-ső napján, az egész osztrák birodalomra nézve érvényes váltóeljárás behozatalánál annyival is inkább, mivel magában véve annak kitűnősége a legnagyobb jogi és kereskedelmi képességek által elismertetett. Midőn 1860. oct. 20-án kiadott cs. diploma következtében Magyarbon alkotmányos szervezete részben visszaállíttatott, ő cs. kir. ap. Felségének báró Vayhoz intézett kézirata tanusitásaként szándéka volt, hogy a vagyonbiztonság s magán jogviszonyok állandósága érdekéből, a polgári és büntető jog minden határozata és intézkedései mindaddig teljes hatályukban tartassanak meg : mig azokra vonatkozólag a törvényhozás utján hozandó netáni változtatások meg nem tétetnek; de az udvari kancellár nem bírt bátorsággal azon nyomásnak, mely a magyar törvények visszaállítását sürgeté, ellentállni; s elnézése beleegyezésként tekintetvén, sietének az 1848-ik évben fenállott összes törvényeket és rendeleteket a nyilvános hivatalok minden ágában érvényre emelni. Mindennek, mit a jogfolytonosság igénybe nem vehetett, az 1848 ik év óta mellőzött magyar intézvények elől háttérbe kellé szorulnia, igy az ált. polgári törvénykönyv, a váltójog és büntető törvény félretétetett, s l ükbe a magyar törvénytár (corpus juris) a m. váltótörvény s a szokásbeli büntetőtörvény, mert erre nézve Magyarhon még rendszeres törvénykönyvvel nem bír, hozatott be; csak a telekkönyv talált a jogfolytonosság hiányai daczára kegyelmet, jóllehet nem hiányoztak alkotmányos hatóságok, melyek a telekkönyveket is máglyára ítélték. Habár a magyar fajnak sokszor szemére lobbantott öntulbecslést figyelembe vesszük is, mégis azon nagyszámú, kitűnő és józan férfiakról, kik törvénykezésünk újraszervezésénél közreműködtek, föl nem tehetjük : hogy ők a magyar törvényeket átalában jobb és időhöz mértebbnek tárták, mint az osztrák kormány által octrojáltakat; nekik a közvélemény által reájok hatott nyomásnak engedniök kellett; mert arról volt szó : az elvesztett jogtért visszanyerni, s onnét mindent kiirtani, mi azon gyanút ébreszthetné, hogy annak magja nem alkotmányos hatalom következtében és nem magyar kéz által ültettetett. A történelem sok példát mutat fel, hogy magas műveltségű népek az általuk eltűrni kellett hányattatások mellett törvényeiket s bíráskodásukat meg tudták őrizni. Franczia ország kormányalkata az utóbbi harmincz év alatt többször megváltoztatott, s mig vele minden társadalmi viszonyok változást szenvedtek : a napóleoni codex, s a birói állás érintetlenül maradt; a rajnai tartományok, az olasz államok, franczia hatalom alóli kimenekülésük után is megtartották a franczia törvénykönyvet; Lombardia pedig az osztrák háztóli elszakasztása után is épségben s megsértetlenül hagyá az ált. polg. törvénykönyvet, a törvénykezési eljárást, s a váltótörvényt, csak a büntető- és pénzügyi törvényekben tettek időhöz mért javításokat. Természetes, hogy ez a felfogástól függ, mely egyes egyéneknél szintúgy különböző, mint egész nemzeteknél; annyi azonban bizonyos, miszerint magán jogi viszonyok minden körülmények közt elég fontosak arra, nehogy másodrendű tekintetek áldozatjai legyenek, különösen, ha az adott tárgy az elvettnek értékére nézve nem egyenlő. Ez eset forog fen meggyőződésünk szerint a váltójogra nézve. Bizonyítások helyett néhány párvoualat akarunk húzni a magyar, és német váltórendszer közt, s ki előtt hitel- és közforgalmi viszonyaink ismerttek, az a két törvény közt nem nehezen fog választani. A magyar váltótörvény szerint a nők nem váltóképesek, ha csak mint kereskedők vagy iparüzők czégjöket be nem jegyeztetik, kizárvák továbbá minden vallásbeli papok és szolgálatban álló katonai személyek. Saját váltókat csak azok állithatnak ki,kiknek czégjök bejegyezve vagyon. Minden forgatandó váltónak rendelményezve kell lenni, az aláiráson az egész vezeték név, a keresztnévnek pedig legalább első betűje kell hogy kiírva legyen. Ha kétséges, váljon valamely egyén a váltót mily minőségben irta alá : akkor azt a körülményekbez képest a biró határozza meg, ellenben egy későbbi szakasz (70. d.) azt mondja , hogy az elfogadás érvénytelen, ha ezen kifejezés : elfogadom, vagy ehez basonértelmü hozzá illesztve nincs. A váltónak másra átruházása háromfélekép történik : forgatás által, melynek a forgatmányosra szólni, s keltezve lenni kell; üres fogatás által, mely hatalmazványul szolgál; s engedményezés által, melynek azonban váltójogi következményei nincsenek. Váltókat, melyek bizonyos időre látra szóllanak, bizonyos határidők alatt, helyben nyolez nap. Magyar-