Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 76. szám

Pest péntek 18G3. okt. 9 . 76. szám, Ötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. —"= — — — — ^* Tartalom : Orökjogi eset. — Kuriai ítéletek: magánjogi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. Örökjo!*i eset. Néh. uios'íü Mosel György s neje szül. Simonyi Nepomucena 185J. tébr. 28. Pozsonyban kölcsönös végrendeletet alkottak, melynek 3-ik pontjában azon esetre, ha házasságukból semmi gyermek nem származnék, egymást kölcsönös átalános örökössé nevezték oly módon, hogy az életben maradó házastárs a megholtnak minden szabad rendelkezése alá tartozó, házasságuk előtt, vagy alatt szerzett vagyonában örökösödjék; és ebből áll tulajdonképen az ügy érdeme. Ezen kölcsönös végrendeletet alkotó házastársak, a végrendelet 4 ik pontja szerint csak azon e-etre, ha gyermeket hagynának magok után, e végintézkedésüket két része osztották : a) ha a férj előbb halna meg, b) ha a feleség előbb halna meg; az első esetre azt r e n d e I té k ; hogy az özvegy mindaddig, mig a férjének nevét viseli, az összes vagyon haszonvételét élvezze, ha pedig uj házasságra lépne, köteleztetik ezen vagyon haszonvételéből a gyermekeknek is a teljes kor eléréséig leendő táplálására, a teljes kor elérésekor pedig nekik a mintegy 7000 frtból álló ősi vagyonnak kiadására, es a szerzeménvi javaknak a gyermekekkel egyenlő részben felosztására; — a második esetre azt rendelték: íiogy a mennyire gyermek maradna, az életben maradó férjt illesse az összes szerzemény, különbség nélkül arra, hogy az saját, vagy a már akkor elhalt nő szerzeménye-e ? mert hogy úgyis az mind a férj fáradságának gyümölcse, azzal tehát a férj szabadon rendelkezhetik; ha pedig ezen szerzeménynyel nem rendelkeznék, akkor ez is, é s a z ő s i minden esetre a törvényes örökösökre háromolj ék. Azonban a végrendeletnek épen ezen 4 ik pontja nem lépett érvényre, mert az világosan csak azon esetre tartalmaz rendeléseket, ha a házas társak gyermeket hagynának maguk után. Ha tehát csak ezen esetre tartalmaz rendeléseket; világos, mikép az ezen pontban foglalt azon rendelkezés értelmében, miszerint az ősi vagyon minden esetre a törvényes örökösökre haromoljék, más törvényes örökösöket, mint olyanokat, kiknek érdeke miatt az ezen pontbani rendelkezés történt, érteni nem lehet, és ezek csak a gyermekek voltak; — az alatt tehát MoselGyörgy oldalrokonai soha sem érthetők. Mert a kölcsönös végrendelet Mosel G-yörgy és Simonyi Nepomucena közt keletkezvén, kétoldalú szerződésnek tekintendő és azon záradék, hogy az ősi minden esetre a törvényes örökösökre háromland, a végrendeletnek épen azon pontjában foglaltatik, mely rendelkezik azon esetről, mi történjék a javakkal akkor, ha a nő Simonyi Nepomucena múlna ki előbb az élők sorából, és nem megfordítva, ha a férj halna meg előbb; Simonyi Nepomucenának tehát nem állhatott érdekében halála esetére Mosel G-yörgy, hanem inI kább saját ősi vagyonáról előgondoskodni és rendelkezni; következőleg ha ezen záradék alatt, a végrendelet világos tartalma és szelleme ellenére nem gyermekek, hanem oldalrokonok értendők volnának : akkor előbb a nő Simonyi Nepomucena, mintsem a férj M'-sel György oldal rokonai érthetők az alatt, mert hiszen Mosel György akkor életben maradván, az egész kölcsönös végrendelet ereje megszűnt; Török Gábor és érdektársaira örökség nem is háromolhatván, az életben maradandóit férj azt csak a meghalt neje oldalrokonai ellenére, ha általuk a nejének vagyona miatt megtámadtatott volna, — saját védelmére és annak igazolására, — hogy legfőlebb csak az ősi vagyonát, és nem a szerzeményét is igényelhetik, használhatta volna. Mosel György 1861-ik é. máj. 11-én meghalálozván, özv. Mosel szül. Simonyi Nepomucena 1861-ik é. jun. 6. 4114. sz. a. Pozsony városa tanácsához a végrendeletnek, mely eddig kezei közt volt, kihirdetése és a hagyatéknak j elintézéséért lolyamodott, melynek folytán a végrendelet j jelenlétében 1861. é. jun. 6. kihirdettetett, a városi levéltárba letétetett, és az egész hagyatéki vagyon, ugyan az évi aug. 31. leltároztatott, egyszersmind pedig a hagyaték tárgyalására 1861, é. oct. 11. kitüzetett, melyre kivüle, Török Gábor és érdektársai is, mint Mosel György oldal rokonai Vermes Mór ügyvéd által megjelentek, és pedig az utóbbiak azért, mert, hogy a fentebbi végrendeletnek 4. pontjában foglalt azon záradékban, mely az ősi javaknak a törvényes örökösökre leendő háromlásáról szól — ők értendők. — Ezen tárgyalás az egyesség megkísértése tekintetéből 14 napra elhalasztatott. 1862. é. márt. 14. 1549. sz. a. az özvegy a czimzett Pozsony városa tanácsához a hagyatéki eljárásnak megszüntetése és öröklési bizonyítvány kiadásaért folyamodott, előterjesztvén, hogy a férjével 1852. é. febr. 28. tett kölcsönös végrendelet sem az osztrák pol. törv. könyv életbe lépte előtt, sem 6 hónappal azután a hagyatéki bíróságnál le nem tétetvén, és ennek folytán az ősiségi pátens 6. §. szerint ezen halál esetérei rendelkezés és öröklési jog az oszt. pol. tk. szerint lévén megítélendő, e törvény értelmében mag nélkül elhalt férje összes vagyona őtet, mint egyedüli átalános végrendeleti örököst illeti : annál fogva, miután az 1854. é. aug. 9. kelt pátensben szabályozott hagyatéki törvény hatályon kivül helyeztetett, és az orsz. birói értekezlet 163. §-ban körül irt három eset közül itt egyik sem forog fenn, hivatalos öröklési eljárásnak itt helye nincsen, ugyanazért azt megszüntetni és a férje utánni hagyatékot öröklési bizonyítvány mellett, magának mint egyedüli végrendeleti örökösnek kiadatni kéri. (Folyt, köv.) 76