Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 63. szám

280 gókkal már néhai Katona Erzsébetteli egybekelésekor birt, valamint az ellenbeszédben a) és c) a. felemiitett az érdemre nem vonatkozó alperesi előadásokat is. Alperes a visz on válász ban a telekkönyvet ismét hihásnak, az 1840. VIII. tcz. 8. §-át pedig a fenforgó esetre nem alkalmazhatónak mondja, miután a ptk. 1233. S. szerint a házasság magában véve, különös szerződés nélkül vagyon közösséget nem szül. Ezek után az oszt. küldöttség 1863. mart. 23. következőleg határozott : „Minthogy jelen ügyben a felperesi B. a. telekk. kivonat ellenében a kereset alatti ház és V4 telekre nézve alperes 1. sz. a. oly szerzési okiratot csatolt, mely azzal ellenkezésben áll, a mennyiben abban mint vevőnek csupán alperes neve áll, hogy ezen két okirat közül pedig, melyik vehető Ítélet alapjául, megítélni jelen választott bíróság köréhez nem tartozik, továbbá a leltározott ingókra nézve felperesek nem igazolták azt, hogy azok közkeresniényi jogon fele részben elhalt édes annyukat illették, végre a B. a. birtokivben 2909. h. r. sz. a. felvett szőllőt már felperesek, hogy alperestől megkapták s birtokolják , a bíróság előtt megjelent Katona János egyik felperes által elismerték. Az előrebocsátottaknál fogva tehát felperesek a B. a. ház és % telekre, ugy a leltározott ingóságokra nézve is a törvény rendes útjára utasíttatnak Az eddigi 56 frt 60 kr. perbeli költségek az 1836. XIV. tcz. értelmében a felek által közösen viselendők." Az oszt. küldöttség tehát a fenforgó esetben, az alperes saját bevallása mellett szerkesztett,soha semmi ellenmondással nem illetett hiteles telekkönyvi kivonatnak daczára, felperesek örökösödési jogát nem találta világos nak és háromszori összeülése és a felek háromszori berendelése és kihallgatása, és hosszas, az 1836. XIV. és 1840. XIII. tczikkek szándékával ellenkező, Írásbeli tárgyalások után is csak azt mondotta ki, hogy a felek rendes perúton intézzék el örökösödési ügyüket, mi által felpere sek, kik ügyüket az orszb. ért. 170 §. folytán osztoztató küldöttség elébe vinni kénytelenek voltak, nem csak időt vesztettek, hanem tetemes perköltségeket is fizetni kénytelenitettek, azért, hogy világos örökösödési jogukat egy kétségtelenül őket illető vagyonra nézve, ujabbi per által érvényesíthessék. *) htiriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán. 66. Blazicska Jánosnak, Neuman Jakab s Ede ellen 5073 frt iránti biztosítást tárgyazó ügyében határoztatott : Polgári ügyekben az 1840. XV. tcz. II. R. XI. fej. szerint biztosítási végrehaji ásnak, az id. törv. szab. IX. fej. 88. §-hoz képest helye nem lévén, és ezen id. törv. szab. XI. fejezetének 116. §. csak a végrehajtási zálogolás és becslés módjára vonatkozván, és ekként a kellő bírói zárlatnak, a visszaállított magyar törvények szerint csak az illető perben, és az ellenfélnek meghallgatása mellett lehetvén helye, ezeknélfogva a tekintetes kir. it. lábiának végzése *) A czikk irónak azon, külön érintett s jelenleg is még többek által osztott nézete,mintha az oszt. küldeljárásánál perorvoslatok nem engedtetnének, nem áll. Erre nézve legközelebb egy igen érdekes esetet közlendünk. Szerk. helybenhagyatik. (1863. jul. 15. 7141. sz. a. Előadó : Szalay Zsigmond ktb.) 67. Néhai Szentgyörgyi Horváth Edmund hagyatékának elárverezése tárgyában határoztatott : Feusztl Frigyes, mint a Coburg-Grothai hitelbank igazgatója és özv. báró Pacassinő engedményessé által felszámított, és jelzálogilag átkebelezett 100,000 pfrttőkének egyenlő elsőbbséggel kifizettetni követelt kamatai, az érdeklett hitelezőnek kérvényére eredetileg nem csak betáblázva, hanem annak idejében átkebelezés végett bejelentve is lévén, miután az ezen kamatokra is kiterjesztett átkebelezési bejelentés folytán tartott tárgyalásnál, az adósfél is a kamatoknak átkebelezésébe beleegyezett, az e felett hozott, és a bejelentett tőkének jelzálogi átkebelezését elrendelő végzésben pedig a betáblázva volt kamatok átkebelezése érintetlenül hagyatott; ennél fogva jelen esetben, a tőkére nézve elrendelt jelzálogi átkebelezés, az utalványoztatni kért kamatokra is, mint a felszámított jelzálogos tőkének érintetlenül hagyott törvényes járulékaira értendő lévén, ugyanazért az első és másod bírósági határozatok e részbeni megváltoztatásával, Feusztl Frigyes felfolyamodásának hely adatik, s az általa felszámított tőkének 1858. évi apr. 1. napjától hátra lévő 5% kamatai is a tőkével egyenlő elsőbbséggel kifizettetni rendeltetnek. Özv. báró Pacassinő szül. Szentgyörgyi Horváth Anna által az árverési eljárás ellen benyújtott felfolyamodásnak, és nem igazolt semmiségi panaszának hely nem adatván, erre vonatkozólag a tettes kir. it. tábla határozata az abban felhozott indokokból helyben, egyebekben pedig érintetlenül hagyatik, s az ügyiratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1863. jul. 6. 4807. sz. a. Előadó : Chernél Elek ktb.) A kir. itélő táblán. 586. Zámbory Rudolfnak, Acsády Sándor s neje Krisztina ellen 755 pfrt 34 kr. tőke s járulékai iránti perében végeztetett : A kérdéses végrehajtásban eljáró esküdtet, az eljáró megyei törvényszék által kiküldött főszolgabírótól nyert kiküldés, miután az őt kiküldő főszolgabíró is törvényszerüleg csak esküdt társával együtt képezhetett birói hatóságot, ezen eljárásnak magában teljesítésére nézve hatósággal fel nem ruházhatván, az e szempontból is megtámadott végrehajtási eljárás megsemmisíttetik, s az eljáró megyei törvényszék annak szabályszerű eszközlésére utasittatik,e végett a felterjesztett ügyiratok ahhoz leküldetvén. (1863. jul. 15. 5056. P. sz. a. Előadó : Nyeviczke) József kir. szem. itélőmester.) 587. Kállay Emánuelnek ugy is mint osztályos atyafiai megbízottjának s a Kállay család napkori ágán levő több rokonai jogai fenntartójának, Kállay Ákos ugy is mint Kállay Péter hagyatéki tömegének gondnoka Kállay Péter s többek ellen, a néhai Kállay Leó után maradt mezőtúri osztatlan állapotban levő egyhatodrész illetőség, annak haszonvételei s perköltségek iránti perében ítéltetett : Előre bocsájtván, hogy ezen 1854. é apr. 24. megkezdett per az id. törv. szab. 174. §. értelmében az oszt. polg. prrttás szerint intézendő el, az alperesi részről Szabó József kihallgatás előtt elhalálozott tanú helyett báró Jósika Miklósnak kihallgatása, mindazért, mivel ezen tanúnak a 497-ik számhoz B. a. csatolt kérdőpontok az elhalt tanúnak szóló 16. sz. a. kérdőpontoktól egészen eltérők, és igy nem helyettesitett, de uj tanúnak tekintendő, mint j ilyen pedig a becsomózás után, birói figyelembe nem vehető j mindazért, mivel ezur rir.rr.^r.,": -