Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 54. szám

243 könyvi okiratban megnevezett közös birtoklása, illető- j leg annak a perbe be sem hivott örököse illetményét | nem tárgy ázhatván 5 továbbá, miután 1. r. alp. ugyan- j azon házat 2. és 3. r. alpereseknek is eladta, ezek pedig tnlajdonijoguk bekeblezéseért előbb folyamodtak és i előjegyzést nyertek, ennélfogva a 2. és 3. r. alperesek által a kereseti birtokra ezen előjegyzéssel szerzett telekkönyvi jognak a maga utján leendő érvényesítése j vagy kitörlése előtt azon kérelemnek, hogy a 2. és 3. í r. alperesekkel kötött szerződés félretétele mellett, a ke- ! reseti ház felperesnek odaitéltessék, hely nem adatván; felperes — az 1. bíróság Íteletének megváltoztatásával, | k erese létől el mozdíttatik, s a periratok további intéz 1 kedés végett stb. (1863. jun. 26. 2645. P. sz. a. Előadó : Szalay Zsigmond ktb.) 525. Veszter Pálnak a közte és Bartsch Sándor j közt fenforgó lakfelmondási ügyében végeztetett : Jóllehet oly végzések ellen, melyek által tárgyalási ha- ! táridő lón kirendelve, külön fölfolyamodásnük helye j nincs, minthogy azonban jelen esetben, nem a tárgya- | lási határidő kirendelése, hanem az ellen intéztetett j íölíolyamodás, hogy az eljáró bíróság azon felet, kitől j a szavatosság követeltetik , a szavatossági alkereset I iránt kitűzött tárgyalásra be nem idézte, miért is a sza- ! vatossági alkeresetre hozott végzés vétetvén érdemleges ; vizsgálat alá; miután ezen kereset elintézésénél az id. i törv. szlyok XIII. fejezetében előirt szabályok teljesen mellőztettek, és oly iránybani tárgyalás, mint a milyet az eljáró bíróság határozott, a megváltozott perrendtartásnál többé helyt nem fog'alhat, ugyanazért az elsőbirósagnak a szavatossági keresetre 1862. jul. 3-án 557. sz. a. hozott végzése feloldatik ; és ugyanaz a hivatkozott szabályok VIII. fejezete szerinti eljárásra utasittatik. Ekkép megváltoztatván az e. b. ítélete, a per iratok stb. (1863. jun. 30. 8674. P. sz. a. Előadó : Urbanovszky Jusztin ktb.) 526. Sclnvartz Albertnek, Gyenge Mihály elleni 31 frt 50 kr. tartozás megvétele iránti ügyében végeztetett: A sommás szóbeli perekben rendszerint helyt nem fogható eskütételre nézve a felek máskénti megállapodásuk esetén alaki tekintetben az 1840. XV. tcz. II. r. 131. §. lévén követendő, miután az eljáró bíróság ennek ellenére az eskűmintát itéletileg megállapítani, s alp. annak törvényes határidő alatti letételére előlegesen kötelezni elmulasztá, de az esküminta szerkezetére nézve is a íelek egyezkedésétői eltért, mindezeknél fogva a törvény elle nesen történt eskütétel, s az azt követett e. b. Ítélet mégsem misitetvén, az eljáró bíróság a fenn idézett törvényszabályainak megfelelő ujabb Ítélet hozatalára utasitatik, s ily értelemben .a megyei tszék határozata jóváhagyatván stb. (1863. jum "27. 7227. P. sz. a. Előadó : Malatinszky Fereucz ktb.) 527. Gróf Zichy György, Kamii és Aladárnak bekebelezett zálogjog kitörlés iránti telekkönyvi ügyökben végeztetett : Ámbár kérelmező gróf Zichy György, Kamii és Aladár azt, hogy Gál József örökösei részére, az Adonyi 11. sz. tjkönyvben a C. lapon 1. sz. a. betáblázott 27,500 írtkat az illetők részére lefizették, 1. 6 számig mellékelt okiratokkal kimutatták, sőt a kitáblázásra hatósági engedélyt is nyertek, mégis mivel a kitábláztatni kért kötelezvény eredetijét a tkönyvi tanácshoz be nem adták, a kért zálogjog kitörlésének bekebelezése elrendelhető nem lévén, e tekintetben Jés ezen okból a kitörlés bekebelezését megtagadó 1. bírósági végzés jováhagyatik ugyan; azonban a bemutatott 1 —6. sz. okiratok a kitörlés előjegyzésére elegendőknek faláltatván, azok alapján a kitörlés előjegyzése a törvényes idő alatti igazolás kötelessége alatt, a tkönyvi rendelet 79. §. értelmében azon világos hozzáadással, hogy ezen előjegyzés csak a már előbb szerzett alzálogjognak kitörlésével emelkedik teljes erőre, ezennel niegivndelíeíik, e részben tehát megváltoztatván, egyébb nem felebbezett részeiben pedig érintetlenül hagyatván az első bírósági végzés, az iratok stb. (1863. június 16. 7300. P. sz. a. Előadó : Perlaky János ktb.) Büntetőjogi ügyekben. 34. Gyilkossággal vádolt Gönczi András elleni büntető perben ítéltetett : A vádlott által elkövetett bűntény, tekintve, hogy a megholtat az istáló mellett talált vasvillával a szecska kamra előtt kihivólag várta, s azzal az ütéseket feje felé még akkor is, midőn már a földre leroskadt volt Jsmételte,~rigyeleinbe vévén egyszersmind erkölcsi bizonyitványilag jellemzett gonosz voltát,nagyobb beszámítás alá esvén, az ellene kimondott két és fél évi fogság letartóztatása napjától számítandó négy évi börtönre íelemeldetik. (kir. táb'a. 68. sz. a. Előadó : Moys Antal ktb.) 35. Rablás bűntényével terhelt Pap András és Birizdó Gábor fenyítő ügyében ítéltetett : Jelen nagyobb jelentékességü ügy az ideig], törv. szabályok II. R. 4. §. értelmében rendes bűnvádi úton tárgyalandó lévén, az első bíróság ítélete feloldatik, s a lelterjesztett periratok további rendes tárgyalás végett oly megjegyzéssel küldetnek illetőségükhöz vissza, hogy ezen fenforgó esetben a törvényesen kibizonyitható kártalanítás kérdésében is a bűnvádi bíróságnak kelletik érdemileg határozni, (kir. tábla 660. sz. a. Előadja : Bartakovits Floris ktb.) 36. Gyilkosság bűntettévelvádoHGyurgyeviesPája, Miskovics Glisa és többek elleni büntető perben ítéltetett: Jelen ügyben sem az, valljon 1862 máj. 21. estve az illető vádlottakon az ünnep napok alkalmával viselni szokott tiszta ingek láthatók, avagy pedig azon ingek, melyeken a vér foltok (vagyis inkább vérfecsenések) láttattak, nem az ünnep napon viselt, hanem az azt megelőzött hétköznapról valók valának ; valamint az is, folyt-e a vádbeli cselekvénynek elkövetése napján Vlajkov Pálnak orra vére? s valljon az ingeken észrevett vérfoltok emberi vagy állati vértől eredtek-e; ugy továbbá azon körülmény is, részeg volt-e a fennemlitett napnak estéjén Prodanov Steva, igen lejtős-e azon hely,melyenugyan az vérében fekve találtatott s miként feküdt az a földön; volt-e ő subájával szorgosan letakarva, s volt-e közelében oly kemény tárgy, melytől ennek fejéni sérület netáni esés által számlázottnak mondathatnék?a vizsgálat során kellően felderítve nem lévén, de különben is a látleletet felvett orvosnak az iránti meghallgatása, voltak e a holt testen könnyebb ütések jelei észlelhetők? okvetlenül szükségesnek találtatván, az eljáró megyei tszék ítéletének feloldása mellett az iratok oly végre küldetnek vissza illetőségükhöz: hogy a vizsgálatnak a fenkijeíelt iránybani kiegészítése és annak nyomán uj tbbi orvosi véleinényzés, szükség esetében ennek a pesti kir. egyetem orvosi karával maga utján kieszközlendő felülvizsgálata után is a kifejlendő körülményekhez kép st uj Ítéletet hozzon, (kir, tábla 5. sz. a. E'őadó : iMonaszterly Sándor ktb.) 37. Eablással illetőleg abbani bűnrészességgel vádolt Radóczy János, Ráez István és többek elleni bünperben ítéltetett : A íenníorgó bűntény 1. r. vádlott Radóczy István ellen annak elismerő saját vallomása, és a