Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 53. szám

Pest, péntek 1863. Jul. 17. 53. szám, Ötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Jogeset. (Vége.) - Kúriai Ítéletek: magánjogi ügyekben. — Úrbéri ügyekben. - Irodalmi értesités — Hivatalos tudnivalók. Jogeset. (Vége.) Az e. b. Ítélet alperesek által íolebbeztetvén, s a fó­lebbvitel birtokon kivül megengedtetvén, Biharmegye tvszékén 1862. jul. 4. 2082. sz. a. Ítéltetett : Felperes rö­vid utn visszahelyezési keresetének hely nem adatik, al perts Bárányi Imre az általa visszafoglalt pusztai birto­kában megbagyatik, a megítélt s végreh^jtásilag fölme­rült költségek alperes részére visszaitéltetnek s ezenkívül felperes alperes részére 20 írt 45 kr. perbeli költségek megtérítésében elmarasztaltatik, ebből fo'yólag felperes ellen a végrehajtás elrendeltetik, s felperes követelésével rendes per útjára utasittatik. Indokok : Mert a tárgya­lásijegyzőkönyvhöz A. a. csatolt haszonberi szerződésnek 2ik p. szerint felperes köteles lett volna alperesnek félévi haszonbért 210 Irtot o. értékben f. é. april 24. kifizetni, már pedig felperes keresetlevelében maga beismeri, mi­szerint az april 24. fizetendett összeget csakis f. évi máj. 7. küldötte ki fia által, a ki ezen pénzzel nem is az annak felvételére az A. szerint egyedül jogosított lső, hanem en­nek fia 2. r. alperest kínálta meg, s ennélfogva az A. a. szerződés 2. pontjában nyilván kifejezett kötelezettségét, jóllehet ugyanezen haszonbéri szerződés végpontjában a többször hivatolt haszonbéri szerződés minden pont­jainak megtartására magát ugy kötelezi, hogy bármely pont megszegése esetében a haszonbér azonnal felmon­dottnak tekintetnék, nem teljesítette. Mert 2. nem áll fel­peresnek azon mentsége, hogy a szerződésben fizetési hely kikötve nem levén, a 210 irt félévi haszonbérnek f. évi máj. 7. birói kézhez történt letevése által, ő a szerződés 2. pontjának tökéletesen eleget tetr, s igy a szerződés ezen pontját meg nem szegte, nem pedig azért, mert jól­lehet igaz az, hogy az A. a. szerződésben fizetési hely ki­kötve nincsen, s nincs törvény, mely, ha csak szerződési­leg kikötve nincs, azt rendelné, hogy az adós hitelezőjé­nek helyébe vigye tartozását, jóllehet igaz, hogy fel­peres nem tartozik tudni állítása szerint hitelezője lakását, jóllehet igaz az is, hogy alperes által hol tartózkodásáról, vagy ezen pénz felvételére megbi­zott felhatalmazottjáról felperes nem értesíttetett , de másrészről elvitázhatatlan az is, hogy alperes a íelévi ha­szonbért f. évi april 24. alperes részére lefizetni tartozott 8 ha csakugyan nem tudta, hogy alperes hol tartja laká­sát, vagy nem érezte magát kötelezettnek arra, hogy az alperest illető íelévi haszonbért ennek Micskóre szállítsa, miután a törvényhozás ily esetre is kiterjeszkedett, tarto­zott volna ezen haszonbérleti összeget, melynek használata april 24. tul felperest egy perczig sem illette, másnap, azaz april 25. birói kézhez letenni, és azzal f. évi marj. 7-ig késnie nem lehetett, miután pedig ezt nemtette,s igy az A. a. szerződés 2. pontjának eleget nem tett, az 1802 : 22 tcz. erejét, ugyan ezen tcz. 4. §. 2. pontja szerint, mely nyíltan kimondja, hogy akkor a midőn a bérlő a haszon­béri szerződés pontjainak nem teljesítése indokából hábor­gattatnék meg a javakban, a törvény ezen intézkedését magára nem alkalmazhatja,s oly bérlőnek, ki az ezen tör­vény által meg nem engedett ugyan, de megtűrt hábori­tás ellen a törvény oltalmával élhetne, nem tekintet­hetik. Ezen itélet ellen felperes fölebbezését következő in­dokokból jelenté be : Nem áll a 2. bírósági itélet azon ki­tétele, hogy a panaszló a bérösszeget april 25. letétemé­nyezni tartozott, mert ebbeli kötelezettsége csak a bér el­fogadásának megtagadásakor állhatott elő, akkor pedig a letéteményezés meg is történt. Felperes alperes lakvál­toztatásáról mit sem tudva, s a szerződés ben fizetési hely kikötve nem lévén, csak az addigi szokás szerint NVára­don tartozott fizetni, s alperes semmi esetben nem volt jo­gosítva az A. a. szerződés erőszakos felbontására. A kir. itélő táblán Ítéltetett : Az A . a. szerződésben a haszonbér fizetésére nézve különös hely kikötve nem le­vén, s panaszló az által, hogy 1862 évi máj. 7-én az 1862 april 24. esedékes félévi bérösszeget időközben NVárad­ról elköltözött 1. r. alperesnek megküldötte, fizetési kész­ségét eléggé igazolván, következőleg reá az 1802 : 22. t. cz. 4. §. nem alkalmaztathatván, az eljáró szolgabíró íté­lete jováhagyatik, s a per további intézkedés végett ille­tőségéhez visszaküldetik. (1862. nov. 27. 6869. P. sz. a. Előadó : Barthos János ktb.) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 501. Tschurtz Mihály és nejének telekkönyvi átíra­tás kipótlása iránti ügyében végeztetett : A nem igazolt közigazgatási hatósági engedély hiánya, valamint a te­lekkönyvi rendelet 56. §. d. pontja értelmében az eljáró 1 só bíróság által is meghallgatható jelzálogos hitelezők előleges beleegyezésének elmulasztott bemutatása,a minden tvszabta kellékekkel ellátott adás vevési szerződés alapján kérvényezők tulajdoni jogának előjegyzését, az általuk megvett fekvőségekre nem akadályozhatván,kér­vényező Tschurtz Mihály és Erzsébet házastársak tulaj­doni jogának előjegyzése a Bánfalvi 94. számú tjkönyv­ben Kappel Sámuel nevére felvett 1904. h. r. sz. részlet­ből 342 • ölnyi területre a törvényes határidő alatti igazolási kötelezettség mellett megengedtetik, s ily képen az elsőbirósági végzés megváltoztatván, az ügyiratok to-

Next

/
Oldalképek
Tartalom