Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 46. szám

207 per kezdetéig az 1-ső sz. a. haszonbér folytatása vélel­rneztetvén, ezen időre alp. évenkint 4 db aranynak, a per kezdetétől pedig évenkint 160 o. é. írt haszonbér fizetésé­be marasztatik, ellenben a perköltségek megtérítése alól alperes felmentetik, s ekkép megváltoztatván, részben helybenhagyatván, az e. b. ítélete, a per hozzá vissza­küldetik. (1863. máj. 8. 5129. P. sz. a. Előadó: Perlaky János ktb.) 445. Menczel Karolinának Elnenreich Mór ellen 2100 írt kölcsön és jár. iránti perében ítéltetett : Nem lé­vén köteles az e. biróság az alperes megidézése előtt az illetőség kérdésébe bocsájtkozni, a bep»reáitett okiratok­ból hozott e. b. Ítélet helybenhagyatik, s a periratok to­vábbi sat. (1863. máj. 7-én. 4054. P. sz. a. Előadó: Sarlay Lajos ktb.) 446. Biró László kanonoknak mini a szatmári püspö­ki alapítványok kezelőjének Jenéi Sándor és többek el­leni zálogjogi átkebelezést tárgyazó leiekkönyvi ügyében végeztetett: A bejelentés feletti tárgyalásnál Jenéi Sándor és Hellerman János az átkebelezésbe bele nem egyezvén, az e. b. végzése megváltoztatik, s az abban megrendelt átkebelezés a bejelentés feljegyzésének épségben tartása mellett kitöröltetni rendeltetvén, kérvényező Biró László a tkönyvi rendelet 35. §. értelmében peres eljárásra uta­sittatik. Ekkép megváltoztatván az e. bíróságnak végzése, az iratok sat. (1863. máj. 5. 4677. P. sz. a. Előadó : Ur­banovszky Jusztin ktb.) 447. Schöa Lipót telekkönyvi ügyében végeztetett: A NBerki 35. sz. tjkönyvben tulajdonosként bekebelezett Birknek Istvánnö szül. Haydu Borbála, a kérd. házat Schön Lipótnak elárusítván, s Haydu József által 746 frt 45 kr. erejéig előzőleg nyert zálogjog az érintett eladás nyilvánkönyvi érvényesítését nem gátolhatván, a kérel niezett átiratás a tkönyvi rend. 6. 61. 171. §-ai értelmé­ben Haydu József zálogjogának épségben tartása mellett megengedtetik, s az iratok sat. (1863. máj. 6. 3546. P. sz. a. Előadó: Barthos János ktb.) 448. Mencze Vilmos és Henriknek, özv. Mencze Augusztné szül. Vaskovics Terézia elleni telekkönyvi át­íratást targyazó ügyében végeztetett : Férj utánni örökö­dés alapján kért telekkönyvi átiratási folyamodványhoz az átadási vagy az id. t. szab. 168. §. szerint kieszköz­lendő birtok bizonyítvány nem csatoltatván — ezek nél­kül pedig az átiratás megengedhető nem lévén az örökö­södési kérdés megvitatása pedig nem ez útra tartozván — az e. b. végzés megváltoztatik — Mencze Agostnő átira­tási kérvényével elutasittatik, és az ügyiratok sat. (1863. máj. 11. 2035. P. sz. a. Előadó: Jamniczky Lipót ktb.) 449. Dobsa Ilona Újhelyi Zsigmondnő és Dobsa Pi­roskának Dolinái Dobsa Terézia ellen tulajdoni jog vagy 1000 pfrt kötbér bekebeleztetése iránti telekkönyvi ügyökben végeztetett : Az A. a. osztálylevélben foglalt intézkedés kérelmezőknek tulajdon jogot nem adván, a még életben lévő és teljes tulajdonnal biró Dobsa Terézia nevére telek könyvezett birtokra a tulajdonjog bekebele­zésének helye nem találtatik; az 1000 Irt kötbérre vonat­kozólag pedig az A. a. okirat a telekkönyvi rendelet 88. §. kívánalmának sem felelvén meg, előjegyzésnek, annál kevésbé bekebelezésnek alapul nem szolgálhat: az e. b. elutasító végzés tehát, ezen indokokból jóváhagy a­tik, s az iratok sat. (1863. máj. 8. 5238. P. sza a. Előadó: Perlaky János ktb.) 450. Kovách Pálnak Kállay Péter ellen 1000 pfrt s jár. iránti ügyében végeztetett: A telekkönyvi tanács a megkereső biróság végzésének telekkönyvi bevezetésénél, minthogy telekkönyvi nehéz-ég fenn nem forgott ki­fogásokkal és változtatásokkal nem élhetvén, a kamatokra és a már biróilag megállapított költségekre a szolnoki mtörvszéknek mint telekkönyvi hatóságnak 1860. aug. 8-án 3513. sz. a. kelt végzése megváltoztatik, és kérelme­zőnek megitélt 1000 pfrt után 1857. jun. 12-től járó 6% kam. és 87 fr. 67 kr. perköltségekre nézve az előjegyzés iga­zoltnak kimondatván, a bekebelezés a felhivott végzés ér­telmében elrendeltetik, többire az irt végzés érintetlenül hagyatván, az iratok sat. (1863. máj. 8. 5027. P. sz. a. Előadó: Per|aky János ktb.) Büntetőjogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 19. Gyilkossággal terhelt Hornyák József elleni bününgyben Ítéltetett: A vizsgálati iratokhoz D. E. F. a. mollékelt bizonyítvány, illetőleg tanúvallomásokban az állitatván, hogy vádlott néhány évek előtt örjöngési ro­hamai miatt szánalmas nevetség tárgya volt, —- hogy a tény elkövetésének reggelén kétségtelen jeleit adá az őrültségnek — hogy szeszes italok után vérengzésre haj­landó volt; mi előtt jelen bűnügyben érdemleges Ítélet hozatnék, szükségesnek találtatik, miszerint az E. a. em­iitett Gönczi orvos hit alatt kihallgattassék az iránt, hogy vádlottat elme betegségben valósággal gyógyitotta-e, és mily eredmény nyel, hogy vádlottnak szomszédjai s más helységbeii alkalmas tanuknak kihallgatása eszközöl­tessék a felül, hogy vádlotton a búskornak — elme há­borodásnak — vagy őrjöngésnek jelenségeit tapasztalták-e, ha igen, mily okok és körülmények idézték elő ezen elme kóros jeleneteket, minő hatással voltak vádlottra e szeszes italok, boszúálló s vérengző hajlama volt-e vádlottnak a meggyilkolt Spenattali perlekedés után, forralt-e ellene boszút, fenyegetődzött-e ellene, való-e vádlottnak azon állítása, hogy már a gyilkosság elkövetése reggelén egy iícze bort ivott; vádlott orvosilag további vizsgálataid veendő nevezetesen azon irányban, hogy mily okok és körülmények által idéztetik elő vádlottnak izgatott álla­pota, mily cselekvényekre mutat izgatottságában hajla­mot. Melyeknek eszközlése és a kifejlendő körülmények­hez képest uj ítélet hozatala végett, sat. (1863. mart. 12. 357. b. sz. a. Előadó: Karácson Mihály ktb.) 20. Szőlősy Pál e. sebes hajtás által súlyos testi sé­relem okozása miatt indított bűnügyben Ítéltetett: Sző­lősy Pál vádlottnak a tanuk vallományaikból kiderülő azon tette; miszerint annak daczára, hogy azon vásárosok, kik őtet fuvarosnak fogadták, neki a más kocsik meg­előzésére intézett sebes hajtást a láthatott veszély miatt tiltották, gondatlanul és engedetlenül, lovait más kocsik elé vágtatás végett oly helyen hajtotta sebesen, hol árok lévén, kocsija abba fordult, s ezen eset által az utazók közöl Tóth Józsefné tetemesen megsérült — büntetésre méltó cselekményt képezvén — ebbeli vétkes gondatlan­ságáért önköltségén töltendő tizennégy (14) napi egysze­rű fogságra ítéltetik, s ekképen az eljáró megyei törv­szék Ítelete ebben megváltoztatván, egyebekben pedig, s így a megitélt költségekre nézve is helybenhagyatván, az iratok sat. (1863. máj. 11. 279. b. sz. a. Előadó: Bo­vánkovics József ktb.) 21. Gyermekvesztéssel vádolt özv. Nagy Péternő Kovács Erzsébet e. bűnperben Ítéltetett; Tekintetbe véve, hogy az orvosi boncz és látleleti vélemény szerint a vád­lott által szült kisded élve jött a világra, s hogy az ugyan­azon bizonylat szerint, a vádlott által vétkes mulasztásból eredett kőldök-sinór be nem kötéléből számazott elvérzés

Next

/
Oldalképek
Tartalom