Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 45. szám

Pest, kedd 18<>3. Jun. 16. 45. szám. Ötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : Öröködési osztály per választott bíróság közbejöttével. — Kúriai ítéletek: magánjogi ügyekben. — Büntetőjogi ítéletek. — Hivatalos tudnivalók. Öröködési osztály per választott biróság? közbejöttével. Sembeiy Géczy Johanna mint felperes, Prónay Fer. Mihály.Károly, Karolina Szirmay Marknő örökösei, Plathy Ágnes Pongrácz Tivadarnö Prónay Terézia örökösei e. Luka Gusztáv Nógrád rnegye egyik fősz.-birája előtt még 1850. benyújtott keresetlevelében egyenes örökös nélkül elhalt nagybátyja G-éczy Elek után hátrahagyott javakra nézve öröködési osztály pert indított, mely per a íénallott cs. kir.biróság által 1854-ik évben a balassa-gyarmati mtörvszékhez áttétetvén, 1860-ig íolytattatotr, a mikor felperes perének elintézését szorgalmazván, a nevezett törvszék a pozsonyi orsz. főtörvszékhez azón jelentést tette, hogy mivel mérnökileg kidolgozandó volna azon birtok menynyiség, mely a perben álló felek által a per alatti örökségből elfoglaltatott és birtokoltatott, mig ez meg nem történik, ez ügyben birói Ítéletet hozni nem lehet,; mire a mtörvszéknek meghagyatott, hogy ezen munkálat véghezvitelére a feleknek záros határidőt tűzzön ki, mely időnek eredménytelenül leendő letelte esetére a felméretés iránt a mtörvszék htból intézkedjék. A per ezen állásában afelek aBB. NB.szerint 1861. aug 21.keltegyesség szerint oly compromissumra léptek, melynél fogva Prónay Mihály örökösei id. Plachy Zsigmondot és Balogh Antalt, Sembery Imre mint G-éczy Johanna meghatalmazottja pedig Kalmár Lajost és Laszkáry Miklóst közbiráknak, Sréter Horáczot pedig ezen bíróság elnükének választották oly formán, hogy ezen compromissionális bíróság Ítéletétől a további íelebbvitelt kizárták, s az Ítélet végrehajtását is ezen bíróságra bizták. Sréter Horácz azonban az elnökséget szenvedő egéssége miatt el nem válalván, a felek 1862. jan. 24. kelt ujabbi egyességben a lelépett helyett Szontágh Pál urat választották elnöknek, s a korábbi egyességet A A. NB. a. oda módosítottak, hogy a compromissionális bíróság ítéletétől a birtokon kívüli fölebbvitelt a nmlgu kir. Hétszemélyes táblához kikötötték. CCC. a. keletnélküli nyilatkozatban a felek a perben követelt mérnöki munkálatok hitelesítésétől elállottak. A compromissionális bíróság által 1862. jun. 2. hozott ítéletben a felperesi keresetnek helyt adva, az osztály megalapittatott; ítéletében a bíróság főleg arra terjeszkedvén ki, mikép elégíttessék ki a két testvér linea? Ezen ítélet ellen alperesek részint felebbezést, részint semmiségi panaszt nyújtottak be. A fölebbezés főbb indokai. 1) Mert a választott bíróság hatásköre Szirmay Albert közbejött halálával — nem lévén annak örökösei is lekötve — megszűnvén, a birói. eljárás rögtön megszüntetendő lett volna. 2) A bíróság eljárása sérelmes, mivel az magát az 1836 : 14. és 1840: 13. t. cz. által kijelölt küldöttségkép alakítván, j ezen eljárása a választott bírósági egyesség megsértésének tűnik fel, hogy pedig a felek nem a hivatkozott törvényekben kijelölt osztoztató küldöttséget szándékoztak alakítani, kitűnik abból, hogy a bírákat a megyei bizottmány mellőzésével választották, és a birtokon kívüli fölebbezés is fentartatott, holott az idézett törv. és az id. törv. szab. 170. 171. §§. szerint a küldöttségi eljárástól egyedül a törvény rendes utja marad fenn; 3) mert a fentebbiek szerint a bíróság illetéktelen lévén, a feleket az 1659: 1. 1715: 19. 1723: 37.t.cz.47- lap, 6. 9. 46. lap. 2. 3. 126. lap. 11. és 132. lap. 7. 9. döntvények szerint nem kötelezheti; mert az ideig. szab. 104. §-a ellenére a felek meg sem hallgattattak, az ítélet a 96. §. szerint nem kézbesittetett, sőt a végrehajtás be sem jelentetett, pedig midőn a felek az eljárás módját és nemét szerződésileg kivételkép nem szabályozzák, a birák az uralgó törvényekhez magokat alkalmazni tartoznak, az id. szab. által kijelölt peres eljárás lett volna követendő. Ezen felyebbrolyamodás és semmiségi panasz felperessel közöltetvén, erre adott nyilatkozatának indokai következők : 1) Szirmay Albert halála a megsemmisítésre nem szolgálhat okul, mert annak egyik örököse Szirmay Johanna •///. a. a bíróságot elismeréés végrehajtást kér, a másik örökös Szirmay Clotild pedig megbízottja Prónay István által megegyezett, az egyességet aláirta, s az ellen később sem tett kifogást. 2) A kérvény nem csak az eljárás megsemmisítését, hanem a bíróság cassatióját is kéri, a mennyiben az ügyet rendes bíróság elé vitetni kívánja, de a kérelem alaptalan, mert az id. szab. 109. §. szerint a hibák pótlásának van helye,s ha hiba történt, azt az eljáró bíróság pótolhatja. 3) A folyamodásnak nincs más czélja, minthogy a 12. évig folyt per megörökítessék, hogy alperesek az elfoglalt birtok élvezetében maradhassanak; miért is kéri, hogy a per, mely csak végrehajtás után fölebbezhető, a választott bírósághoz halasztás nélkül visszaküldessék, annak végrehajtása eszközöltessék, s ez által a va gyon pusztítása meggátoltassák. Mire a kir.. Hétszem. táblán határoztatott : A választott bírósági egyességek minden érdekelt felek, vagy törvényes meghatalmazottjaik által aláirandók lévén, mivel az 1862. évi jan. 24. kelt egyesség által az előbbi 1861. évi aug. 21. kelt egyesség megváltoztatott, azon egyességet pedig Prónay István sem maga, sem Szirmay Clotild nevében alá nem irta, továbbá Frideczky Lajos mint Szirmay Emília csődtömeggondnoka járulván az egyességhez, mivel ezt csak a csődválasztmány és bíróság beleegyezésével tehette, ebbeli megbízatását mégis igazolni mulasztotta, de a többi meghatalmaz otti minőségben aláirttak is meghatalmazásaikat az iratokhoz nem mellékelték; mivel továbbá az egyességben arra nézve, hogy a bíróság a már lefolytatott pernek figyelembe vétele mellett 45