Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 41. szám

1ÖJ a felperesi keresel alól ez úttal egészen felmentetik, ek- | ként az első bírósági itélűt megváltoztatván, a perköltségekre nézve pedig he!yhenhagyatván, az iratok sat. (1863. april 18-án 828. P. sz. a. Előadó: Végh Ignácz ktb.) 409. A néhai Dellimanich Ferdinánd kiskorú gyermekei és hagyatékának érdekében végeztetett: A főmlgú ktr. Hétszemélyes-Táblának határozása folytán azon kérdés, hogy a varmegye törvszéke jelen esetben, hol árvák örökségi ügye is (örog lén, és melyben birói intézkedés a lélek részéről is kérvényeztetett. birói vizsgálat tárgyát képezvén, miután Dellimanich Ferdinánd özvegyénél;, szül. Koics Jozefának az általa igénybe vett ö::vegyi jogokra nézve per útjára lett utasítása nem csak azon körülmény által, hogy czeu özvegy a férjétől szentszékileg is elválasztva külön élt, hanem a férjnek végrendelete által is, melyben az özvegy minden örökösödésből kizaratott, törvényszerűen indokoltatott, miután továbbá a törvszék által, habár csak biztositék mellett rendelt özvegyi élelmezés, az özvegyi jogok érvényesítése végett elrendelt per tárgyához tartozik: ugyanazért a felfolyamodott végzéseknek özvegy Dellimanichnőt, szül. Koics Jozefát az özvegyi jogok tekintetében perre utasitó része oly módosítással hagyatik helyben, hogy a követelt élelmezés-kiadás a per eldöntéséig biztositék mellett sem foglalhat helyt. Mi a fömlságú kir. Hétszemélyes-Tábla határozatában szintúgy birói határozat tárgyául szolgáló második kérdést illeti, t. i. a hagyatéki tömeg kezelésére rendelt gondnokságot, melynek szükségét a gyermekek az által, hogy ők hagyatéki gondnokul előbb Dellimanich Imiét, később pedig Illés Ferenczet kérték kineveztetni és mely gondnokság szükségét az özvegy is bejelentette, e részben az eljáró törvszék határozata annál fogva is, mivel az örökösök között kiskorúak is vannak, helybenhagyatik. és minthogy Emánuel György a befolyt hivatalos jelentés szerint gondnoki tisztéről már lemondott, a gondnoki uj kiiievezés iránti szabályszerű intézkedés fenn hagyatik. Véére: mi illeti az eljáró mtörvszék, mind egyszersmind gyámhatóság által elintézett azon harmadik kérdést, hogy a gyámság illetőleg a gondnokság az özvegynek, a végrendelet és a váló perbeli Ítélet ellenére peren kívüli rövid uton átengedtessék-e, a gyámi felhatóságot illetvén, következőleg a felfolyamodott végzések e részben az itteni vizsgálat tárgyát nem képezvén, ezen kérdés az eljáró töivszék mint gyámhatóság által felsőbb eldöntés végett az illetékes »yámi felhatósághoz lesz felterjesztendő. Az eljáró törvszék végzései tehát részben helyben hagyatván, részben módosíttatván, a gyámsági kérdés tekintetében pedig az illetékes gyámi felhatósághoz utasitatván, a felterjesztett ügyiratok sat. (1863. apr. 15. 2868. P. sz. a. Előadó: Pópa György ktb.) 410. Blayer Eszter Schvarcz Fülöpnéuek ifj. Pojnár Sándor 1. r., és Schvarcz Fülöp 2. r. alperesek ellen az 1-ső r. alperes által 2-od r. alperes ellen foganatosított karhatalmi végrehajtás alkalmával lefoglalt ingóságok s 10 frtnyi készpénz iránti ügyében végeztetett: Miután ifj. Pojnár Sándor javára, Schvarcz Fülöp ellen 1862. febr, 24. birói végrehajtás utján lezálogolt, s megbecsült ingóságokból, az 1862. mart. 10. foganatosított árverezéskor több tárgyak hiányzottak, melyeket végrehajtást szenvedett kényszerűségből elidegenítetteknek lenni a végrehajtó bíró előtt beismert, tekintve : hogy az 1-ső sz. a. beügyelt, és béltartalmára igényt támasztó felperes által sem kifogások okmány szerint, ezen sikkasztás miatt nemcsak a végrehajtást szenvedett Schvarcz Fülöp, hanem a most igényt támasztott felperesnő is jogosan vádlottnak találtatott és megbüntettetett, tekintve továbbá: hogy az A. a. okmány szerint felperesnő mesterség üzleti engedélyét csak 1862. máj. 8-án kapta meg, s az előbbi időkben is önálló bádogos mesterséggel birt Schvarcz Fülöp felperesnő férje által készített bádogos munka tárgyak, a felperesi külön üzletnyerés után is a közös háztartásban élő házasok lakába közösen kezeltettek, s ezek szerint az igénytámasztó felperesnő az igényelt tárgyaknak a H. a. okmányban íóglaltakkali ugyanazonosságát, és azokhozi kizárólagos tulajdon jogát be nem győzé, a fentebbi körülményeknél fogva aggályos felperesi tanuk vallomásai pedig, az ugyanazonossági bizonylat előállítására szinte elégtelenek lévén; ez okoknál fogva felperes alaptalan keresetével elmozdittatik, s ily indokoknál fogva az eljáró városi biróeág végzése.a perköltségekre vonatkozólag is helybenhagyatván: a periratok sat. (1863. april 20. 5806. sz. a. Előadó: Rozgonyi Bertalan ktb.) 411. A temesvári cs. kir. pénzügyészségnek Frunimer Victor elleni 2100 o. é. frt és járulékainak megfizetése, és a beadott keresetnek telekkönyvi feljegyzése iránti ügyében végeztetett: Az id. törv. szab. 174. §-a által a folyamatban lévő perekre nézve csak az osztr. pol. prtás tartatván meg hatályban, miután annak szabályai szerint az ellenfél meghallgatása nélkül fizetési meghagyás ki nem bocsájtható, hanem minden kereset felett tárgyalás tartandó, e tekintetben az első bírósági végzés helybenhagyatik; a mennyiben azonban a keresetnek feljegyzése is kéretett, az id. törv. szab. 145. §. szerint ez ügyre alkalmazandó 1860. szept. 19. kelt pótrendelet értelmében, miután a kereseti követelés már betáblázva van, a kereset a gavosdiai 8. és 216. számú tjkönyvben Frummer Victor nevére felvett birtokra feljegyeztetni rendeltetik, s az iratok sat. (1863. máj. 5. 4436. P. sz. a. Előadó : Raisz Szilárd ktb.) 412. Menten Antalnak a szántói tjkönyvben foglalt és Lacsny Vincze Hernád kérési plébánostól megvett fél urbariális telken épült háznak és utána járó bel- és külilletményeknek egy saját nevére nyitandó tjkönyvbe leendő átíratása iránti ügyében végeztetett : Miután a szántói 349. számú tjkönyvben a 4t>8 f. sz. a. pincze 455 • ölnyi területtel a kérdésben levő fél úrbéri telekkel mint egy telekkönyvi test van felvéve és ezen telekköuyvi állapot ellenében a város birájának bizonyítványa, mely csak a telekkönyv kiigazítására szolgálhat alapul, — e helyütt a lejegyzésnél figyelembe nem vehető; de különben is a lejegyzés nkkor, midőn az egész jószágtest adóssággal terhelve van, a tkr. 56. §. értelmében a nyilvánkönyvi hitelezők kihallgatása nélkül eszközölhető nem lenne: ugyanazért az e. b. végzése helybenhagyatik. és az iratok sat. (1863. máj. 3. 3726. P. sz. a. Előadó: Raisz Szilárd ktb.) 413. Márton Józsefnek Andrássy Ignácz elleni telekkönyvi ügyében végeztetett: A szentmihályi 459. számú tj.könyvben még jelenleg is Andrássy Istvánné szül. Sallay Borbála mint tulajdonos lévén bekebelezve, miután az, hogy anevezettnek, ki még 1857. évben s igya. hagyatékieljárás hatálya alatt, elhunyt, egyedüli örököse Andrássy Ignácz lenne — kimutatva ; és továbbá a szolgabírói megkeresésben előforduló 1444 frt 80 kr. o. ért. összegnek a telekjegyzőkönyvben bekebelezett 1376 pfrtnyi követelésseli azonossága, tekintettel arra, hogy a telekjegvzőkönyvben Márton József hitelező neve kitéve nincsen —szinte felderítve nem lenne: az e. b. végzés hely-