Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 18. szám

*2 Áruszerzesi jogeset. (Vége.) A válaszban előadatik, hogy jelen ügyben alperes részéről beszámításnak helye nincs, mert a beszámítandó tárgyak nem egyneműek, és felperesnek oly kifogásai vannak, melyeknek megdöntésére birói ítélet szükséges. A viszonválasz ujat nem tartalmaz. Ezen perbeszédek alapján a pesti kir. e. b. váltótörvényszék 1861. évi oct. 3-án 11,980 sz. a. hozott ítélettel alperest a 100 mázsa olajnak, mázsánként 26ftért való szállításában és 25 frt 50 krnyi költségben elmarasztalta a következő indokoknál fogva: „Alperes a felperesi elismert követelés ellenében csak egy, még Ítélettől függő követelést kívánván beszámítani, ez világos és kétségenkivüli tartozásnak nem tekintethetik, s igy a p. t. k. 1438. §-a szerint beszámításnak helye nincs, a mennyiben 100 mázsa ellenében 201 mázsa, különböző szállítási hely és ár iránti különbség forog kérdésben." Ezen itélet ellen alperes felebbezést adott be, melyben különösen előadja, mikép viszontkövetelése folytán a 11,98]. sz. a. kihirdetett ítélettel felperes elmarasztaltatott, és igy a jelenlegi alperes (íelebbező) viszontkövetelése teljesen világossá lett; s miután erre csak egyszerűen végrehajtás kéretik, a viszontkövetelésnek ilyen minősége, mint az a felebbezett ítéletben kifejtetik, a compensatióra nézve nem szükséges. S miután alperesnek viszont követelése itéletileg elismertetett, a jelenlegi felperes c-ak saját követelését számíthatta volna be, mire felebbező kész volt, és jelenleg is kész. Ezen felebbezés következtében a kir. váltó feltörvényszéken 1860 ik évi febr. 5-én 3227. sz. a. következő végzés hozatott: „A pesti e. b. váltótörvszéknek 1861. évi oct. 3-kán 11,980. sz. a. kelt ítélete, mint illetéktelenül hozott határozat megszüntetik. Mert: Az 1840. XV. t. cz. II. r. 18. §-a szerint a királyi váltótörvényszékek birói illetősége alá,a váltópereken kívül csak az áruszerzési ügyek s bejegyzett kereskedők s gyárosok egymás közti olyan perei, melyeknek eldöntésére a kereskedői könyvek felmutatása szükséges, tartoznak. Minthogy a jelen per alapjául szolgáló, s A. alatt beperesitett kötés levél sem áruszerzési kötésnek, miután az az 1844. t. cz. 8. §. B. 2. §-ában az áruszerzési kötésekre nézve meghatározott kellékekkel ellátva nincs, sem hites alkusz törvényszerű kötés bizonyítványának, sem végre olyan könyv kivonatbeli követelésnek, melynek eldöntésére a kereskedői könyvek felmutatása szükséges volna, nem tekintethetik: ugyanazért a pesti első bir. kir. váltótörvényszék ítéletét, mint oly határozatot, mely nem az illetősége alá tartozó perben hozatott, másodbiróságilag megszüntetni kellett. Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben A hétszemélye5! táblán. 188. A cs. kir. pénziigyészségnek a budai irgalmas szerzetesek conventje ellen a Lukács fürdő mellett fekvő felső nagy tóhozi tulajdonjogi közösséggeli kérkedése mi att támasztott perében ítéltetett: Az A. alatti okiratban oly kérkedés, mely a felperes részéről idézett §§-ok értelmében felhívási keresetnek alapjául szolgálhatna, nem foglaltatván, ezen oknál fogva az első bírósági itélet hagyatik jóvá és felperes egyszersmind 6 frt o. ért. megállapított felülvizsgálati költségek megfizetésében elmarasztaltatván, az összes iratok további eljárás végett illetőségükhöz visszaküidetnek. (1861. szept. 30-án 920. P. sz. alatt. Előadó: Gáger Mihály ktb.) 189. Szabó Rózsának Ipsics Ignácz, Marossy György és Marossy Róza ellen 1100 pfrt iránti perében Ítéltetett: A beperlett adatok szerint felperesnő konok perlekedőnek nem tekintethetvén, következőleg mindkét folyamodásu költségek viszonosan megszüntetvén, e változtatással egybekben az eljáró biróság Ítélete jóváhagyatik, s a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldi)ik. (1861. nov. 28-kán 3667. P. szám alatt. Előadó: Barthos János ktb.) 190. Ragályi Zsigmond és érdektársainak, előbb özv. Ragályi Károlyné most Bonis szül. Ragályi Anna ellen, Zubogy, Pelsőcz és a kis csoltói határban alperesnő által özvegyi jogon birt rész jószághozi igény és örökösödési perben itéhetett: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik, s a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1861. nov. 26. 625. P. sz. alatt. Előadó: Raisz Szilárd ktb.) 191. Hellner Sámuelnö és társainak gróf Csáky Rudolf és társai ellen 3300 pfrt és járulékai iránti perében ítéltetett: A másodbiróság Ítélete az általa felhozott okoknál fogva helybenhagyatik, s felperesek 5. o. ért. forintra mérsékelt ellenészrevételi költségekben elmarasztaltatván, a per illetőségéhez további intézkedés végett vis?zaküldetik. (1861. nov 28. 4092. P. szám alatt. Előadó: Nóvák Ferencz ktb.) 192. Hellner Sámuelnő és társainak gróf Csáky Rudolf és társai ellen 66G6 frt 40 kr. iránti perében Ítéltetett: Az érdemdijazást tartalmazó, s a kereset alapját tevő A. a. okirat tauusitása szerint a 400 pfrtnyi évi díjnak megfelelő tőke összeg az érdeindijazottnak halála esetére lévén csupán kötelezve, s ekkép a jelen perbeli, s csak az érdemdijazottnak halála után követelhetővé vált tőke tartozás a 15 számú kerületi táblai csődperbeni Ítéletnek tárgyát nem képezhetvén; ezek szerint a csőd kinyihát megelőzőleg kiállított A. a. okiratban néhai gróf Csáky Sándor örökössei a követelésbe vett 6666 frt 40 kr. pengő, mint a 400 pfrtnyi évi díjnak megfelelő tőke összegnek és ettől a gróf Csáky Sándor elleni csődper megszűntétől számítandó száztól 6% kamatoknak a csődtömegből fenmaradott vagyonból leendő megtéritésében bíróilag elmarasztaltatnak; s igy az alsó birósáo-i egyforma ítéletek megváltoztatván, mind a három bírósági költségek pedig kölcsönösen megszüntetvén, a per illetőségéhez további intézkedés végett visszaküldetik. (1861 november 29-kén 4093. P. szám alatt. Előadó: Nóvák Ferencz ktb.)