Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 10. szám

38 hogy az adósok, azelőtt bőnyi lakosok, szabad kir. Győr városába tették át rendes lakásukat, (mit egyébiránt az ezen beadmányhoz XXXIV. sz. a. csatolt jegyzőkönyv is tanúsít) azt pedig, hogy ugyanezen adósok f. évi jul. havában ismét Bőnyön laktak volna, ujabbi f. év. 201. és 205. számokban jegyzett folyamodványukban az érdek­lett hitelezők magok sem állítják, sőt ellenük csak mint bőnyi birtokosok ellen kérik a csődöt elrendeltetni, el­lenben a sokszor érintett adósok az általuk az imént em­iitett lolyamodásra f. é. július 25-kén 206. a. benyújtott észrevételekben az illetőség elleni kifogásukat különösen es főleg azon, a panaszos ítéletben meg nem czáfolt tény­körülményre fektetik, hogy 1859 óta mindeddig, ugy je­lenleg is Győr városában laknak, ily körülmények között azonban a kérdéses ügy feletti bíráskodás a fenthivatko­zott törvénykezési szabályok szerint elvitázhatlanul szab. kir. Győr városa törvényszékét illeti; Győrmegye tör­vényszéke illetékes bíróságnak annál kevésbbé tekintethe­tik, mivel azon körülménynek, hogy az adósok bőnyi birtokosok, sőt az előtt bőnyi lakosok is voltak, az illető­ségi kérdés eldöntésére, tekintve azt, hogy a fentemiitett szabályok szerint az érdeklett személyeknek utolsó lak­helyük határozza meg a birói illetőséget, befolyása épen nem lehet; miért is az adósok által megtámadt Győrmegye törvényszékének illetősége, figyelmezőleg az ideigl. tör­vénykezési szabályoknak a csődügyekre vonatkozó 24 ik §-ára, leszállítandó, s az általa f. évi jul. 25-én 206. sz. a. illetéktelenül hozott csődnyitási itélet minden következ­ményekkel együtt megszüntetendő volt. Ezen itélet az eljáró Győrmegyei tszk. Ítéletétől kü­lönböző lévén, az összes iratok az 1840-ik évi XXII. t. cz. 101. §-hoz képest a kir. hétszemélyes táblához felterjesz­tetni rendeltetnek. A^kir. hétszemélyes tábla váltó osztályának 1861-ik évi deczember 4-én 241. sz. a. ez ügyben hozott Ítélete következő: „A kir. hétszemélyes táblának váltó osztálya stb. tekinve, miszerint a csődnyitás kérdése a fenállott eljárási szabályok szerint helyesen tárgyaltatott ugyan Győrme­gye törvényszéke előtt, annak illetősége azonban az id. törvénykezési szabályoknak IV. csődtörvényczikk 1. §-a 6. pontja és 24. §-a értelmében a Győrvárosában lakó közadósok ellenében az érdeklett ideiglenes törvénykezé­si szabályok életbe léptekor (1861. évi július 23-kán) még meg nem nyitott jelen csődügyben megszűnt, a királyi váltófeltörvényszéknek fentérdeklett Ítéletét oly értelemben és azon hozzáadással hagyta helyben, misze­szerint az eljáró 1-ső bíróság folyó 1861. évi július 25-kén 206. szám alatt hozott csődnyitási ítélete az ideiglenes törvénykezési szabályok B. alaki rész czimű 10. § a 4. pontja értelmében feloldatik, és az összes iro­mányok további törvényes ellátás végett az illetékes szabad kir. Győrvárosa törvényszékéhez áttétetni ren­deltetnek." E Nem mulasztandjuk el ezen érdekes csődesetnek érdemleges eldöltét annak idejében tisztelt olvasóink­kal közölni. Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. ítélő táblán. 161. Özv. Takács Péterné szül. Lévai Zsuzsannának Takács Judit és Gábor ellen 238 frt 55 kr. iránti peré­ben ítéltetett: A keresetbe vett hozománynak bebizonyí­tására íelperesnő részéről felmutatott, a községelőljárói előtt Bodis András által kiállított C. a. bizonyítvány köz­hitelű okmánynak nem tekintethetvén, Bodis Andrásnak kihallgatása pedig — miután alperesek rövidleges bizo­nyításba bele nem egyeztek, és a kérdő pontok felperes­nő által, e jelen irásilag tárgyalt perhez nem csatoltattak — figyelmezve az érvényben volt pprtás 183. illetőleg 161. §§-aira, elrendelhető nem lévén, de felperesnőnek fi­ai is, alperesnek kifogása folytán a pptás 155. § a szerint tanúskodásra nem bocsáttathatván, és így a kereseti ho­zománynak a férj házához lett vitele s javaiba történt be­ruháztatása törvényszerüleg be nem bizonyittatván : fel­peresnő, a perbeli költségek kölcsönös megszüutetése mellett kereseti kérelmétől elmozdittatik. Ekként meg­változtatván az első bíróságnak Ítélete, a per illetőségé­hez visszaküldetik. (1861. decz. 16-án 1376. sz. a. Előadó: Kossalko János ktb.) 192. Böhm Bertholdnak Vinter Adolf elleni végre­hajtási ügyében végeztetett: A felfolyamodó kérelmének elutásitásaul szolgált ok, az eljáró bánya bíróság fölter­jesztő jelentése szerint időközben megszűnvén, a folya­modott végzés megszüntettnek kimondatik, és az iratok további törvényszerű eljárás végett illetőségükhöz vissza­küldetnek. (1861. decz. 16-án 5032. sz. a. Előadó: Berno­lák Károly ktb.) 163. Székelyi Erzsébetnek Fridi Vendel ellen hozo­mány és közszerzemény kiadatása iránti perében végezte­tett: Miután a végrehajtató özvegy Székelyi Erzsébet által Fridi Vendel a metzenseifi Lucia bánya bérleti társulat­nak részvényese ellen ottani */118 ad részei után járó jö­vedelmekre nézve Szepes megyei bánya járási szolgabíró­hoz benyújtott végrehajtási zárlat iránti kérvénye foly­tán, az által f. évi febr. 28-án 117. sz. a. — tehát a még érvényben levő osztrák törvény és rendszer időszakában zárlatot rendelő végzés hozatott, az első bíróságnak vég­zése azon módosítással hagyatik helyben, hogy a végrehaj­tandó által bírt bánya részek után járuló bánya jövedel­mek, és az olvaszdai utófizetések beszedése, a zárlatot engedő végzésnek közlése mellett, az illető bánya bíró­ságnál, mint dologi törvényhatóságnál az ideigl. törvény­kezési szabályok VII. R. 14-ik czik rendelete szerint meg keresés utján eszköziendő. Az iratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1861. deczember 16-dikán 5031. P. szám alatt. Előadó: Bernolák Károly ktáblabiró ) 164. Rozenthal Francziskának Rozenthal Jakab el­leni válóperében Ítéltetett: Mielőtt e jelen perben végité­let hozatnék, annak tekintetbe vételével, hogy felperes­nek három izben nyilvánított azon szándékáról, mikép az őt 1849 ik évben hűtlenül elhagyó s állítólag Ameri­kában bizonytalan helyeken tartózkodó alperes férjétől végkép elválni akar, a temesvári Rabbi által D. alatt ki­adott bizonyítványban foglalt amaz általános kitétel: „hogy a fenforgó körülményeknél fogva a végelválás a zsidó vallás elveihez képest lehetetlen Iegyen"&— részié-

Next

/
Oldalképek
Tartalom