Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 9. szám

34 és 450 • ölet, összefoglalva 506 holdat és 1143 • ölet tészen, magok részére tulajdon joggal %2 résznél többet igénybe sem vesznek, mely 1/í2 rész még azon esetre, ha a 74. sz. a. adásvevés örökösnek tekintetnék is, csak 42 holdat és 362 • ölet tenne, ezen kivül fenmaradó részben vagyis 464 hold 781 • ölhöz magok sem tartanak örökös jogot, és igy ezen 464 hold birtoknak valóságos értéke helyett csak az azon fekvő 17,000 írt zálogösszeg vétethetik fel az alperesi követelő állapotba. Ezenkívül az alperesek önmagok beismerik, de az általok felmutatott 69. sz. a. végzés is tanúsítja azt, hogy Szalacsy Józsefnek és Balogh Kálmánnak tényleges bírásában vagyona bőnyi 1602. h. birtokból 410 h. 810 • öl, mely a XXXII. számú végzés folytán az alperesek tömegéhez visszaszállandó lesz-e vagy sem, még az ez utáni végleges birói határozatoktól függ, jelenleg tehát foglalás alá nem vehető, és igy a felperesi követelések fedezésére szolgáló alapul ki sem tűzhető. Eszerint a felperesi követelések fedezésére fenmarad csak 1- ör: Az alpereseknek 1602. holdra bemondott bőnyi birtokából levonva a) a Domonkos féle zálogos részt 464 h. 781 • öl. b) a Szalacsy József és Balogh Kálmán bírásában levő 410 „ 810 „ c) a VI. sz. telekkönyv szerint kiigazitásilag már leirt 57 „ 781 „ d) a t. k. 380. sz. alatt eladott parcella 6 „ 147 „ összesen 938 h. 919 • ölnek levonásával az alpereseknek valóságos birtokában lévő 663 h. és 861 • öl. 2- or: a nyuli és szentbékáli hegybeli szőllők, 3- or: a nagy-kőrösi 120 h. birtok, 4- er: a gyóni és dabasi birtokrészek. Ezen javak értékének megállapításánál a volt cs. k. megyei tszk által 1860. évi 148. sz. végzés folytán foganatosított s a pörös iratokhoz hivatalból a XI, sz. alá csatolt becsük vétetvén alapul, jóllehet csődkérdésnek megbirálásához ily becslésnek előrebocsájtását az 1840. évi XXII. t. cz. mulhatlanul ki nem tűzi, sőt az 59-ifc §-a csak a javak eladásának elrendelésekor mondja foganatba veendőnek, s jóllehet csődkérdésnél ily becslés egyedüli döntő alapul azért sem szolgálhatna, mivel a javaknak becsült értékbeni birtokba vehetését a hitelezők sem nem kívánhatják, sem azon árban az átvételre nem köteleztethetnek, miután még is a már létező birói becslések egészen figyelmen kivül nem hagyattathatnak, azon nehézségek pedig, melyek ezen birói becsű ellen a soproni ker. volt főtszk által emeltettek, a föntebbiek által már megczáfoltattak volna: Ezekhez képest a felperesek által bemutatott s valótlanoknak alperesek által sem állítottXL., XLI. és XLII. sz. ugy mint az alperesi 104. sz. a. részint magán szerződések, részint árverési eladásokat véve alapul, de figyelve egyszersmind a teljesített birói becslésre is, valamint a jelen idő és pénzviszonyokat, ugy az adó terheit sem hagyva ki a számításból, Ha az alpereseknek|mostani valóságos tulajdonuk gyanánt tekinthető s igény keresetekkel meg nem támadott helyesb kiszámítás szerint csak 663 holdra menő bőnyi birtokuk az épületek értékének beszámítása mellett, szántóföldet, rétet, legelőt és erdőt egybevéve, holdanként 120 forintban vétetik is fel, az többre nem megy, mint .... 79,560 ftra -- krra. mégis a nyuli szóllőnek kiigazított becsértéke 506 ,, 76 „ szentbékáli szőllő becsű szerint . 281 „ — „ ha a nagykőrösi, alperesek által 120 holdra bemondott birtok értéke felvétetik a XI. sz. alá csatolt becsű szerint 23,292 „ — „ ehez járulna a gyóni és dabasi, jelenlfg idegen kézen lévő birtokoknak az alperesi 80. sz. a. adásvevési szerződésben megállapított értéke, mely tészen 16,000 ftot, de mivel annak fejében a 80. és XXVI sz. szerint már Sáary Ká roly 8000 ftot felvett, ezen összeg a birtoknak csődületi zár alá vétele esetére kétségen kivül az alperesek tömegéből követeltetni fog, ezen birtoknak jelenlegi értéke csak vétethetik föl 8,000 „ — „ végre a Domonkosféle birtokon fekvő zálogsomma .... 17,000 ,, — „ összesen 128,639 frt 76kro. é. terjedő vagyon mutatkozik a felpereseknek fentebb megállapított 136,226 frt 45 kr. követelésök fedezésére. Jóllehet ezen vagyonbeli állapot gyarapodására alperesek az időközben elhalálozott Huszár Kálmán után történendő örökösödésüket említenék fel, miután azonban ellenvégiiratukhoz csatolt ujabb okirataik szerint Hüszár Kálmán az ősiségnek 1848-ban lett eltörlése után végrendeletet tévén, azt, hogy ők neki végrendeleti örökösei volnának, nem csak nem igazolják, sőt a 11./ alatt Gyula fiuknak nyilatkozatát palástul fogadva, a követelt örökösödésüket önmagok megczáfolják. (Vége következik.) Kúriai ítéletek. íVlagánjogi ügyekben. A. kir. itélő táblán. 157. Szűcs Zsigmondnak neje Kocsis Zsuzsanna elleni váló perében Ítéltetett: Mielőtt a jelen perben végitélet hozatnék, annak tekintetbe vételével, hogy a legyőzhetlen ellenszenv miatt kért házasság felbontása tüstént meg nem engedhető, hozott Ítéletnek megváltoztatása mellett, a házastársaknak előbb az ágytól és asztaltól három hónapra elválasztatása s ez alatt kibékéltetésöknek ujabbi megkisértetése elrendeltetvén, a periratok e végett az első bírósághoz visszaküldetnek. (1861. deczember 14-kén 1518. P. sz. a. Előadó: Vitai Alajos ktáblabiró.) 158. Huba József s érdektársainak Arad sz. k. városa ellen 1544. for. 34% kr. iránti perökben ítéltetett : Alperesi részről az hozatván föl, hogy a kérdésbeli időben még uri hatóság alatt állott Arad városa részéről