Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 9. szám

35 minden az árva ügyekre vonatkozó iratok, száraadások és nyugták az aradi praefectura tushoz terjesztettek föl, a keresetbe vett örökségi összeg kifizetése igazolására szolgálandó iratok is ugyanazon praefectura iratai között, melyek 1837 évben Temesvárra lettek elszállíttatva, lennének feltalálhatók, ennélfogva, mielőtt ez ügyben érdemleges Ítélet hozattatnék, az első bírósági ítélet feloldása mellett a per illetőségéhez azzal küldetik vissza, hogy a perben felhozott 12—21. szám alatti nyugták eredetiéi iránt az emiitett praefecturatusi iratok közt Temesváron hivatalból keresést rendeljen, és a kifejlendő körülményekhez képest ujabb Ítéletet hozzon. (1861. deczember 16 dikán 3836. P. szám alatt. Előadó: Beke János ktáblabiró.) 159. Pasko Jánosnak Kovács Konecsny János elleni birtokháboritás miatti perében végeztetett: Az első bíróságnak végzése az abban felhozott okoknál fogva a perköltségeknek 9 frt 86% kr. o. értékrei leszállításával helybenhagyatik és a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1861. decz. 16-án 3803. sz. a. Előadó: Bernolák Károly ktb ) 160. Ifj. Bolváry Andrásnak özv. Pék Józsefné elleni birtokháboritási ügyében végeztetett: Miután az eljáró bíróság által hozott és a IV. sz. a. kézbesítési iv szerint mind a két félnek az 1860. évi november 7-én kézbesített végzés ellen a felperes folyamodását ugyanazon hó 20-ik napján és így elkésve adá be, ez a volt pprtás 633 §-ánál fogva hivatalból elvettetik, és a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1861. deczember 16-dikán 1427. szám alatt. Előadó: Bernolák Károly ktáblabiró.) Úrbéri ügyekbenA kir. itélő táblán. 45. Rigyicza községnek felperessége alatt arigyiczai uradalom mint alperes ellen az úrbéri állományok kiegészítése, s viszonylag ugyanazon perben az alperes uradalom által követelésbe vett ujabbi rendbeszedés és tagosítás végetti perében ítéltetett: Az alperes uradalom által 1822-ik évben keresztülvitt úrbéri telkek rendbeszedése, mely által a kaszállók illetéke 22 kaszással és mindenkaszási térfogat 800D öllel osztatott ki, mind az 1830. évi mart. 16. és deczember 15-én hozott uri és megyei törvényszéki egyenlő ítéletekkel, mind pedig az ezekre keletkezett /. ad XLVIII. alatti m. kir. Helytartótanácsnak 1836. évi decz. 20-ik napján 36749 sz. a. intézményével helybenhagyva levén, s a per nem is az úrbéri telkek terjedelmének ujabbi meghatározása, hanem a legelő elegendőségének és az uj telkek alakítására fordítandó maradék földek bővebb kinyomozása, s egyéb hiányok kijavítása végett küldetvén le, miután e kivántatóságoknak elég tétetett, s az ideiglenes törvénykezési szabályok VI. fejezetének 1-ső §-a által hatályában meghagyott 1853. évi mart. 2-iki legfelsőbb úrbéri szabályok 46. §-a szerint a m. kir. Helytartótanács 1848. évi april hó előtti döntvényeinek érvényességök fentartatik, s ugyanazon legfelsőbb úrbéri szabályok 8. §-a értelmében a maradék földek azok kezein hagyattak, kiknek birtokában vannak, a felperes község azon követelésétől, hogy az 1822. évi rendbeszedéssel megrövidített kaszállók, az uradalomnak ez uton birtokába jutott maradék földekből kiegészíttessenek, elmozdittatik. A legelő elkülönítésére vonatkozólag a jelen per, valamint már fönnebb érintetett, a m. kir. Helytartótanács által csak azért küldetett vissza, hogy kimondassék, váljon a volt jobbágyság részére már azelőtt kiadott, és az uri és megyei törvényszéki Ítéletekkel megalapított legelői mennyiség elégséges-e ? Tekintetbe vevén e szerint, hogy a most emiitett legelő annak tettleges elkülönítése óta a községi úrbéres lakosság által kivétel nélkül közösen használtatott, s hogy továbbá a hitelesítő jegyzőkönyvhöz K. alatt csatolt összehasonlító okmány szerint a község legelőjének terjedelme 2389n3%2oo holdat tészen, s minőségére nézve a '///. a. megyei osztályozó küldöttség jelentése nyomán a jobbak közé tartozik, ugyanaz a jogositottak s igy a zsellérek és a helybeli jegyző szükségei fedezésére is elégségesnek találtatván, valamint az alperes uradalom a legelőnek további elkülönítése iránti kérelmének, ugy a felperes község azon k vánatának, hogy a 165 zsellérnek 205/8 telek utáni és helybeli jegyzőnek járulékai 30985%2()ü holddal az uradalmi földekből kihasittassanak, hely nem adatik; s e szerint az első bíróságnak Ítélete ez irányban is megváltoztatván, egyebekre nézve pedig helybehagyatván, a per foganatszerzés végett illetőségéhez visszaküldetik (186 decz. 16. 221. urb. sz. a. Előadó: Moys Antal ktb.) Büntető jogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 334. Vétkes gondatlanságbóli gyújtással terhelt Bencs Pál, Kovács József és Roder Samu fenyítő ügyökben ítéltetett: A perbeli iratokból az: hogy jelen bűnvádi ügy ki által felebbeztetett, ki nem tűnvén, ezen hiánynak pótlása végett az összes iratok, további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek (1861. oct. 30-án 879. b. sz. a.) 335. Gyilkossággal terhelt Pál György elleni fenyítő ügyben Ítéltetett: Az első bíróság ítélete azon megjegyzéssel, hogy a vérdíj 40 frt folyó pénzben értetődik, — az abban felhozott okoknál fogva helybenhagyatik, és a periratok foganatszerzés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1861. oct. 30-án 859. b. sz. a.) 336. Súlyos testi sértés bűntettével vádolt Pukl Károly fenyítő perében ítéltetett: Minthogy alperes a vádbeli, általa is határozottan beismert sértéseket, nem azokon követte el, kik vele állítólagos, — de nem igazolt — hivatalos eljárásába szóbeli czivakodásba keveredtek, hanem az őtet haza kisérő éjjeli őrök egyikén, és az akkor éppen arra haza menő Damjanovics Henriken; továbbá mivel az, hogy vádlott akár a haza kisérés közben, akár a laktanyánál bárki által tettlegesen bántalmaztatott, — vagy az éji őrök lándzsájukat ellenébe támadólag használták volna, a kifogás alá nem eshető vallásokból ki nem derül; — ugyanazért a mentségére felhozott önvédelmi szükség esete annál kevésbbé forgott fenn, mivel a laktanyán, hol a sértések elkövettettek, vádlott felhívása után azonnal hat pénzügyőr segítségére érkezett: mindezeknél fogva az első bíróság ítélete a vádba fogott tettre nézve, érdemileg helybenhagyatik, — tekintve azonban, az abban foglalt enybitő körülményeken felül azt, hogy a sértések rövid idő alatt teljesen begyógyulván, azoknak semmi nehéz következése sem lett, és hogy vádlottnak az utczán a tettet megelőzött szóbeli czivódás által előidézett ingerültsége, a reá megalázólag hatott hazakisértetés által még inkább felfokoztatott, büntetése két heti egyszerű fogságra leszállittatik, s ekép az első bíróság Ítélete módosíttatván, a per illetőségéhez áttétetni rendeltetik. (1861. oct. 31-én 925. b. sz. a.)