Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 94. szám

398 csönös számadás nélkül élvezhette, és azon czimen egymás ellen követelésük nem lehet, — azonban miután alperes nem tagadja, hogy felperesnó vagyonában csakugyan benn élt, hogy felperesnő vagyona a magáénál nagyobb volt, hogy abban alperes hatod magával élt, hogy valamennyi jószágnak hasznát csakugyan ő szedte be, és fordította szabadon bármhe, hogy végre felperesnőnek is szabadságában állott jószágainak haszonvételéből tetszése szerint bármit maga személyére fordítani, tagadhatatlan tényként tűnik fel, miként legalább is felperesnő nagyobb vagyonának haszonvételei a perbenálló felek közt közbirtoklási állapotban voltak, és igy a vagyonközösség közöttük tettleg fenállott, és pedig mindaddig, mig bármelyik fél kívánatára a hallgatag fennállott ezen jogviszony ismét meg nem szüntetett, mi a perben állott feleknek tett nyilatkozata szerint e pernek megindításakor már meg is történt. Ezen bíróilag fenállottnak elismert és most megszűnt vagyon közösségnek az áptkv. 830. §. szerint következményeként tekintendő, hogy a vagyonközösség fennállása alatt gyűjtött jövedelmek az áptkv. 839. §-a szerint egyenlő arányban osztan. dók fel, mely elv még is, figyelembe véve a most hivatkozott § szellemét, a közös jövedelemnek csak közös birtokban még fenlévő összegére értethetik; és ezen tekintetből a keresetlevélben 1. 2. és 3. pontok alatt felhozott ingatlan javakra a felosztás már ki nem terjesztethetik, mert a midőn felperesnő önmaga akként adja elő, hogy ezen vagyonok egyedül alperes nevére szereztettek, tehát megszereztetésük alkalmával annak kizárólagos birtokába kerültek, még azon esetben is, ha csupán felperesnő vagyonának jövedelméből kerültek volna is ki, ennek hallgatag beleegyezése mellet alperesnek kizárólagos vagyonává válhattak, és miután telekkönyvileg is annak nevére Írattak, az ekként neki jogérvényes uton kikülönzött eme vagyonokra az osztály ezután már ki nem terjesztethetik; hasonló tekintet alá esik a keresetlevél 4-ik pontjában felhozott, 200 frtra becsült és ismét 37 frt értékű ezüst, mert ha alperes a közös jövedelemnek egy részét ezüstnek bevásárlásával maga külön czéljára forditá és felperesnő a közös haszonvételnek ily czélra fordítása ellen akkor, midőn történt, kifogást nem tett, a közös jövedelem azon része, mint alperes által maga kizáró használatára fordított, és ekként elhasználtnak veendő része többé a közösségben fennállónak nem tekintethetik. Ellenben a keresetlevél 5. pontjában emiitett kész pénz, mely kamatozásra adatott, még olyannak tekintendő, melyet egyik fél sem fordított külön kizárólagos használatára, hanem mint a vagyonnak fenlevő szaporodása tekintendő, melyhez felperesnő vagyona, legalább is alperesével egyenlő arányban járult, az tehát az áptkv 830. §-a szerint közösen felosztandó, és pedig a már hivatkozott §. szerint egyenlő arányban, — ugyanezen okból a természetben még alperes elköltezésekor meg volt búza, árpa, kukoricza, f-i és bor is felében felperesnőnek megítélendő volt, miután annak mennyisége ellen alperes által ellenbizonyiték nem nyújtatott, megléte pedig nem tagadtatott, sat.) ítéltetett: A keresetlevélnek 5-ik pontjára nézve, miután felperes elismeri, hogy e pont alatt foglalt tőkék alperes által egyedül annak nevére szóló adóslevelek mellett adattak ki kamatra, azt pedig, hogy ezen tőkék a közös jövedelemből szereztettek és adattak volna ki, nem igazolja, az e czim alatt megítélt 1601 frt fizetése alól is alperes alnientetik, egyébiránt aj termesztményekre nézve, miután azoknak létezését és azt, hogy osztály alá tártBzirráífcl,'.áz E. a. egyezségben alperes elismerte, a felebbezett Ítélet helyben, a többi nem fölebbezett pontokra nézve pedig érintetlenül hagyatik, s a per további intézkedés végett illetőségéhez leküldetik. (1862. oct. 21. 3173. P. sz. a. Előadó: Berzeviczy Manó ktb.) 1058. Beniczky Józsefnek Berlini Márkus és többek elleni öröködési perében végeztetett - Minthogy a felperesi kereset öröködési czimen indíttatott, s abban az állítólag szóval tett végrendeletnek félretétele, és semmisnek kimondása iránti kérelem csak a kereset támogatása indokául hozatott fel, végre mivel abban a végrendelet érvénytelenítése nem kéretett, ezen okokból a felfolyamodással és semmiségi panaszszal neheztelt végzés feloldatik, s az ügyiratoknak a mtörvszékhez visszaküldése mellett, a felperesi keresetlevélnek saját körébeni törvényszabta elintézése elrendeltetik. (1862. oct. 27. 5073. P.sz. a. Előadó: Rozgonyi Bertalan ktb.) 1059. Pocsi Juliannának Törő János elleni 1243 frt 41 kr. iránti perében ítéltetett: Miután alperes Törő János ugy is mint neje Oláh Zsuzsánna törvényes képviselője azt, hogy az akkoron még kiskorú felperesnek gyámhatósági kezelés alatt létezett tömegéből az A. a. kötelezvényre Kossuthféle jegyekben 200 frtot 6% kamat fizetésének kötelezettsége mellett kölcsönzött, s hogy ezen összeget a szavatosokként e perbe idéztetett Oláh Mihály és Oláh Erzsébetnek osztályrészeik fejében fizetvén, tettleg el is használta, a tárgyalás során részben nyilván,részben pedig hallgatag beismerte; hogy pedig a Kossuthféle jegyek a kikölcsönzés idejében még forgalomba léteztek, az a kihallgatott tanuknak hit alatti vallomásaival igazolva, és ez által egyszersmind a hivatolt A. a. valóságára nézve különben kétségbe nem vont kötelezvény keltében látható kiigazítás iránti további vizsgálódás szüksége is, önkényt elenyésztetve van, miután továbbá az ismételve hivatolt A. a. kötelezvénynek 2. pontja, a hol alperes s neje a be nem fizetett kamatoknak mindenkor a tőkéhezi toldására és az ily módon növekedő tőke utánni, és igy a kamatok kamatjainak is fizetésére köteleztetnek, az 1802. 21. t. cz. értelmében, érvényesnek nem tekintethetik ; mind ezeknél fogva érdeklett alperes a tárgyalásilag leszállított felperesi keresetben vagyis 200 pengő, illetőleg 210 o. ért. frt tőkében; ennek kötelezett 6% kamataiban és a B. a. ezennel 16 frt 24 krban megállapított perköltségben elmarasztatik, és az első bírósági Ítélet ennyiben és ekképen megváltoztatván, egyebekben pedig minthogy nem felebbeztetett, érintetlenül hagyatván, az ügyiratok kellő további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek, )1862. nov 10. 4588. P. sz. a. Előadó: Blaskovics Kálmán, ktb.) 1060. Hettinger Mártonnak özv. Hettinger Borbála elleni bekebelezési ügyében határoztatott : Az elmozditólag elintézett telekkönyvi kérelmeknek ujabb folyamodványnyali szorgalmazása a telekkönyvi szabályok által nem tiltatván; de másrészt az eljáró mtörvszék a kért nyilvánkönyvi bejegyzésnek megállapításául szolgálni kellő birói határozatok illetékesség szempontjából vagy érdem tekintetébeni érvényességének birálgatására — hi • vatva nem lévén; ellenben pedig e jelen esetben azon okból, mivel a sopronyi volt cs. kir. városilag kiküldött bíróság hatósága alá tartozott — ingatlanok feletti bíráskodásra nézve — ugyanaunak helyébe lépett — az A. a. Ítéletnek állítólagos jogérvényre emelkedéséről — hivatalosan meggyőződni tartozván ; a felfolyamodott és mindezek figyelemnélküli hagyásával hozott megyetörvszéki végzésnek feloldása mellett az iratok a fentebbiek szem előtt tartásával és a 10-ik doborjáni telekjegyzö-