Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 94. szám

399 könyvnek az 1862. 98. számú uj folyamodvány benyújtásakor létezett] állapotra! tekintettel való ujabb elintézés végett illetőségükhöz áttétetnek. (1862. nov. 15. 2902. P. sz. a. Előadó : Monaszterly Sándor ktb.) 1061. Erdélyi Nagy Benjámin és Biró Györgynek Seres Sándor és Kósa József elleni zárlati ügyükben végeztetett: A folyamodók által kért bírói zárlat az ellenfél kihallgatása nélkül egyszerű folyamodásra ez esetben elrendelhető nem lévén, a birói biztosításra pedig az 1840. 15. t. cz. 11. fej. 146. §§-ban előirt kellékek szintén hiányozván, s ez irányban a folyamodók által épen semmi próba nem szolgáltatván, különben pedig ezen zárlati s illetőleg biztosítási ügy a fő ügytől egészen külön elválva intéztetvén el, a zárlatot és biztosítást elrendelő érdemleges határozat ellen közbe vetett felfolyamodás az eljáró bíróság által hivatalból egészen helytelenül utasíttatván vissza, mint a zárlatot és birói biztosítást elrendelő 1862. aug. 2-án 533. sz. a., — ugy az ennek folytában 1862. aug. 19. 598. és azon hó 26-an 622. sz. a. végzések feloldatnak, és az eredeti 533. sz. a. kérvényeknek szabályszerű, s az érdekelt felek meghallgatása s ez utánni ujabb határozat hozatala végett a periratok illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. nov. 15. 5603. P sz. a. Előadó : Pápay Károly ktb.) 1062. B. Mirbach Frigyes és nejének Hatos Grusztáv mint kiskorú Holczman József gondnoka elleni végrehajtási ügyében végeztetett : Jelen ügyben az id. szabályok 174. §-a értelmében nem az osztrák pprtás, hanem a most emiitett id. szabályok szolgálván zsinórmértékül: minthogy a kir. ítélő Tábla f. év 4859. sz. a. kelt határozatának közlése a fel folyamodott végzésekben elrendelve lett, és a mellékelt kézbesítési bizonyítvány szerint f. é. jun. 1-én teljesíttetett is, s az ellene ne talán emelendő felülvizsgálati kérelem a felf'olyatnodott 695. számú végzés második részében, a kir. Tábla meghagyásának teljesítésére eszközlött birói intézkedés által sem kizárva, sem gátolva nem volt. — De Holczman Józsefnek állítólagos azon joga, hogy gondnoka kinevezésében személyesen befolyjon, a bizonyos esetre szorított, s a fenforgott ügy sürgőssége által eléggé indokolt hivatalbóli gondnoki kinevezés által korlátolva nincsen, — ezen gondnoknak pedig a kérdéses ügy felőli felvilágosítása s további megbízása ugyanannak szabadságában áll, az alaptalan felfolyamodások elvettetnek, s az iratok illetőségükhöz visszakúldetnek. (1862. nov. 15. 4807. P. sz. a. Előadó: Végh Ignácz ktb.) 1063. Mariássy Ferencznek Steinhausz Lajos elleni birtok közösség megszüntetése iránti perében Ítéltetett: Az, hogy Mariássy Péternek néhai Mariássy Farkas és Klára után jutott osztály része a csepánfalvi belsőségből a szakértők hozzájárultával VI. r. sz. a. szemlejegyzőkönyvhöz •). a. térkép és R. a. kiszámítás szerint az A. a. osztálylevél útmutatása szerint is a térképi 5. 6. 7. 8 9. 10. 11. 12. 13. 14 a 14, és 15. sz. a. belsőségekből állott, a felhívott osztálylevél és szemle okiratain kivül a perben álló felek által sem vonatott kétségbe, — továbbá, hogy Mariássy Péter ezen osztály részét, annak adósságai átvállalása mellett 1810-ki szept. 8. Mariássy Jenő és Tamás közösen megszerezték, a C. a., a felek által kétségbe nem vont okiratból szinte kitetszik, még is, hogy ezen j közös Péterféle részből Mariássy Jenőt illetett fele rész ] az L. alatti végrendelet és felperesnek testvérével An- | drással tett egyezség szerint felperest illeti, alp. által ta- í gadásba nem vétetvén, — valamint az, hogy a közös j Péterféle részből Mariássy Tamást illetett, másikfele rész Tamás eladásából Probsztnek Andrásra, ettől pedig szinte vétel utján a perben álló alperesekre szállott, íélperes által beismertetvén, — minthogy ezen ekként fel- és alpereseket egyenlő részben illető Mariássy Péterféle rész az F. Gr. H. I. K. és N. alatti, a felek s elődeik közt folyt és tagadásba nem vett levelezések, de a VII R. sz. a. kihallgatott tanuk vallomásai szerint is, melyhez az R. a. szakértő bizonyítása is járul, valamint a pertárgya iránti birtok háboritási panaszok, és azok folytán egy évre kötött egyezség nyomán, mind ez ideig a felek közt tökéletesen felosztva nem volt, annálfogva a fenn egyeukint kijelelt térképi számok alatt foglalt, az A. a. osztálylevélben ugyan 3686 • ölnek kitett, de az R. a. hiteles számítás szerint 3776 °/10 • ölekből álló térség, tekintettel a felek kétségtelen birtokában lévő belsőséggeli kapcsolatra, tekintettel a már fennálló választó falra — a hozzájuthatásra, és a felek eddigi ideigl. használatára, az R. a. szakértői kiszámítás alapján akként rendeltetnek felosztatni, hogy felperes Mariássy Ferencznek az •/. térkép 5-ik száma alatt lévő 1118"/10, — 6-ik sz. a. lévő 666/10, — 9-ik sz. a. lévő 222fi/., és e mellett a 8-ik sz. alatti térségből 480ll/20 D ölek; ellenben alpereseknek a térkép 7-ik sz. a. 33, a 8-ik sz. alattiból a fennállott 47813/20, a 10. sz. a. 1435/í0, — a 11. sz. a. 378/I0, — a 12. sz. a. 178/u.~ a 13. sz. a. 469, — a 14. sz. a. 771/., — a 14. a/, sz. alatti 1985/. és a 15 sz. a. 432-Vio Q ölek, vagyis mindenik félnek 188819/20 • öl jusson. Minthogy továbbá az épületek ujabbi felosztásáról és becsértékéről a felek nem vitatkoztak, és felperes a serház jövedelme iránt magának a külön perutat fentartotta, ezek iránti intézkedés szüksége jelenleg fenn nem forog. Végre minthogy a K. a. osztálylevél tartalmából az tetszik meg, hogy felp. előde Mariássy Jenőnek a kastély utáni kert első része osztatott, a térkép 4-ik száma alatti térség pedig szinte ennek vonalában esik, és mivel a VII. R. sz alatti tanuk mindannyian azt tanúsítanák, hogy ezen 4. térszám magaslatot Mariássy Jenő használta és bezárva tartotta, kétséget nem szenved, hogy ezen rész ennek osztályába jutván, felp. birtokához tartozik, — azért az A. a. osztálylevél értelmében befalaztatni rendelt, és alperesek elődei által csak igen ritkán, és akkor is tilalmazás ellenére használt, a térképen C. betűvel jegyzett és a 4. számú magaslatra vezető má*ik ajtónak a felek által közösen viselendő költségen való befalaztatása is elrendeltetik; ekkép az első bíróság ítélete megváltoztatván, többire pedig helyben hagyatván, a per illetőségéhez leküldetik. (1862. oct. 31. 1231. P. sz. a. Előadó: Perlaky János ktb.) 1064. Taradán Jaksának Taradán Andria ellen 128. sz. a. ház, */4 telek — szarvas marha, és egyéb ingóságok fele része iránti perében végeztetett: Mielőtt e perben érdemleges határozat hozatnék, annak tekintetbe vételével hogy a pprtás 46. §. ellenére a peres tárgy és az a körül felmerült kérdések kellően meg nem fejtettek, jelesül, miután a keresetlevélhez •/. alá csatolt 1848-ik évi máj. 18-án ifjabb Taradan Pál és Taradan Mátyás testvérek által kibocsátott kielégítő levélben az állíttatnék, hogy az őket illető harmadrészüket becsüszerint 1445. vfrtal Taradan Páltól, öreg Taradán Józseftől és Taradán Andrástól kikapták, azon tény körülmény azonban, valljon Józó, a felperes atyja az összes Matko ágazata helyett a maga illetőségébői avagy Pavó és Adám testvérei részleteikből is tette-e a kielégítést — kiderítve nem találtatnék ; — valamint továbbá az is, váljon Taradan Pál ismét visszatérvén a családhoz, visszahozta-e magával az elébb immár testvérével Mártonnal kikapott egész összeget,