Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)
1862 / 93. szám
394 281. Pásztor Miklósnak, Pásztor Mihály, János és többek elleni örökség kiadása iránti perében Ítéltetett: A 2-dik számú osztály levél keletkezése idejekor fennállott viszonyok és gyakorlat szerint, az ezen osztály foganatba vétele alkalmával jogszerűen képviselt, akkoron kiskorú felperes az apai hagyaték újabbi felosztásának követelésére feljogosítva nem lévén, a másodbirósági Ítélet helybenhagyatik, s a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. nov. 6-án 134P. sz. a. Előadó: Chernél Elek ktb. A kir. itélő táblán. 1046. Oláh János, Fülöp István, Fülöp Ferencz és érdektársainak Szilágyi Lajos és neje ellen indított tulajdoni igény bekebelezése iránti keresetében (melyben Pestmegye polg. törvszékének telekkönyvi tanácsa által hozott Ítéletben alperesek a felperesikereset alól feloldoztattak és 20 frt perköltségben elmarasztaltattak, mert felperesek az állítólagos örökösödési jogukat özv. Fülöp Sándorné szül. Bak Lídia irányában az 1852-ik évi nov. 29-én kelt cs. kir. ny. parancs értelmében nem érvényesítették, és az A. a. felmutatott 1842. év máj. 9-iki a Jászkun kerületek részéről Jászberényben tartott közgyűlés alkalmával 1342. sz. a. hozott Ítélet az érvényesítő kereset belyét nem pótolhatja; mert a jászkun kerületi statútum által szabályozott örökösödési rend a kereseti földekre mint Pest megyébe kebelezett birtokra nem alkalmaztatható ; mert ezen földek a bankházi pusztának azon részébe esnek, melyet gr. Beleznay Ferencz Laczháza városának elzálogosított és melyet a város ismét az egyes lakosokra alzálogképen ruházott által, és így kétségtelen zálogos természetüknél fogva az 1647: 125. §. az 1. 102. és a 4. és 31. döntvény értelmében ingó vagyont képviselnek, már pedig a gyakorlat által nem-nemesekre is kiterjesztett 1715: 26. es 1788: 11. törv. czikkek szerint a szerzett zálogbirtokokra és ingóságokra nézve a hites-társaknak kölcsönös örökösödése áll be, a felmenő és az oldalágnak kizárásával. Valamint tehát Özv. Fülöp Sándorné alzálog jogát jogosan ruházhatta által Szilágyi Lajosra, ugy ez biztositotta alzálog birtokjogát az 1846. évi jan. 2-án Laczháza városa tanácsa előtt végrehajtott és 4/. a igazolt átiratás által, és nejével együtt elvitázhatlan tulajdon jogot szerzett ezen földekre nézve akkor, midőn ezeket 3/. szerint 1856. évben gr. Beleznay Ferencztől megörökítette; mindezeknél fogva alperesek felmentendők, és felperesek az okozott költségekben marasztalandók voltak sat.) Ítéltetett: Felperesek a telekkönyvi bíróság előtt azt, hogy az illető örökségi biróságnál özv. Fülöp Sándorné ellenében öröklési igényeiket az 1852. évi nov. 29-iki ősiségi nyílt parancs 11. § a értelmében érvényesíttették volna, nem igazolván, az e. b. Ítélete helybenhagyatik, s a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik (1862. oct. 30. 5397. P. sz. a. Előadó^ Chernél Elek ktb.) 1047. Stern Henriknek Singer Károly ellen 108 m. búza kiadása és járulékai iránti perében (melyben G-yőrmegye törvszéke mint e. b. által alperes a felperesi kereset alól felmentetett, és felperes az okozott költségekben elmarasztaltatott, mert alperes a felperes által felhozott tény körülményeket határozottan tagadván, felperes által pedig követelésének begyőzéseül hivatkozott, s alperesnek is beleegyezésével eskü alatt kihallgatott tanúnak vallomásával a felperesi előterjesztés legkevésbbé sem igazoltatván; azt tehát az alperesi tagadás ellenében valónak tartani nem lehetett) ítéltetett: Felperes keresete támogatására jogszerű bizonyítékkal nem bírván, és így részére a póteskü megítélhető nem lévén, ily hozzáadással az eljáró biróság ítélete az abban felhozott indokokból helybenhagyatik, s a periratok további intézkedés végett illetőségükhöz leküldetnek. (1861. oct. 23. 3163. P. sz. Előadó: Szalay Zsigmond ktb.) 1048. Schmitzer Sándornak mint szepes-olaszi város serfőző egylet elnökének Spitzer Jakab elleni szerződés teljesítési perében, (melyben a Tiszán inneni kerületi Tábla mint e. b által a bírói illetőség megalapittatván, a költségek kölcsönösen megszüntettek, mert felperes sz.olaszi város serfőző egylete f. 1862. évi mart. 1-én 92. sz. a. beadott keresetlevele által serfőző Spitzer Jakab alpeperest az általa a felperes egylettől állítólag kibérelt serfőzési jog iránt keletkezett haszonbéri szerződés teljesítésére bíróilag köteleztetni kívánja, mihez képest a pernek tárgyát néma fenemiitett város területében fekvő vagyon, hanem a fel- és alperes közt fen forgó bérleti viszony, vagj^is azon személyes kötelezettség képezi, melyet alperes állítólag magára vállalt, s melyet felperes ezen perben érvényesiteni törekszik; ekként a felperes keresete az or.birói értekezlet 36. és 38. §§. szerint, hogy a rendezett tanácscsal ellátott sz-olaszi város törvszéke illetékes volna, Önkényt elenyészik, annál is inkább, minthogy az E. a. hivatalos bizonyítvány szerint alperesnek az említett város területében rendes lakása nincsen, ezen alperes tehát, mint szepesmegyei csötörtökhelyi lakos e kerületi itélő táblának alperes irányában az orbirói értekezlet 38. §-a szerint szerződés teljesítési perekben egyedül illetékes bírósága alá tartozik, miért is az utóbbinak birói illetőségét az alperesi kifogások félrevetésével megalapítani kelletett. A perköltségek bérszerződés teljesítési perekben a 265. lapon olvasható 752. sz. döntvény szerint n^ni járván, kölcsönösen megszüntetendők voltak —) végeztetett: A költség iránti kérdés a végitélet hozatala idejére fenhagyatván,ily értelemben a felfolyamodott végzés az abban a többire nézve felhozott okoknál fogva helybenhagyatik, s az irományok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. oct. 31. 3242. P. sz. a. Előadó: Matulay Erigyes ktb.) 1049. Dénes Rozáliának Dénes János elleni szerződés teljesítési perében (melyben a sárvári volt cs. kir. szolgabírói hivatal mint e. b. által alperes Dénes János a közte és felperes mint testvérei között 1854. évi szept. 24-kén kelt osztályos egyezséget teljesíteni, és ennek értelmében a balozsai helység és határban helyezett édes szülői volt szerződéses egész jobbágy telek minden belés kültartozmányaiból a 800 pfrtban megalapított örökváltsági összeg 500 frt részletének törlesztésére a volt földes ur birtokába bocsátott, s 1200 • ölével számított 5 hold birtokmennyiség leszámításával és kész pénzben fizetendő 300 pfrtnyi részleténék felperesek által % részben leendő megtérítése mellett felpereseknek s/4 résznyi osztalékát 1857. évi mar. 22 tői számítandó haszonvételeivel együtt természetben, a rajtfekvő ház és gazdasági épületekből pedig 40 pfrt. becsár aránya szerint 14 napok alatt különbeni végrehajtás terhe alatt kiadni s a 39 frt 80 krra határozott perbeli költségeket kifizetni köteléztetett) ítéltetett: Alperes Dénes János a kereseti birtok használatát mindaddig, mig az általa fizetett beruházási összegekből felperesre eső rész ez utóbbi által neki meg nem téríttetik, jogszerűleg birván, a haszonvételek megtérítésének terhe alól felmentetik. Egyszersmind a perköltségek is kölcsönösen megszüntetvén, az e. b. ítélet ily