Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 93. szám

395 módosítással helybenhagyatik. (1862. oct. 2746. P. sz. a. Előadó: Szabó Menyhért ktb.) 1050. Dukesz S-nek Gold J. elleni 200 db zsák s et­től járó kölcsöndij megvétele iránti perében (melyben G-yőrmegye törvszéke mint e. b. által az alperes által felperesnek oda kínált s visszakinálás esetében az ellenke­zőre ajánlott főeskü meg nem Ítéltetvén, alperes jelen íté­let kézbesítésétől számítandó 14 nap alatt különbeni vég­rehajtás terhe alatt felperesnek az ez által követelt 200 db zsáknak árát, darabját 50 krral számítva 100 írt, ugy ezen zsákoktól járó és 1859. évi aug. 12-től számítandó kölcsöndij fejében miden darab zsák után napokint % krt, valamint bíróilag 19 frt 43 kr. költséget megfizetni köteleztetett; — alperesnek Kuífner testvérek elleni visz­kereseti joga fenhagyatván) — Ítéltetett: Az eljáró bíró­ság ítélete azon módosítással, hogy a kölc?öndij fejében minden db zsáktól a naponkint járó J/4 kr. 1859. év. aug. 13-től 1860.ik évi jul. 18-ig mint is a 240 f'rtnyi összeg­nek letétele napjáig számítandó, helybenhagyatik, és a periratok illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. oct. 28. 3096. P. sz. a. Előadó: Vitái Alajos ktb.) 1051. Vukanovits Mihálynak, Polzovits G-ábor elleni 280 frt iránti ügyében ítéltetett: Alperes azt, hogy az állítólagos téritvény a keresetbe vett követelés fejében kiállított s így a perbeli jogügylet a kezességi s illetőleg téritvényi ügylettel összeköttetésben volna, nem igazol­ván, az 1-ső bíróság Ítélete helybenhagyatik, s a per to­vábbi intézkedés végett illetőségéhez leküldetik. (1862. nov. 6-ikán 3363. P. sz. a. Előadó: Berzeviczy Emánuel ktb,j 1052. Lippert Teréziának, Vesz Róbert elleni 108 forint iránti perében Ítéltetett: Felperes a kérdés alatti házhoz, s igy ennek állítólagos vétele árából hátramaradt kereseti összeghez sem örökösödési, sem más közös jog­czimét semmivel sem igazolván, ezen és a felhozott egyéb indokoknál fogva az első bíróság Ítélete helybenhagyatik, s jelen peres ügy minden irataival további törvényes el­járás végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. nov. 6-án 2499, P. sz. a. Előadó : Nagy Samu ktb. 1053. Mahut Jánosnak, Temesváry József elleni munkadíj megvétele iránti perében Ítéltetett: Alperesnek abbeli ajánlatát, miszerint a követelt díjjazás fejében fel­peresnek 6 pfrtot v. is o. értékben 6 frt. 30 krt. fizetni megajánlott, felperes válaszában feltétlenül elfogadván, a megítélt összeg 6 frt 30 krra leszállittatik, s a túlságosan felszámított költségek 12 forintra mérsékeltetvén, ily módo­sítással az 1 ső bíróság ítélete helybenhagyatik, s a per további törvényszerű intézkedés végett illetőségéhez visz­szaküldetik. (1862. okt. 13 án 4061. P. sz. a. Előadó: ür banovszky Justin ktb.) 1054. Metisz Márton és neje szül. Raczkó Annának Kohn Lipót és Rutkay Dániel és neje Anna ellen, szerző­dés teljesítési ügyében ítéltetett: Az első r. alperes felpe­resek irányában semmi jogviszonyban, vagy szerződési kötelességben nem állván, s ennélfogva a követelt szavatosságnak nem lévén alapja, ez okból az első bíró­ságnak ítélete helyben hagyatik, és a per tovább intézke­dés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. oct. 22. 4239 P. sz. a. Előadó: Bernolák Károly ktb.) 1055. Ehrman Jakabnak Burián Salamon elleni 949 frt 90 kr. tőke s járulékai iránti perében ítéltetett: A per­ben felhozott váltónak elő nem mutatásával, annak lejárat ideje ki nem tűnvén, de sőt a kereset jogczime is egyedül a peres felek között főnnforgott adást-vevést illető üzletre fektetve lévén — a fizetési határ idő pedig kellőleg nem igazoltatván, mindezeknél fogva a keresetbe vett tőke 4% késedelmi kamatai csupán jelen per megindítása ide­jétől ítéltetnek meg. Melyben az első bíróság ítélete meg­változtatván, érdemileg azonban az ott felhozott indokok­nál fogva heJybenhagyatván, — a periratok további tör­vényes eljárás végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. nov. 10. 5436. P. sz. a. Előadó: Nagy Samu ktb.) 1056. A kalocsai érseki uradalomnak Spiczer Benő és Pollák Adolf elleni visszabelyezési perében*) ítélte­tett: Alperesek birtoklási jog czimüket az F. és 2. sz. a. szerződéssel, melynek folytán a kereset alatti birtokba az uradalomnak azon időbeli igazgatója és több gazda tisz­tek közbenjöttével bevezetve lettek, igazolván, s igy jelen esetben a sommás visszahelyezés esete fent nem forogván, ezen oknál fogva a megyei íörvszék ítélete megváltozta­tásával az eljáró szolgabiróság ítéletének érdemileg ugy a perköltségekre nézve is helyben hagyatik, és a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. oct. 31. 6095. P. sz. a. Előadó: Beke János ktb.) Úrbéri ügyekben. A kir. itélö táblán. 149. A solymosi úrbéri rendezési és tagositási perben ítéltetett: A dűllő utak és az osztályozat szerint a mezei mun­kákra nem alkalmatos földrészeknek a telki illetmények kiszámításából leendő kihagyása iránt az 1836. évi X. t. cz. 6-ik §-g pontja világos rendelkezése alapján és az úrbéri legelőre nézve — tekintetbe véve a helybeli körülménye­ket — valamint alperesek által a nagy kiterjedésű erdők­ben gyakorlott legeltetést — az első bírósági ítélet ha­gyatván helyben — továbbá a Solymosi s az 1 ~/8 úgy­nevezett aranyos telepitvényi zsellérek kivételével a Gyöngyös-Püspöki úrbéreseknek — is kiadandó erdő illet­mény — tekintetbe véve a volt jobbágyság által ez ideig élvezett faizást, a helybeli körülményeket — s a szakér­i tők véleményét, a kijelölt helyiségen kihasítandó telken­kinti 6 holdakban állapitatván meg, s végre a költségek alól felperes tekintve azt, hogy ő, mint a Gyöngyös-Püs­pöki perbeni nyertes fél — azokat viselni nem tartozik — felmentetvén — s ekkép a másod bíróságnak III. VI. VII. VIII. és XI. ítéleti pontjai megváltoztatván — nem feleb­bezett pontjai pedig éritetlenül hagyatván, ugyan annak minden többi fellebbezett pontjai az ítéleti I. pontra vo­natkozó azon értelmezéssel — miszerint a természetben kiadandó rétek 800. 900. s 1000 • ölekkel — a rétek pótlására adandó szántó földek pedig az osztályozat na k megfelelő holdakban lesznek kihasitandók s oly meg­jegyzésekkel — miszerint felperesnek a maradvány földek váltsága s annak kamatai iránti követelése a legközelebb 1862. évi September 15-én kibocsájtott legfelsőbb hatá­rozat értelmében maga utján leendő érvényesithetése fenn­hagyat ik — és hogy felperesnek a községi földek meg­váltása iránt támasztott követelése, miután azon állítását — hogy a község a birtokában lévő földek után úrbéri szolgálmányokat tellyesitett volna — mivel sem igazolta — figyelembe nem vétethetett — az azokban foglalt in­dokoknál fogva — és mert az V. pontban meghatározott kihasitási terv a tagositási eszmének leginkább megfelelő — helyben hagyatnak, s a per foganatszerzés végett il­*) Ezen Ítélet tárgyát képezett per kivonatát lásd e lapok 78. számában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom