Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 89. szám

Pest, kedd 1862. November 18. 89. szám, Negyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Büntetőjogi eset. (Vége.) — Kúriai Ítéletek : magánjogi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. Büntetőjogi eset. (Vége.) A kérdéses bűntényre vonatkozólag, kiemelendő azon ténykörülmény, tnikép vádlott saját erdejében, azt pusztító marhákat találva, törvényszerint őt illető jogával élni kivánt , midőn azokat, tulajdonosukat meg nem tudhatva, a Duió biztoshoz szándékozott hivatalos eljárás végett behajtani, minek természetes következése a kár megtérítése, és a marha tulajdonosok megbüntetése leend vala,— és épen ezen következményeket akará Balázs György társaival kikerülni az által, hogy a behajtást ellentállással meghiusitva, a hatóság kezeiből lehetőleg megszabadulhassanak. Főleg pedig kiemelendő az, mikép vádlott egy gyenge béres inas társaságában Balázs György és 4 társai bosszúálló fenyegetéseit hallván, s azok vérengző szándéka elól gyorsabb léptekkel menekülni óhajtván, az elibe került Balázs György és Iszlai Mózes ellentállása, ugy a többi ó hátulróli közeledése által annál szorongatottabb helyzetbe jutott, mert főleg, a hozzá alig 5 lépésre álló Balázs György igen izmos és kemény férfi egy cserfa bottal kezében, az ellentállási bosszúvágytól indíttatva, hasonló sorsban lévő 4 társaitól mint lehető segédektől környezve, az egyedül álló vádlott ellenében oly váratlan és meglepő hatást idézett elő, mikép a vádlottnak ennyi elenséges indulatú ember közül sem elfuthatása, sem öntnegidás:al menekülése többé lehetséges nem volt. így vagyona biztonsága körüli eljárásában személyét s életét veszélyezve látván, önmaga iránti kötelességből oly védelemhez kellett folyamodnia, mely a jogtalan erőszakos megtámadókat, s életére törőket,gonosz szándékuk végrehajtásában visszatartani képes legyen, mely czélból a legkisebb ellenséges szándok nélkül kezében volt lőfegyverrel megtámadóit előbb fenyegetni, és a veszély közeledtével, azon perezben, midőn Balázs György megtámadó társait is elég közel vélve, kemény cserfa botját vádlott fejére fölemelte, azt minden czélzás nélkül mint utólsó mentő eszközt önvédelmére felhasználni annálinkább kénytelen volt, miután csak nem bizonyos volt a felől, hogy legbőszültebb megtámadója Balázs György már a másik perezben kemény cserfa botjával fejére egy halálos ütést tesz vala. Mindezen ténykörülményekből tekintettel a megtámadó és megtámadott egyének minőségére, a megtámadás helyére (egy erdő szélén, távol még a legközelebbi falutól is) a megtámadás indokára és módjára, ugy szintén azon körülményre, mikép vádlott jogát érvényesité, midőn a kártevő marhákat behajtotta, és a hatóság kezébe juttatást gátló megtámadok mint kártevők ellen magát lehetőleg védeni igyekezett, hogy egy személyére, életére közvetlen, megkárosított vagyonára nézve pedig közvetve intézett, jogtalan megtámadást elhárítson, a nélkül, hogy a kinyomozott körülmények közepette az emberi cselekvények menetrendje szerint bőveL,.. fontolgatásra, higgadtabb határozgatásra elégségés ideje lett volna, világos, mikép a tárgyilagos tényállás megengedése mellett is,alanyi tekintetben a bűntelen önvédelem mentsége fQ&gJ&faA kir. i t é l ő tá b I a^eráelyi) f. é. szept. 2-án 2315. sz. a. a fentebbi vádhatározatot feloldandónak és megsemmisítendőnek t.ilálta, és rendelte, hogy Tolvaly József ellen emberölés bűntetteért inditott részletes vizsgálattal felhagyassék és az, mint a ki ezenuel hibátlannak nyilvánittatik. szabadon bocsátassék, egyszersmind Iszlai Mózses, Szigethi György, Sepsi Péter és Sepsi Károly csókái lakosok ellen, azon tettükért, hogy Tolvaly Józsefet az erdejében talált kárttevő marhák behajtásában megakadályozták^ ellene szabadságát és életét veszélyezőleg léptek fel, a bűnvádi kereset megindítandó. — Indokok: Joga volt vádlott Tolvaly Józsefnek az erdejében talált kárttevő marhákat behajtani, és ezen jog gyakorlatában! megakadályoztatása mint vagyon elleni törvénytelen merénylet tűnik fel, miután pedig Iszlai Mózes és Balázs György a kártévő marhákat Tolvaly József elől elűzték, s ellene támadólag léptek fel; nevezettek mint az utána siető Sepsi Péter, Sepsi Károly és Szigethi György a Tolvaly József ellen folytatott üldözésük által, Tolvaly József szabadsága és élete volt veszélyeztetve; és ezen veszélyeztetés kétségtelen nyilvánult Balázs Gy. ingerült fenyegetéseiben; ki daczára annak, hogy Tolvaly József határozottan kijelentette, miszerint önvédelme végett fegyverét használni fogja és támadóját lelövi, a kezében volt botot felemelve, határozottan kijelentett gyilkos és életét veszélyeztető szándékkal akkor közeledett feléje, midőn Tolvaly József a szabadmezőn 16 éves szolgája Szentmargitán Nyikátol védelmet nem remélhetett, ellenkezőleg elölről Iszlai Mózses és Balázs György útját elállották; utána pedig Sepsi Péter, Sepsi Károly, és Szigethi György mint üldözői siettek; a két elől neve zettek már 40 — 50 lépésnyire közeledtek, mig Balázs György a Tolvaly József kezében lévő lőfegyvertől viszsza nem rettenve, s annak kijelentését, miszerint kényszerülve van önvédelme végett ezen fegyvert használni, figyelembe nem véve, felemelt botjával ellene, és közvetlen közelébe rohant, — tekintve a jogosan feltehető rémülést és zavarodottságot, melyben Tolvaly József életének nyilvános veszélyeztetése által helyeztetett, figyelembe véve az általa megkísértett menekülhetésnek sikertelenségét, vádlott Tolvaly Józsefnek azon eljárása, miszerint Balázs György ellen azon perezben, midőn ez őt a kezében lévő bottal lesújtandó volt, fegyverét mint végső menekülhetési eszközt használta, s azt elsütve, megtámadóját önvédelme és élete megóvhatása végett meglőtte; jogosult önvédelemnek tűnik fel, s midőn kétségbe nem vonható, hogy a lőfegyvernek Tolvaly József 89