Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 89. szám

378 által történt használata az őt fenyegető valóságos életveszélynek végső perczében, a menekvés s önfenntartás végett történt rosz szándéknak, vagy pedig bár njinemű ellenséges indulatnak helye nem lehet, s igy a fennforgó esetben Balázs Györgynek Tolvaly József által történt meglövése, melynek folytán ez életét veszítette, nem tekintethetik bűntettnek. — Balázs György meglövése által, Tolvaly József az önvédelem határait sem lépte át, mert tekintve azt, hogy Balázs György ellen minden czélzás nélkül azon perczben sütötte el fegyverét, midőn ez őt botjával megütendő volt, a lőtávol csekélysége, meg azon körülmény eredményezték Balázs Győrnek rögtöni halálát, hogy a minden czélzás nélküli lövés által esetleg oly test részek sértettek meg, melyeknek bántalmai közvetlen halálosak; nem volt tehát vádlott hatalmában az önvédelemnek ellenfelére nézve többé vagy kevésbé veszélyes fokait mérlegelni, s a szerint annak ártalmatlanná tételét tetszése és akaratja szerint eszközölni. Balázs Györgynek meglövése a jogosult és büntetlen önvédelemnek kifolyása, és a lövés folytán esetleg bekövetkezett halál nem súlyosbíthatja a tényt, minek folytán az mint vétség lenne fenyítendő. Minekutánna tehát stb. Egyúttal Iszlai Mózesnek, Szigethi Györgynek, Sepsi Péternek és Sepsi Károlynak azon eljárása, hogy Tolvaly Józsefet a kárt tevő marhák behajtásában megakadályoztatták s őtet megtámadták mint törvény ellenes tény tűnvén fel, ezen esetnek bűnügyileg leendő megbirálása és ehhez képest a további eljárásnak elintézése meghagyandó volt. Az erdélyi kir. főkormányszék mint legfőbb bírósághoz a közügyész fölülvizsgálati folyamodványt nyújtván be, több valószínű és hihető adatokat kétségtelen bebizonyított ténykörülményeknek tekintetni, és a végtárgyalást mint nézete szerint authenticatiót előbb megtartatni, s az ügy érdemében csak akkor ítéletet hozatni esdeklett, midőn minden gyanuokok a vádlott ellen teljesleg kitisztázva lesznek. A legfőbb bíróság azonban azt f. é. oct. 11-én 1337. sz. a. kelt legmagasb határozatával egyszerűen elvetvén, a másod bírósági nyomós okok tekintetéből a kir. ítélő tábla határozatát teljesen helyben hagyta, melynek folytán vádlott szinte 6 havi fogságából szabadon bocsáttatott. | Nem fejezhetjük be közlésünket a nélkül, hogy tolmácsául szolgáljunk a közvéleménynek, mely a jogbiztosság érdekében a közlött felbirósági határozatok iránt helyeslését hangosan nyilvánítja. A vagyonbiztosság, az előbbi hűbéri viszonyokra vonatkozólag, a volt jobbágyok által 1860. óta mind a két testvér-hazában számos helyen nagy mértékben háborgattatik sőt veszélyeztetik, tehát ugyanazok által, kik 1848. a legrendkivüliebb jótéteményekben részeltettek a nemesség részéről, melyet most hálátlanul bántalmaznak. Nem vizsgáljuk e tünemény okait, melyek kétségtelenül sokfélék, csak azt emeljük ki, mikép a bíróságok, minél szigorúbb igazságot szolgáltatnak, annál nagyobb befolyástgyakorlandnak azon vakmerőség fékezésére és gyökereiben való elfojtására, mely a volt jobbágyok eljárását jellemzi. Irn ák fy. Kúriai ítéletek. magánjogi ügyekben A kir. itélő táblán. 994. Engelman Lipótnak Bek József elleni 21 frt iránti perében végeztetett: Felebbező, felebbezvényéhez csatolt kereset másodlatával azt, hogy a kereset nem Bek József ellen volt intézve, beigazolván, a makacsságból ellene hozott Ítélet ezennel megsemmisíttetik. A felebbezési költségek iránt támasztott követelésével azonban annak tekintetbe vétele mellett, hogy a kézbesítési ívnek tanúsága szerint a Beck Jakabnak szóló keresetlevelet 6 szó nélkül elfogadta, és nevének Bek Józsefnek kezevonásával i megjegyezietésével alá is irta, elmozdittatik •— s az iratok illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. oct. 22. 2885. P. sz. a. Előadó: Vitái Alajos ktb.) 995. Szluha Ferencznek Tóth János elleni kártérítési ügyében Ítéltetett : Alperes Tóth János az 1820. évi jan. 2-án tartott árverésnél, mely a felperes által hivatkozott E. a. tiszti jelentés szerint se volt utolsó, — azon feltétel alatt Ígérvén az árverés alá kitett házért 4500 vfrtot, ha azon árverés utolsó leend, miután annak ajánlata az árverező tanácsnok által nem csak el nem fogadtatott, és a ház néki át nem adatott, sőt alperes befolyásán kivűl, s annak távollétében még utóbb két ízben árverés tartatott; mind ezeknél fogva az eljáró városi törvszék Ítélete megváltoztatván, alperes a felperesi kereset alól egyszerűen felmentetik, s az iratok további eljárás végett, ugyanahhoz visszaküldetnek. (1862. oct. 22. 1343. P. sz. a. Előadó: Szabó Menyhért ktb.) 996. Palik Mátyásnak mint Vilc?ek József csődtömege gondnokának özv. Gál Józsefnő szül.Fihon Magdolna u. i. mint gyermekei gyámja, és Fihon Fcrencz mint gyámtársellen 800pft tartozás iránti perében Ítéltetett: Az átkebeleztetni kért adóslevélben alperesek előde Gál József, Kollerbauer Józseffel adóstársképen, mindazáltal nem egyetemleges lekötelezéssel állván felperes csődtömeg irányában tartozásban, miután ilyképen az egész követelésre nézve az alperesi ingatlanságokra a zálogjog megadható nem lenne, ugyanazért az e. b. Ítéletnek részbeni megváltoztatásával a jelzálogi átkebelezés az alperesi fekvőségekre egyedül 400 pfrt tőke ereiéig engedtetik meg, egyebekben pedig az e. b. Ítélete jóváhagyatván, a per iratok további intézkedés végett illetőségükhöz viszszaküldetnek. (1862. oct.29. 5260. P. sz. a. Előadó: Chernél Elek ktb.) 997. Borbély Károlynak Faust János és neje Tóth Katalin ellen 32 frt házbértartozás és járulékai iránti perében végeztetettt: A tárgyalás alapjául felvett kérvényben, marasztalás nem kéretvén, s igy az e. b. Ítélet a kérelmen túl terjeszkedvén, az eljáró bíróság Ítélete feloldatik, s ugyanaz a tilalmi kérvénynek szabályszerű elintézésére utasíttatván, az iratok illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. oct. 13. 2471. P. sz. a. Előadó : Urbanovszky Jusztin ktb.) 998. Köröszt Éva és érdektársainak Koröszt Gábor ellen 180 vft iránt indított perében ítéltetett: Mielőtt jelen perben érdemleges ítélet hozatnék, az e. b. ítéletnek feloldása mellett, alperes által hivatkozott Magyar János tanúnak az ellenbeszédben állított azon ténykörülmény iránt, hogy alperes a kereseti követelést felperesek atyjának a tanú jelenlétében kifizette volna, hit alatti kihallgatása elrendeltetik, s ennek eszközlése, ugy a kifejlendőkhöz képest ujabb Ítélet hozatala végett a per illetőségéhez visszaküldetik. (1862. oct. 13. 2700. P. sz. a. Előadó: Urbanovszky Jusztin ktb.) 999. Petrái Etl Magdolnának Fiby Ferencz és Etl Mihály elleni tulajdoni igény iránti perében Ítéltetett: Mielőtt jelen perben érdemleges Ítélet hozatnék, az e. b. Ítéletnek feloldása mellett, a B. a. bizonyítványt kiállító felperesi tanuknak, a keresetileg igényelt állítólag özv. Pillér Rozália által felperesnek ajándékozott tárgyaknak