Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 88. szám

376 letkeletkezéseidejében hatályban volt illetőségi törvényöö. §-ban megszabott kellékekkel nem birván, a pankotai lakos alperes ellen indított jelen személyes kereset felett annak benyújtása idejében a fennállott cs. kir. aradmegyei kereskedelmi törvszék illetékesen nem bíráskodhatott: miután azonban a hatályba lépett törvénykezési szabályok a bíróságnak hatás és illetékkörét megváltoztatták, s a 33. §. szerint a megyékben hasonló természetű személyes keresetek felett az állandó megyei törvszékek ítélnek; ennélfogva a felterjesztett iratok kellő birói eljárás végett Aradmegye törvszékéhez leküldetnek. (1862. oct. 22. 2606. P. sz. a. Előadó: Szalay Zsigmond ktb ) Úrbéri ügyekben. 111. Gróf Apponyi Gusztáv, gróf Pálfy Károly és gróf Apponyi György és Károlynak Mizsérd község volt úrbéres lakossai elleni tagos szabályozási, úrbér rendezési, és legelő elkülönítési perében határoztafott: Az ideigl. törv. szab. VI. fejezete által az 1848. évi X. t. cz. rendelete, melynek értelmében úrbéri perekben a tek. kir. Táblán harmadbiróságilag hozott határozatok ellen, további felülvizsgálatnak helye nincsen — visszaállíttatván, a közbetett rendkívüli felülvizsgálati kérelem visszavettetik, s a per további eljárás végett illetőségéhez leküldetik. (Hétsz. tábl. 1862. oct. 23. 265. urb. sz. a. Előadó: Bartakovics Fioris ktb.) 112. A német ecskai úrbéri rendezési perben Ítéltetett: A felperes község F. a. nyilatkozatához képest 1825. évig birt urbériségeiröl lemondván, és csak majorsági földeket vévén haszonbérbe, miután azt, hogy ezen lemondása s illetőleg majorsági földeknek haszonbérbe elvállalása erőszakkal vagy csábítással erőszakoltatott volna ki, kellően nem igazolta, sőt a 13. és 22. sz. a. okiratokból ennek ellenkezője tűnik ki; — miután továbbá azon állítását, hogy a kérdéses úrbéri telkeketa véghelyi ezredbe kivándorlott tót ajkú lakosoktól pénzen vásárolta volna meg, szintén nem bizonyította be, másrészről pedig am. kir. helytartó tanács 1829. évi febr. hó 17-én 4984. sz. a. kelt s a perben h. alatt mellékelt intézménynyel emiitett úrbéri telkek birtokában román Écska községet, melynek időközben adattak át — fentartatni és a majorsági földeket a G. a. szerződésnek pontozataiban körülirt feltételek mellett a felperes község kezein meghagyatni rendelte; e szerint, tehát mindaddig, míg azoknak birtokában volt, csakis haszonbéri és nem úrbérinek tekintethetett, mint ilyen pedig oly urbériségek rendezését, melyek egy harmadiknak birtokában vannak, annyival kevésbé követelheti, minthogy közte és a földes uraság közt oly viszony, melynek alapján úrbéri rendezést kívánhatna, nem létezik, ugyanazért a Tettes kir. ítélő táblának (a községet kérelmétől elmozdító) ítélete jóváhagyatik, és a per illetőségéhez leküldetik. (Hétsz. tábl. 1882. oct. 18. 133. urb. sz. a. Előadó: Moys Antal ktb.) 141. A váczi püspöki uradalom és Alsó-Sáp községe volt úrbéres lakossai közt létre jött egyességben ítéltetett: A kir. itélő táblának 1862. évi mart. 11-én 21. ?z. a. kelt határozatával birói szempontból kifogás alá nem esőnek kimondott és mint püspöki jószágra vonatkozó közbejött felterjesztés folytán legfelsőbb szentesítéssel megerősített, egy eredeti példányban felküldött úrbéri egyesség jóváhagyottnak kijelentetvén, az összes iratokkal együtt foganositás végett illetőségéhez azzal küldetik vissza, mi szerint az egyesség hivatalos okmány alakjában a felek részére lévén kiadandó. (Kir. itélő tábl. 1862. aug. 13. 236. urb. sz. a. Előadó: Végh Ignácz ktb.) 142. Hirschmann Izsák felperessége alatt Argyellan Iló réczei lakos mint alperes ellen egy, az utóbbi kezén létező telek és tartozmányai jogi minémüségének meghatározása és visszaszerzése végetti perében ítéltetett: Az ideig. törv. szab. I. R. 2-ik fej. 40. §. és a VI. R. 2-ik §. mindennemű a volt földes urak és jobbágyok között feníbrgó viszonyok megbirálására nézve az ezennel is hatályban lévő hazai torvények alapján elsó íolyamodási bíróságul az alispányi hivatalt jelölvén ki, a megye törvszékének mint ez esetben illetéktelen e. bíróságnak eljá rása s azon alapuló ítélete megsemmisíttetik, s az iratok további szabályszerű intézkedés végett illetőségükhöz \ visszaküldetnek. (Kir. itélő tábl. 1862 aug. 7. 148. urb. sz. a. Előadó: Gellén József ktb.) Hivatalos tudnivalók. A nralgu kir. Hétszemélyes-táblán nov. 13. s a következő napokon az alábbirt polgári és úrbéri perek fognak előadatni: Lehner Radónak Meissel Károly és Hermán elleni adóssági pere. — Kolozsváry Jánosnak és Hengel Katalinnak folyamodása. Előadó t Pápay Károly ktb. — Varjassy Jánosnak Szögi Mária elleni adóssági pere. — Szurovi Ferencznek Motesiczky László ellen bérleményi javak átengedése iránti pere. — Rátz Jánosnak Bárányi Kálmán és Gabriella elleni adóssági pere. — János János-, Lehóczky Jenő-, Szilaveczky István-, Moll János-, Veszprémi Katalin-, Brezina Frigyes- és B. Neustadter Mária biróküldési folyamodásai. Előadó: Be ke János ktb. — Gergely Ferencznének Vida Ferencz hagyatéka elleni adóssági pere. — Fischer Lipót es Sámuelnek Helsinger Eszter elleni telekkönyvi ügye. — Unger Helénának Unger Jakab elleni szerződési pere. — Nóvák Jánosnak özv. Sebők Istvánné és társai elleni telekkönyvi ügye. — Deutseb Ignácznak Beregsász város elleni kártéritési pere. — Gergelyi Györgynek Lányi Jozefina-, Podányi Józsefnének Bihari Borbála-, b. Brudern Jozefának a pesti cs. kir. p. ü. ügyészség-, Csór Gergely, István és társainak Gulyás Imre elleni telekkönyvi ügyei. — Rózsavölgyi Józsefnek Méhes János és társai elleni birtok háboritási pere. — Dluhulneczky Ferencz és Lipótnak Reviczky László elleni adóssági pere. — özv. Horváth Andrásnőnek Horváth József elleni adóssági pere. Előadó : Chernél Elek ktb. — Herczeg Batthyány Fülöp n. bolyi uradalmának Kassa község ellen legelő elkülönzési pere. — Herczeg Eszterházy Pálnak Doborján község elleni úrbéri pere. Előadó : Talli án János ktb. — Nagykovácsi község úrbér rendezési pere. — A pesti cs. kir. p. ü. ügyészség és a sztágostai pusztán telepitett grationalista lakosok közt létrejött egyességi ügy. Előadó : V é g h Ignácz ktb. — Turovecz-, Brezovecz-, Lapsina-, Szt-Márton- és Grabovnik községek úrbéri rendezési perei. Előadó: Gömöry András ktb. Csődök. Pest város törvszéke által Schönberger Adolf pesti szabómester ellen a csőd megnyittatott. Bej. 1863. jan. 28. 29. 30. Perügyelő: Toperczer János h. ü. — Kohn Lipót pesti kereskedő ellen. Bej. 1863. jan. 14. 15. 16. Perügyelő: Funták Sándor h. ü. — Fischer K. F. pesti czukrász e. Bej. decz. 29. 30.31. Perü. Valther Gyula h. ü. — Kanitz D. papírkereskedő e. Bej. decz. 22. 23. 24. Perü. Lippert József h. ü. — Temesváry Ignácz pesti keresk. e. Bej. decz. 29. 30. 31. Perü. Amtman József h. ü. Kelelós szerke-iztő es kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVAlV. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár helyben és vidékre egész évre 8 frt, félévre 4 frt — negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás Belváros, aldunasor 7. sz. Nyomatott Kozma Vazulnál (hal-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.) Pesten, 1862.