Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 86. szám

386 Kúriai Ítéletek. Magánjogi ügyekben A kir. hétszemélyes táblán. 274. Tánczos Farkasnak Péchy Tamás és Márisy István elleni kárpótlási perében Ítéltetett: Felperes a 17-ik tételre nézve a CC. a. felszámításban maga elismervén, hogy azon kövek, melyekért 23 frtnyi kárpótlást köve­telt, a zárnói kőbányában maradtak, továbbá a 27. 31, és 33, tételekre nézve az, hogy felperes a jószágbóli eltávo­zásakor 1842 évben több őszi és tavaszi vetéseket ha­gyott mint 1837. évben általvett, rendes leltár hiányában az X. a. tanuk vallomásával nem igazoltatván, de felpe­resnek ebbeli kárpótlási igénye azért is alaptalan lévén, mert az utolsó vetést a szerződés ellenére a bérbeadó kép­viselőjének ellenőrködése nélkül teljesítette, ugyanazért a 17. 27. 31 és 32. tételekben felszámított kárpótlási igé­nyekre nézve az e. b. (alperest felmentő) ítélet hagyatik helyben, ellenben a 22-ik tételre nézve miután 1-ső rendű alperes jóllehet a Q. a. nyugta szerint a biztosítási kár­pótlási összeget felvette, az 1841 -ik évben elégett csűrt annak idejében felépítetni mindamellett elmulasztotta, s e miatt felperes termése az idő viszontagságainak kitéve maradt, a mulasztásból származott 25 frt 36 krnyi kárban alperesek mind a két alsóbirósági ítélet megváltoztatásá­val elmarasztaltatnak. A kamatok csak valóságos követe­lésektől járván, ez esetben meg nem Ítéltetnek, mind a három bírósági költségek pedig viszonosan megszüntet­nek. A per további intézkedés végett illetőségéhez vissza­küldetik. (1862. szept. 16. 80. P. sz. a. Előadó: Raisz Szilárd ktb.) 275. Házy Ferenczné szül. Pánczély Szidóniának mint Zsigmond fia term. és törv. gyámjának Házy Miklós és több érdektársak elleni törvényesitési perében ítélte­tett: Azon jogvélelem, hogy felperes néhai Házy Ferencz­nek Pánczély Szidoniávali törvényes házassága ideje alatt ez utóbbitól születvén, Házy Ferencz törvényes fiának tekintendő, az alperesek által felhozott ellenkező próbák által elegendően megczáfolva, jelesen az, hogy e perben álló, már jelenben nagykorú felperes Házy Ferencztől nem is származhatott volna, kellően kimutatva nem lévén, ez oknál fogva a 2-od bíróságnak ítélete megváltoztatván, az e. b. ítélete hagyatik helyben, s ezen ítélet szellemé­ben a lugosi r. kath. egyházi szülöttek anyakönyvének, melybe felperesnek keresztelése alkalmával törvénytelen gyermek minőségébeni bejegyzése helytelenül történt, kiigazítása is elrendeltetik s a per törvényszerű eljá­rás végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. szept. 12. 450. P. sz. a. Előadó : Rozgonyi Bertalan ktb.) A kir. itélő táblán. 962. Bőhm Salamonnak Oláh Imre elleni egy hold luczerna termés iránti perében Ítéltetett: Azon körülmé­nyek kiderítésére, váljon Rád helysége határának első tagosítása alkalmával egyesség utján kiköttetett-e? hogy mindenki az uj birtokába esett luczernát vagy lóherét mint sajátját azonnal használhatja, Vitus József, Klinger László, Czigány János rádi lakosoknak kihallgatásuk 1856. évi szept. 14-én 1998. sz. a. végzésileg megrendel­ve, s annak teljesítésére ugyanazon évi nov. 5. napja ki­tűzve lévén, miután nevezett tanuk ki nem hallgattattak, és a felek a szóbeli tárgyalásnál az eijáró biró által kellő bizonyítékok előadására-fel nem hivattak, ezeknél fogva a felebbezett ítéletnek feloldása mellett az eljáró bíróság a fentnevezett tanuknak kihallgatására és a kifejlendő körülményekhez képest uj tárgyalás tartására és uj ítélet hozatalára utasittatik, mivégett az iratok illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. szept. 2. 2902. P. sz. a. Előadó: Bernolák Károly ktb.) 963. Marterer Károlynak Weiler Rozália elleni 150 írt 2 kr. iránti perében végeztetett: Miután a végrehaj­tás elrendelése alapjául vett ítéletben nem Weiler Rozália, hanem Weiler R. ur lenne elmarasztalva, ugyanazért az élnem marasztalt Weiler Rozália ellenében a végrehajtás azon ítélet alapján elrendelhető nem lévén: az e. bságnak a zálogolást és becslést elrendelő végzése következményei­vel együtt feloldatik, s az ügyiratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. szep. 2. 4938. P. sz. a. Előadó : Jamniczky Lipót ktb.) 964. Miskolczy Katalinnák Miskolczy Illés és társai elleni 19 hold 40ü/iBoo • öl föld kiadatása iránti perében ítéltetett: Alperes a hatályban volt prtás 46 ik §-ához képest a felől, hogy perbeli állításait bizonyítani tartozik, szóbelileg tárgyalt perben kellőleg kitanítva és e miatt az ügy tisztára hozva nem lévén, alperes által fölebbezett Ítélet a fentérintett prtás 339. és 343. §§-ai folytán ezen­nel megszüntetik és az e. b. a feleknek ujabb szabálysze­rű tárgyalás kitűzésére és a kifejlendő körülményekhez képest uj ítélet hozatalára utasittatik, mely végből a per­iratokugyanoda visszaküldetnek. (1862. szept. 3. 3313. P.sz. a. Előadó: Bernolák Károly ktb.) 965. Mihálovics Istvánnak Farkas Gergely elleni lóvételből eredett perében Ítéltetett: Jóllehet a peres felek által közmegegyezéssel czélbavett szemle a kérdéses ló­nak alperes részéről feleselésileg nem tagadott időközbeni eldöglése miatt meg nem tartathatott, mindazonáltal Ernst József járási állatorvosnak a lóvétel utáni harmadnapon kiállított hivatalos, és ennél fogva teljes hitelt érdemlő bizonyítványa szerint az emiitett ló csakugyan kehesnek találtatott, és miután ezenkívül még a felső szentiványi község előjáróságának B. a. beügyelt későbbi bizonyság le­vele által is az, hogy azon ló kehes vala, hitelt érdemlőleg erősíttetnék, a lóvételkor hatályban volt ált. osztr. polg. törvkönyv szerint alperes alaptalan semmiségi panaszának elvetése mellett az e. b. (alperest a kereseti követelésben marasztaló) határozat Ítéletként jóváhagyatik, és a per­iratok további intézkedés végett illetőségükhöz átküldet­nek. (1862. szept. 1. 3442. P. sz. a. Előadó : Monaszterly Sándor ktb.) 966. Gróf Keglevich Gyula és Bélának báró Podma­nitzky János elleni 5670 o. é. frt s járulékai iránti peré­ben Ítéltetett: Bár alperes a kereseti A. a. kötelezvényt ugy is mint a többi fivéreinek meghatalmazottja állította ki, miután azonban sem állítólag meghatalmazotti minő­ségben képviselt fivéreinek törvényszabta módon vallott meghatalmazását igazoló hiteles bizonyítványt felperesek jogelődjének, a hitelezőnek át nem adott, sem pedig mint az akkor is hatályban volt törvényes szabály megkíván­ta, az állítólagos meghatalmazás bevallásának közhitelű helyét és idejét ki nem jelelte, az alperes által 1. 2. 3. sz. a. felhozott családörökségi egyességre különben sem vo­natkozó kereseti kötvény szövege szerint pedig e kötvény­beli összegre nézve alperes egyedül önmagát kötelezte adósnak; miután továbbá alperes azt, hogy felperesek ré­szére az általa meghatalmazotti minőségben képviseltek­nek követelt fivérei valamelyike fizetést közvetlen telje­sített, és ily fizetés felperesek által elfogadtatott volna, nemcsak nem igazolta, de még nem is állította, a fivérek

Next

/
Oldalképek
Tartalom