Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 83. szám

353 részére nézve érvényes, melyet beszedni ő van jogositva, de nem , a hitbizományi jószágra vagy a hasznok azon részére, mely utódát illeti. 16. §. A bitbizomány birlalója, a mindjárt következő megszo- | ritások mellett az ingatlan hitbizományi jószágot tőkévé változtat- I hatja, földeket földekért elcserélhet vagy ahhoz mért bérbe kioszt- | hat, vagy örök haszonbérbe is átadhat. 17. §. Az ily változtatásokhoz a rendes birói hatóság jóváhagyása megkívántatik. Ez köteles minden tudvalevő várományosokat, vagy ha ezek kiskorúak vagy távol vannak, azok gondnokait, továbbá a hitbizomány s az utódok gondnokát is meghallgatni, az okok fontosságát megítélni, s különösen a földek eldarabolása megengedésénél arra ügyelni, hogy a közrendtartási rendeletekben előszabott mérték megtartassék. Az e mellett kialkudt fízetmény, mint bitbizomány tőke kamatra kiadandó,, 18. §. A bitbizomány birlalója a hitbizományi jószág egy harmadrészét eladósithatja, vagy ha tőkékből áll, egy harmadát felveheti. Erre a várományosok vagy gondnokok beleegyezése nem szüksége?, hanem csak a rendes birói hatóság jóváhagyása. 19. §. Ezen harmadrészbe a hitbizományi jószágon fekvő bármi néven nevezendő minden terhek beszámitandók akképen. hogy két harmadrész egészen szabadon maradjon. 20. §. A hitbizomány-jószácr értéke, ha az elcsérelendö, vagy eladósitandó, birói becsű által, ha pedig pénzzé teendő. közárverés utján batároztatik meg. 21 §. A hitbizományi adósság visszafizetése ugy intézendő, hogy adósságból évenkint ötszázalék törlesztessék. A határidő meghosszabitását csak fontos okokból lehet megengedni. 22. §. Ha a bitbizomány birtokosa a már tett visszafizetésekből ismét bizonyos összeget akar ön használatára fölvenni, ennek törlesztésére tartozik még különösen évenként öt százalékot fizetni. 23. §. A hitbizománybani utód elődének csak birói jóváhagyással tett adósságait tartozik fizetni Az ezeknek törlesztésére már lelejárt visszafizetésekért csak annyiban felelős, a mennyiben azok elődének szabadon örökölhető értékéből ki nem telnek. 24. §. Ha az előd a hitbizománynak fentartására vagy nevezetes javitására tetemes költséget tett, mi végett a hitbizományi jószágot adóssággal terhelni is joga lett volna, az ilyen költséget meg kell tériteni. De e végett az utódok jogositvák a hitbizományi jószág egyharmadának megterhelésére. A visszafizetések a 21. §ban kiszabott módon történnek. 25. §. A hitbizományi hitelező a hitbizományon, bárba a birói jóváhagyás mellett fekvő adósságnak visszafizetését nem a törzsök-jószágból, hanem csak annak jövedelmeiből követelheti. 26. §. Az utolsó évi hasznok az előd örökösei és hitbizományi utód között oly módon osztatnak fel, hogy a függő hasznok a hitbizományi utódot illetik ; tartozik azonban az azok nyerésére fordított költségeket az előd örököseinek, jóhiszemű birtokosokként megtéríteni; egyéb haszonvételekre az előd örököseinek a haszonélvezés tartamához képest van igényök. 27. §. A hitbizomány feloldható, ha a hitbizományra hivatott utódok nem vélelmezhetek. De a hitbizományi kötelék feloldásához a haszonvevő tulajdonos és hirdetményileg idézendő minden várományosok beleegyezésén felül, az utódok gondnokának meghallgatása, és a bírósági jóváhagyás is megkívántatik. 28. S- A hitbizomány elenyészik, ha elvész, vagy ha az alapítványban meghívott minden ágak utódok reménye nélkül kihaltak. Az utóbbi esetben a főtulajdon a haszonvételi tulajdonnal egyesül, és a birtokos a hitbizományról kénye szerint rendelkezhetik. 29. $. A családhitbizománynak ezen minősége csak negyven éviszabad tulajdonképeni birtok által vész el. 30. §. Azon jogok, melyek régibb magyar hitbizományoknál az 1853. évi május 1-ső előtt szereztettek, a mennyiben azokra nézve eddigelé változás nem tétetett, továbbá is az ezen időpontig fennállott magyar anyagi törvények szerint lesznek megbirálandók. Kúriai Ítéletek. magánjogi ügyekben 943. Deutsch Ignácz és fiának László László ellen 5007 frt 96 !:r. és járulékai iránti perében Ítéltetett: Mielőtt jelen perben érdemleges itelet hozatnék, a felebbezett Ítéletnek feloldása mellett az F. és Gr. alatti felperesi tanuknak K. és L. a. kérdő pontokra, nem különben a 1-ső és 2-dik és 3-ik sz. a. felhívott alperesi tanuknak az 5-ik és 7-ik sz. a. kezdő pontokra e?zküzlendőhit alatti kihallgatása elrendeltetik, s e végből a per illetőségéhez visszaküldetik. (1862. szept. 3. 417. P. sz. a. Előadó: Úrbanovszky Jusztin ktb.) 944. Gróf Keglevich Róza és gróf Keglevich Évának Füle Sándor s több czeglédi lakosok elleni végrehajtási árverést tárgyazó ügyökben végeztetett: Az alsó bíróság által csak a nyilván elkésetten beadott felfolyamodások és semmiségi panaszok utasitathatván vissza hivatalból, ennélfogva a végrehajtást szenvedő felek részéről panaszolt mikebudai ingatlanaiknak elárvereztetésére f. évi jul. hó 28-át kirendelő rntürvszéki f. évi jun. 11-ón 1767. sz. a. végzés vétetvén érdemleges vizsgálat alá, miután alperesek az árverés megrendelése ellen emelt felfolyamodásaiktól és semmiségi panaszaiktól a végrehajtó biró előtt 1861. évi decz 9 én kötött egyesség alkalmával, önként elállván az árverezési végzéseket jogerőre emelkedniengedték, — miután továbbá alperesek egyetemleges fizetési kötelezettsége folytán felpereseknek az egész alsó mikebudai pusztára nyert,telekkönyvileg is biztosított végrehajtási zálogjogát az időközben keresztül vitt részletes telekkönyvi helyszínelés meg nem változtathatja, az árverési határidőnek újbóli elrendelése ellen alperesek által emelt semmiségi panasznak s fel folyamodásnak hely nem adatik, s az iratok további törvényszerű intézkedés végett oly megjegyzés mellett küldetnek illetőségükhöz vissza,hogy miután az árverésnek másodizbeni megtartását rendelő'végzések ellen emelt felfolyamodások és semmiségi panaszok halasztó hatálylyal nem birnak,jelen esetben az árverési eljárás beállításának megrendelése törvényen nem alapszik. (1862. szept. 2. 4415. P. sz. a. Előadó: Urbanovszky Jusztin ktb.) 945. Jankovics Teréz és Erzsébetnek Jankovich András és János elleni végrehajtási perükben végeztetett: Néhai Jankovics Jánosné hagyatékának az 1854 évi szept. 24-én kelt végrendelet értelmében egyenlő négy részre leendő felosztása már a pesti orsz. íötörvszéknek 1858. évi jun. 22 én 5697. sz. a. kelt jogerejű ítéletével elhatározva lévén, s ezen osztály foganatosítását a beszámítandó terhek iránt függőben lévő tárgyalás nem gátolhatván, az e. b. végzésének fentebbi osztályra vonatkozó része jóváhagyatik, mi azonban az egyes teher tételéket illeti, miután az 1-ső tételre nézve rendelt tanuhallgatás foganatosítása előtt a többi beszámítandó összegekre nézve külön határozat nem hozattathatott, a panaszlott végzés II. pontja megsemmisíttetik, s az iratok a felhívott tanuk kihallgatása s azután az összes beszámíttatni kivánt tételekre nézve egyetemlegesen hozandó ujabb határozat végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. szept. 10. 1807. P. sz. a. Előadó: Berzeviczy Emánuel ktb.)