Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 83. szám

352 sommás visszahelyezési, határigazitási s úrbéri perek, melyeV nek harroadbirósági elintézésére kir. itélő Táblánk van hivatva, egy elnökből és hat szavazóból álló tanácsban biráltassanak meg. Ellenben az 1852-dik évi polgári perrendtartás hatálya alatt indított s az ideiglenes törvénykezési szabályok 174. §-a értelmében ugyanazon pprtás szab. szerint folytatandó polgári perek, valamint a felfolyamodások és semmiségi panaszok is, nem különben minden telekkönyvi tárgyak, egy elnökből és négy szavazóból álló tanácsokban lesznek elintézendők. Minden egyéb tárgyak elintézésére nézve mind kir. itélő, mind hétszemélyes táblánknál az 1723-dik évi XXIV. és XXV-dik törvczikkek szabályai épségükben fennmaradnak. Kikhez egyébiránt cs. kir. kegyelmünk és kegyelmességünkkel állandón hajlandók maradunk, stb. Rendelet és hitbizományi ügyekben. Első Ferencz József stb. stb. A legközelebb múlt időkben Magyarországunkban több hitbizományok az általános polgári törvköuyv rendeletei alapján állíttattak fel, és azok szerint rendeztettek, melyek fenállását biztosító tüzetes intézkedések az ideigl. törv. szab. nem foglaltatnak, sőt az azokrai felügyeléssel megbizott hatóságok sincsenek kijelölve; a tapasztalásból pedig bebizonyulván, hogy az 1687. évi 9-dik és az 1723. évi 50. törvczikkek, általános szerkezetüknél fogva, a '^családi hitbizományoknál sem a hitbizomány mindenkori birtokosának, sem a várományosoknak jogait kellően nem szabályozzák és eléggé nem biztosítják. Hogy ezen igen érezhető hézag, mely a magyar törvényekben, mind a családi hitbizományokra vonatkozó anyagi jogi rendeletekre, mind a hitbizományok körüli peres és peren kívüli eljárás iránti szabályokra nézve mutatkozik, ideiglenesen pótoltassék, és a hitbizományokrai felügyelés bizonyos kijelölendő biróságokra bizattassék addig is, mig e tárgyban a törvényhozás rendes utján intézkedés tétetni fog, legfelsőbb kir. és birói hatalmunknál fogva rendelendőnek tartottuk : hogy Magyarországunkban a négy királyi kerületi táblák, mint rendes hitbizományi hatóságok a területükben fekvő, valamint minden régibb s ujabb, ugy a még ezentúl is felállítandó hitbizományokrai felügyeléssel oly módon bizattassanak meg, hogy azon esetekben, ha valamely hitbizomány létrészei több kerületi táblák területében feküdnének, azon kerületi tábla tekintessék hitbizományi hatóságul, melynek területében a jószág feje, vagy annak nagyobb része fekszik. Továbbá, hogy a kir. ker. táblák, s felebbvitel eseteiben a felsőbb bíróságok minden hitbizományokra nézve mind az azokra vonatkozó anyagi jogok megbirálásában, mind az azok biztosságárai felügyelésben, s a peres ügyeken kívüli bírósági eljárásban, kivétetvén egyedül azon jogok, melyek régibb magyar hitbizományoknál az 1853. máj. 1-ső, mint az átl. polg. törvkönyv életbeléptetésének határnapja előtt szereztettek, melyek magában értetőleg továbbá is a régibb törvények szerint lesznek megbirálandók, e következő szabályokat eltcrhetkn zsinórmértékül tartsák : 1. § A családi hitbizomány oly rendelkezés, melynél fogva valamely vagyon minden jövendő, vagy legalább tőbb nemzedékekbe, a C3alád elidegenithetlen jószágának nyilvánittatik. 2. A hitbizomány közönségesen vagy elsőszülöttségi örökség, vagy izörökség, vagy korörökség; a szerint, a mint az alapító az utódlást vagy az idősb ágbeli elsőszülöttnek, vagy a családból legközelebb ízen állónak, több egyenlőn közel állók közt pedig az éveire nézve öregebbnek, vagy végtére az ágra nem tekintve, a családbeli legkorosabbnak rendelte. 3. §• Kétség esetében az elsőszülttségi örökség inkább vélelmeztetik, mint az íz- vagy korörökség, és az izörökség ismét inkább mint a korörökség. 4. §. Elsőszülöttségi örökségnél az ifjabb ág csak az idősb ág kihaltával jut a hitbizományhoz ugy, hogy az utolsó birtokosnak fivérét annak fiai, unokái, másod unokái, és további ivadéka megelőzik. 5. §. Az alapitó az öröklés rendét egészen is megfordíthatja, és az idősb ágbeli utolsó szülöttet, vagy valamennyi ágból a legifjabbikat, vagy átalában azt nevezheti ki, a ki izre nézve vagy a hitbizomány alapitójához az első szerzőhöz, vagy az utolsó birtokoshoz legközelebb áll. 6. §. Ha az alapitó ez iránt akaratát határozottan ki nem fejezte, inkább az utolsó birtokos, mint a hitbizomány alapitója és az első szerző vétetik tekintetbe. Ha több egyenlő izbeli személyek léteznek, az idősb kor határoz. 7. §. Midőn az alapitó azt rendeli, hogy a hitbizomány mindenkor a családbtli legközelebbik tagra szálljon, ez alatt az értetik, ki a közönséges törvényes öröklés szerint a férfi maradék közül legközelebbik. Több egyenlőn közel állók között, hacsak a rendelkezésből ellenkező nem tűnik ki, a hitbizomány élvezete felosztatik. 8. §. Ha valaki az elsőszülötti ág számára felállított hitbizomány mellett, az utóbb született ágak részére második, vagy több hitbizományt is állított fel, az első hitbizomány birtokosa s ennek maradéka csak akkor jut más hitbizományi birtokhoz, ha a többi ágakban a hitbizományra jogosított semmi maradék sem létezik s a hitbizományok csak addig maradnak egy személvnél egyesítve, mig ismét két vagy több ágak nem erednek. 9. §. A leánymaradéknak rendszerint nincs igénye a hitbizományokra. De ha az alapitó nyilván azt rendelte, hogy a fiág kihaltával a hitbizomány a leányágakra szálljon által, ez a finemzedék számára határozott rend szerint történik; mindazonáltal a hitbizományi birtokhoz jutott ágnak fiörökösei a leányörökösöket megelőzik. 10. §. Királyi különös beleegyezésem nélkül hitbizomány fel nem állittathatik. A felállításkor a hitbizományhoz tartozó minden darabokról rendes hiteles jegyzék készítendő s a bíróságnál megtartandó. Ezen leltár minden birtokváltozásnál, s a hitbizománynak a szabadvagyontóli elkülönzésénél zsinórmértékül szolgál. Azon alkalommal pedig, midőn hitbizományok felállitásárai előleges engedelemért tétetnek lépések, azon vagyonnak, mely hitbizománynak szánatik, körülbelőli pénzértéke kiteendő, s feljelentendő: nincsenek-e, vagy minő tudvalevő körülményeken alapult aggályok vannak a kérelmező személyes vagy családi viszonyainál fogva a megadásnak útjában. A hitbizomány biztonságáról a bíróság külön szabályok szerint gondoskodni köteles. 11. §. A hitbizomány alapitójának joga van a hitbizomány felállítását visszavonni mindaddig, mig valaki átadás vagy szerződés által jogot nem szerzett. És az akarat tisszavontnak tekintetik, ha az örökhagyónak törvényes fiörököse születik, ki a hitbizományban benn nem foglaltatott. 12. §. A hitbizományi vagyon tulajdona minden várományosok, és a hitbizomány akkori birlalója között meg van osztva. Azokat egyedül a főtulajdon, ezt pedig a haszonvételi tulajdon is illeti. 13. §. A főtulajdon feljogosítja a hitbizományi adósleveleknek bírói kézben való letételét kívánhatni, a hitbizományi javak rosszul kezelését a bíróságnak feljelenteni, a hitbizomány és az ntódok védelmére közös hitbizomány gondnokot ajánlhatni, átalában az állag biztonságára szükséges mindenintézkedést megtehetni. 14. §. A hitbizomány birlalója a haszonvevő tulajdonosnak minden jogaival s kötelezettségeivel bír. Őtet illetik a bitbizományi jószág és növedékebeli minden haszonvételek, de annak állaga nem. Ellenben ő visel minden terheket is. Az állagnak az ő vétke nélkül történt kisebl.üléseért nem felelős. 15. §. A hitbizomány birtokosa magára nézve lemondhat ugyan jogáról, de, habár még nem is létező maradékaira nézve semmikép sem. Ha a hitbizomány hasznait, vagy magát a hitbizományi jószágot elzálogitja, az elzálogitás a haszonnak csak azon