Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)
1862 / 83. szám
Pest, kedd 1802. Octóber 28. 83. szám. Negyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉK! CSARNOK, Tartalom : A biztosítási végrehajtásról. Legfelsőbb rendeletek.— Kúriai Ítéletek: magán jogi ügyekben. - Hivatalos tudnivalók. A biztosítási végrehajtásról. D i e t r i c h Ignácz jogtudor ügyvéd úrtól A Hétszemélyes-tábla 1862. jul. 28-án 2972. sz. a. azt mondotta ki, hogy magán jogi ügyekben biztosítási végrehajtásnak helye nincs. A mint e határozat közöltetett, több alsó biróság azt azonnal zsinórmértékül vette, s a biztosítási kérelmeket elutasította; miből azon két kérdés merül fel» először, váljon a hatályban lévő prtás szerint van-e a magánjogi ügyekben biztosítási végrehajtásnak helye és másodszor; ha van, va Ij o n az alsó bíróságok helyesen tesznek-e, ha a fentérintett határozatot zsinórmértékül véve, a biztositáai végrehajtási kérelmeket elutasítják. Az első kérdést illetőleg: azon indokok, melyekre az idézett hétszem. táb. határozat alapítva van, abból állnak, hogy polgári ügyekben az 1840. XV. t. cz. II. rész 11-ik fejezete szerinti biztosítási végrehajtásnak az ideigl. törv. szab. IX. fej. 88. §§-ához képest helye nincsen; és az id. szab. 11. fej. 116. §-a csak a végrehajtási zálogolás és becslés módjára vonatkozik; a kért birói zárlatnak visszaállított hazai törvényeink szerint csak az illető perben s az ellenfél kihallgatása mellett van helye. Az elősorolt indokolásban idézett id törv. szab. 88. §-ár;» vonatkozólag nem érthetni, hogyan lehetett ezen §-ra hivatkozva azt állítani, miként ezen 88. §-hoz képest biztosítási végrehajtásnak helye nincsen. Azért talán, mivel e §. átalában végrehajtásról nem is szól, s mivel a bizonyítás módjára, a birói határozatokra, a perorvoslatokra, perújításra, szünnapokra és kézbesítésre nézve rendelkezvén, az 1840. 15. t. cz. II. rész mondott tárgyakról szóló 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. fejezeteire hivatkozik, s a 11. fejezetet, mely a végrehajtásról szól, nem említi? Hiszen ha ebből azon következtetés vonható, miként biztosítási végrehajtásnak nincsen helye, mivel a 88. §. az 1840. 15. t. cz. II.fi.ll. fejtét nem említi, akkor ebből azt is kellene következtetni, hogy polgári ügyekben kielégítési végrehajtásnak sincs helye, mivel a mondott 11. fej. nem csak biztosítási, hanem egyszersmind kielégitési végrehajtásról is szól; azonban ha ezt a 88. §. alapján nem lehet állítani, ugy azt sem lehet alaposan mondani, hogy e §. alapján biztositási végrehajtásnak helye nincsen. Továbbá mi a hétszemélyes táblai határozatban hivatkozott id. törv. szab. 11-ik 116. §-át illeti, ebben sincsen az kimondva, hogy a biztosítási végrehajtásnak helye nincs, és abból, hogy e §. a hétsz. táblai magyarázat szerint csupán a zálogolás és becslés módjára vonatkozik, s csak ennyiben hivatkozik az 1840 : 15. t. cz. 2. R. 11. fejezetére, nem lehetünk képesek azt következtetni, hogy az 1840 : 15. t. cz. II. Rész 11. fej. egyéb tekintetben zsinórmértékül nem szolgál. Ily következtetésnek csak akkor lenne helye, ha az ideigl. törv.-szabályokból azi lehetne kivenni, hogy magánjogi ügyekben az 1848 előtt hatályban volt magyar tkezési eljárás a szabály, saz 1840: XV. t. cz. II. Részében foglalt váltóeljárásnak itt ott idézett szabályai csupán pótlások és kivételek gyanánt vannak felvéve; azonban az id. törv.-szabályokból az ellenkezőről győződhetünk meg, mert a rendes perekben a váltóeljárás a szabály, az ettől eltérő §ok a pótlások és kivételek. — Kitűnik ez az id. törv. szab. 54. 57. 88. 111. 116. §-aiból. Különösen a 111, §-ból kitűnik, hogy az id. törv. szab 111 —144. §-ai csupán pótló rendeletek, melyekkel a végrehajtásra nézve szabályul szolgáló 1836 : XV. t. cz. s az 1840: XV. t. cz. II. R. 11. fej. csupán azon okból pótoltattak, hogy ezen törvények a telekkönyvi rendszerrel összhangzásba hozassanak. Es igy habár a 116. §-ban a vált. elj. 11. fej. a zálogolás és becslés tekintetében különösen idéztetik, s ezen idézésnek első pillanatra azon szine van, mintha a váltó eljárás 11. fej. csupán a zálogolás és becslés módjára nézve lenne alkalmazandó; — még is a 111. §. határozott tartalmánál fogva azt kell állítanunk, hogy a végrehajtásra nézve a váltó eljárás 11. fejezete mindazon pontjaiban szabályul szolgál, melyekre nézve az id. törv. szab. XI. fej. 111 — 144. §-ban kivételes intézkedés nem történt; vagyis, a mondottat a fölvett tárgyra alkalmazva, miután az ideigl. törv. szab. a végrehajtásról szóló XI. fejezetében az 1840. XV. t. cz. II. R. 11. fejezetétől a biztositási végrehajtásra nézve eltérő rendelet nem foglaltatik, e részben a vál. elj. 11. fejezete szabályul szolgál, s a szerint a biztositási végrehajtásnak polgári ügyekben is helye van. (Vége kóvet.) Kir. leirat a kir. Rimához. Aziránt, hogy az Ítélethozatalra régi szokásaink által igényelte birói szám, bizonyos ügyekben, nemcsak az alsó bíróságoknál, hanem a magas Kúria kebelében is leszállittassék, mi által lehetővé tétetik, hogy a kir. tábla több osztályban s igy gyorsabban működhessék, f. év oct. 10. 16496. sz. a. következő legf. határozat keletke zett és a m Kúriához leérkezett: Mi első Ferencz József stb. stb. Miután az ideigl. törv szab. következtében, számos, ez előtt más hatóságok körébe tartozó ]o£ügyeknek fölebbvitel vagy felfolyamodás utjáni elintézése kir. itélő Táblánkra ruháztatott át és ez által annak teendői nevezetesen szaporodtak; hogy a kir. Táblánknál ekkint halmazott ügydarabok és hátralékok gyors elintézése lehetségessé tétessék, és átalában az igazságszolgáltatás a felebbviteli bíróságnál is gyorsittassék : rendeljük és parancsoljuk, hogy addig is, mig e tekintetben rendes törvényhozás utján intézkedés fog (étetni, kir. itélő Táblánknál a x • 83