Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 6. szám

24 nézve felebbezési joga nem lévén, az ítélet felül nem vizsgáihatónak nyilvánittatik, s az iratok illetőségéhez viszszaküldetnek. (1861. oct. 25-én 860. b. sz. a) 317. Kondán Tódor gyilkossági — Kondán Juon gyilkosságbani részességgel terheltek fenyítő ügyökben ítéltetett: Ámbár a periratokból kitűnik az, miszerint első rendű vádlott Kondán Tódor, a mulató helyről lett eltávolítása miatt, Milosch Tódor birón bosszút állani akart; minthogy mégis a ténynek beszámítását minősítő azon körülmény, hogy vádlott, Milosch Tódort meggyilkolási feltett szándékkal szúrta volna meg, minden kétséget kizárólag bebizonyítva nincs; vádlott az ellene első bíróságilag kimondott halálos büntetés alól felmentetik, s jelen ítélet kihirdetésétől számítandó, vasban, közmunkával, hetenkint egy napi böjttel, a szeszes italok folytonos nélkülözésével töltendő tizenkét évi börtönre ítéltetik ; a megholtnak 40 frt folyó pénzben értett vérdijában, s a vizsgálati és rabtartási költségekben elmarasztaltatik. Kondán Juon másodrendű alperest illetőleg, a reája első bíróságilag kimért büntetés, tekintettel az ezen vádlott mellett fenforgó enyhítő körülményekre, s fedhetlen előéletére, befogatásától számítandó, vasban, s közmunkában töltendő másfélévi börtönre leszállittatik, a vérdijnak fizetése alól felmentetik; a reája esendő vizsgálati és rabtartási költségekben elmarasztaltatik. Az első bírósági ítélet ekkép megváltoztatván, a vizsgálati s rabtartási költségekkel illetőleg kiegészíttetvén, a per foganatosítás végett illetőségéhez azon megjegyzéssel küldetik vissza, miszerint vádlottaknak keresztelő levele, és testalkotásukról szólló orvosi bizonyítvány megszerzendők, ezek, valamint a gyilkoló eszköz — mint bűnjel, a periratokkal melléklendők lettek volna. (1861. octóber 25-én 743. b. sz. a.) Váltójogi ítéletek. A váltó feltörvényszéken. 21. Kulmer Illés és Keresztes Károly felíolyamodásuk folytán, a pesti volt cs. k. országos törvényszék által Tahy Adám csődválasztmanya s a Tahy család közt létrejött egyesség érdemében hozott végzés következtében a kir. váltó feltörvényszéken végeztetett: A volt pesti cs. kir. országos törvényszéknek f. évi april 5-én 5298. sz. a. hozott végzése megváltoztatik, és Térey Ignácz, mint Tahy Ádám csődperügyelője és tömeggondnoka abbeli kérelmétől, miszerint a csődvagyont tárgyazó s a néhai Tahy Ádám csődválasztmánya és a Tahy család tagjai között mult évi octóber l-jén létrejött egyesség bíróilag jóváhagyassék, elmozdittatik. Mert: Az 1853. évben életbeléptetett s jelen esetben zsinórmértékül szolgáló csődrendtartás 61. §. világos tartalma szerint azon jog, melynélfogva minden a bukottat illető vagyon őrizet s kezelés alá vétethetik és a csődbe bejelentett követelések kielégítésére forditathatik, a hitelezők öszveségét illeti: miből önkényt következik, mikép azon esetre, ha a csődvagyon iránt valamely, a törvényszabta rendeletektől eltérő intézkedés tétetni czéloztatik, ahoz, mivel a fentebbiek szerint, sem az ingó és ingatlan vagyon, sem a záloggal biztosított és személyes hitelezők között semmi különbség nincsen — az öszves hitelezők beleegyezése szükségeltetik, valamint ez különösen a hivatkozott csődrendtartás 117. §. által, minden kétségen felül emeltetik. Ezen törvényes szempontból indulva tehát, — miután a csődvagyont illető s a néhai Tahy Ádám csődválasztmánya, és a Tahy család tagjai között létrejött egyezség iránt kihallgattatni rendelt csődhitelezők közül Kulmer Illés és Keresztes Károly, az előbb emiitett egyezséghez nem csak hozzá nem járultak, hanem az ellen törvényadta joguknál fogva határozottan tiltakoztak az imént érdeklett hitelezők pedig, önkéntes hozzájárulásuk nélkül a szóban forgó egyezség elfogadására, minthogy a fentebbiek értelmében a csődvagyon iránti rendelkezésre nem a csődhitelezők többsége, hanem csak azoknak összesége hivatva van, bíróilag nem kényszeritethetnek — a neheztelt végzést megmásítani és a többször érintett egyezségnek jóváhagyását szorgalmazó csődperügyelőt és tömeggondnokot e részbeni kérelmétől elmozdítani kellett és pedig annyival inkább, mivel a D. a. felmutatott egyezség végszavai szerint Tahy Ádám csődképviselősége magának az öszves hitelezők beleegyezését világosan fentartotta. (1861. deczember 18-kán 1429. sz. a.) Hivatalos tudnivalók. A nmlgu hétszemélyes táblán jan. 20-án s a következő napokon az alább jegyzett polgári perek fognak előadatni: Berger Annának Kolman Mihály elleni végrehajtási ügye. — Steinemann Józsefnek Ringler András és neje ellen tulajdon bekeblezése és kitörlése iránti pere. — Schönfeld Simonnak Aichinger Antal és Dénes János elleni kártérítési pere.Előadó: Gráger Mihály ktb. — Móritz Márton és Haász Ágnesnek Haász Péter ellen szerződés betöltése iránti pere.Előadó: Karácson Mihály ktb. Krenedics Antalnak Tokody János és Krottentaller Ferencz örökössei ellen indított adóssági pere. — A cs. kir. állam vasúttársaságnak a vaspálya fekvőségeinek telekkönyvezése tárgyábani folyamodása. — Pécsi püspöki uradalomnak Keszler Antal ellen telekkönyv kiigazítása iránt indított pere. — Stefanovics Lajosnak Fleiszner László elleni adóssági pere. — Jaques Leon és fiának Hutfleisz István elleni auszugalis pere. Schober Máriának Stefanics József elleni adóssági pere. Tumbasz Benő és Kopilovics Erzsinek Kerschitz Miklós elleni örökségi pere. Gyimóti János és érdektársainak Perczel Béla elleni számadási pere. Csíny Pálnak vigyázó örökösök elleni szavatossági pere. Előadó: Beke János ktb.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Szerkesztői szállás: Belváros, kalap-utcza 9-ik szám alatt. Pesten, 1862. Nyomatott Beiméi J. és Kozma Vazulnál.