Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 74. szám - Örökösödési törvényeink multja és jövője 16. [r.]

315 Különben, az ősiségi rendszernek egyrésztczélszerűt- ! lenné váltát 8) másrészt már aXVII. szban hanyatlását ") világosan tanúsítják az 1687: 9. ez. azon bevezető szavai: j „Ad avertendani magnatum et Procerum Regni ruinam, refraenandamque licentio­sam Bonorum alienationem et prodigalita­tem" stb. mi ellen végmenedékül külföld példájára ná­lunk is meghonosittatott a h i t b i z o m án y, de amint tudjuk, legkevesebbé sem szolgált a családok vagyoni biz­tosítására, mi az ősiség czélja volt. És eddigi értekezésünkben, ugy hisszük, bebizonyí­tottuk, hogy az ősiség tisztán a hűbériség kifolyása, s mint ilyen az összes európai államokkal közös volt; hogy tehát az soha sem volt specifice magyar nemzeti sajátság; továbbá, hogy az a közép kor szükségein s államintézmé nyein alapult, azokkal volt összeforrva, azok pedig magával az összes állam szervezet irányával a középkor után meg­szűntek s teljesen megváltoztak; és hogy már a XV. sz. után egészen uj állami és társalmi szükségek fejlődtek ki, mint összes Európában, ugy hazánkban is, melyek más jogi törvényeket és intézményeket igényelvén, a közép­kori ősiség intézményét nem csak megtámadták, hanem tetemesen meg is nyirbálták s átváltoztatták. lü) így jutott át legújabb korunkra az ősiség. Világos tehát ezekből, mikép azok, kik az ősiség ma­radványait, öröködésben a fi- s leány ág, ősi és szerze­mény, apai- s anyai javak köíti különbségeket jövőben is a nemzeti szellem és sajátságok ürügye alatt fentartat­ni akarnák, igen nagy tévedésben vannak, vagy másokat akarnak oda elvezetni. Mert azon sajátságok és szükségek, melyek azon ősiségi intézményeket előidézték, rég nem léteznek. Korunk jelen nemzeti sajátságai s érdekei mint láttuk, egészen mások s ellentétesek. A törvényhozásnak pedig hivatása korának s nem az elmúlt kornak sajátsága­it és szellemét venni alapokul. Maguk őseink tanúk erre. Miután ók, változván a középkori nemzeti sajátságok, nem vonakodtak lényeges változásokat tenni az ősiség szabályain. Akarunk-e mi kevésbé bölcsek lenni őseinknél; akarunk-e vissza menni azon túl, mit ők már átalakítani kezdettek? Tehát codificatiónknak jelen korunk sajátsá­gaihoz, s társalmi kifejlődésünk szükségeihez kell az örö­ködés és vagyon viszonyok szabályozását alkalmaznia. Azt, hogy nemzetünk jelen szükségei és sajátságai, az eu­rópai jog kifejlődés szellemében, mikép kívánják az örö­ködési rendszert codificáltatni, legközelebb külön czikkso­rozatban tárgyaljuk. Szokolay István. 8) Mit eléggé tanusit maga azon tény, mikép az ősi javak a legnagyobb mérvben a családok kezeiből kiestek. Azért mondja az 1723: 47. cz. „Magnam Regni et antiquarum fa mii i­arum ruinam causarunt avitorum bonorum dila­p i dato re s" De már V erbőe zi panaszkodott e miatt „S i o­que nonnulli" — mond az uzsorás kölcsönök által — b o n a sua obruunt; unde evenit ut huiusmodi bona ab ipsa sua progenieperpetuealienentur. Par. I. art.60. 9) Azért p. o. az ősiekből szerzettek e korban mar nem ősi­eknek, hanem szerzeménynek tekintettek (1723: 49; 1659: 36) 1W) Azért — mint Szalay L. alaposan megjegyzi — a XVI. sz. elején a régi báró nem volt többé ugyanegy a nagy fekvő bir­tok fogalmával, még mint Zsigmond alatt is. T ö r t é n. III. 200. 1. Azért a nemesi birtok sérthetetlensége s kiváltságos tekintélye nem volt többé oly nagy — miért főbb sérelmei a N ó t a esetei közül az actus maj. pot. közé soroltattak. (1723: 10.) Azért a ne­mesek kiváltságai is nyirbáltatni kezdettek, p o. polgári birtok után adó alá vettetvén. Kúriai ítéletek. JNLagáiijogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 793.Stein C-nek Gundy G-yörgy alperes ellen43 for. és járulékai iránti perében (melyben a Pest belvárosi cs. kir. járás mint e. b. által alperes a kereseti összeg és járulékai megfizetésében azon esetre marasztaltatott el, ha alperes a fő esküt le nem teszi arra : hogy ő a drezdai Theater Zeitungért 859. évi januártól, 859. jun. végéig járó előfi­zetéssel nincs hátrálékban; hogy ezen előfizetés o. ért. 12 ftot nem tesz ki, hogy felperes az A. a. levélben érintett két czikket az ő faját, újságába fel nem vette sat. letevés esetére azonban felperes keresetétől elmozdittatik és tar­tozik alperesnek 8 ft. 22 krra megalapított perköltséget 14 nap alatt különbeni végrehajtás terhe alatt megfizetni; mert alperes a kereseti előadás valódiságát határozottan tagadván, a felperes által kinált főesküt, miután alperes azt el nem fogadta, ennek a prtás 259 és 265 §§-ai értel­mében az Ítéletben foglalt minta szerint oda ítélni kellett, megjegyeztetvén, hogy abból azon körülményt, hogy al­peres felperesnek az A. a. levélben érintett két czikknek az ő újságába való fölvételéért négy tallért vagy nyolez frtot ígért, kihagyni kellett, miután alperes az A. a. le­vél valódiságát elismeri és abban ezen igéret bennfoglal­tatik) Ítéltetett : Az e. b. Ítélet az abban felhozott indo­kokból azon igazítással, hogy a 43 ftnyi marasztalási összegben foglalt 8 ftnyi iktatási dijra nézve az A. a. okirat alapján a marasztalás feltétlenül értendő, helyben­hagyatik, s a periratok további intézkedés végett illetősé­gükhöz visszaküldetnek. (1862. jul. 15. 1692. P. sz. a. Előadó : Pápay Károly ktb.) 794. Özv. Kolozsy Mihálynőnek Gyöngyösi Benő elleni elfoglalt háztelek visszaadása iránti perében (mely­ben a gyulai volt cs. kir. járás mint e. b. által felperes keresetétől elmozdittatott, mert alperes okmányilag be­bizonyította azt, hogy ő azon telket, melyből hosszában véve másfél öl szélességű terület felperes által visszaköve­teltetik, közárverésen 1850 évi april 1-én jóhiszeműleg vásárolta, s ennek folytán mint tulajdonos mai napig is háboritlan bírja, míg ellenben felperes azt, hogy a kere­setbe vett terület iránt akár alperes, akár az előtti tulaj­donos Kása Szabó András birtoklása ellen ellentmondott, | avagy az 1855. decz. 15-én behozott telekköny alkalmá­val felszólamlott volna, távolról sem igazolta; minthogy pedig aptkv. 1467. §-a szerint a fentebbi terület 3 év alatt, az alperes által hivatkozott magyar törvények szerint pe­dig egy év és nap alatt felperes jogának elévülésével el­birtokoltatott; ugyanazért felperes keresetével elmozdí­tandó volt) ítéltetett: Felperes alaptalan semmiségi pana­sza elvettetvén, az e. b. ítélete az abban felhozott indo­kokból helybenhagyatik, s a periratok illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. jul. 8. 2352. P. sz. a. Előadó: Jamniczky Lipót ktb.) 795. Kindornay Andrásnak Kindornay János özve­gye s végrendeleti örököse elleni ügyében végeztetett: Felperesnek a köteles örökségi rész a kérdéses végrehajtás tárgyát tévő legfőbb törvszéki ítéletben a már bíróilag megbecsültteknek nyilván kifejezett hagyatéki tárgyak becsértékéből lévén megítélve, s ezentúl a végrehajtás nem terjesztethetvén, de a még megbecsülve nem volt tárgyakra nézve már szükségessé vált ezen becslés esz­közlése, az alperest a szakértők javaslatba hozatalára nézve hasonlóul megillető jognak időelőtti elzárásával,

Next

/
Oldalképek
Tartalom