Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 73. szám - Örökösödési törvényeink multja és jövője 15. [r.]

312 1851. évi decz. 27. halván meg, s e napon nyilván niég kiskorú Kari Aloyziának az E. alattin alapuló örökösödési joga,ugyanazon naptól kezdve illetik őtet a részére megítélt y4 résznyi ingatlanság után járó és a csődképviselőség által eddigelé búzott tiszta jövedelmek is, minthogy azonban azok számszerint elő nem adattak; ennélfogva felperes urat azoknak bíróilag leendő megalapítása végett külön perutra utasítani kellett; sat.) ítéltetett: Jóllehet a keresetbe vett majorbeli ház és telek *A részére nézve felperes néhai anyjának tulajdoni joga telekkönyvileg igazolva lenni látszatnék, de miután azon jog a tulajdonos végrendelkező által is aláirt L. a. egyességben % részre szorítva fordul elő, ennélfogva a felperesi keresetet az utóbbi arányban megalapító e. b. ítélet az abban felhozott okokból jóváhagyatik, és a periratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. jul. 15. 1515. P. sz. a. Előadó Zsömböry György ktb.) Legfelsőbb rendeletek a törvénykezés terén. A) „A világos örökösödési esetekben eljáró osztoztató választmány alakítását tárgyazó ügyek kezelése és elintézése tekintetében" a megyék és szabadkerületek kormányzóihoz van intézve s következőleg szól: „O cs. kir. Apostoli Felsége Legkegyelmesebb Urunk nevében. A megyei, illetőleg bizottraányi gyűlések tartása, mult évi november hó 5-kén kibocsátott legfelsőbb határozat által ideiglenesen betiltatván, szükségesnek találtatott, hogy világos öröködési esetekben az osztoztató választmány alakítását tárgyazó ügyek kezelése s elintézése tekintetében előforduló esetekben zsinórmértékül szolgálandó ideiglenes intézkedés tétessék; ennélfogva az érintett választmány alakitására vonatkozó folyamodványok elintézése, illetőleg a választmányi tagoknak az 1840: 13 t. cz. értelmébeni kinevezése azon esetekben, midőn a hagyatékhoz ingatlan nemesi javak tartoznak, azon megyékben, hol nyilvános tisztiszékek tartatnak, az illető megyei közönséget, — azon megyékben pedig, melyekben tisztiszékek még nem tartatnak, az állandó megyei törvényszéket illetendi. Ellenben, midőn a hagyaték csupán ingóságokból vagy pedig nem-nemesi ingatlanokból áll, a mennyiben ezen utóbbiak szabad királyi vagy rendezett tanácsú városokban nem feküsznek, az érintett hivataloskodás minden esetben a járásbeli szolgabirák által, kikre egyébként is az 1848. évi IX. t. cz. szerint az uri hatóság teendői átszállottak, s kik a felek közelében székelnek, leszen I gyakorlandó. Miről a kormányzója oly meghagyással értesíttetik, miszerint ezen udvari rendeletet alkalmazkodás végett, az illetőknek tudomására adja. Kelt a birodalmi fővárosban Bécsben, Ausztriában, Szentmihályhó második napján, ezer nyolczszáz hatvankettedik évben." B) A másik, a magyar és nem magyar bírói hatóságok közt közvetlen érintkezést állapit meg, 8 a magyar királyi kúriához intéztetett L k. kir. leirat alakjában ; szövege ez : „Az 1792 17. t. cz., valamint az 1840. 15. t. cz. 192. 193. és 213. §§-nak azon rendelete, mely szerint, a birodalombeli nemmagyar polgári, kereskedelmi s váltótörvényszékek Magyarországban végrehajtandó jogérvényes határozatainak foganatosítása magyar udvari kanczelláriánk, illetőleg váltófeltörvényszékünk előleges felülvizsgálatától van feltételez e, — nemkülönben azon szabály rendeletek is, melyek szerint a magyar s nemmagyar birói hatóságoknak minden megkeresvényei, — s mennyiben az utóbbiak részéről Magyarországban valamely birói eljárásnak eszközlése kivántatik — csak magyar udv. kanczelláriánk közvetítése folytán intéztethetnek rendeltetésük helyére, — a gyors igazságszolgáltatás nem csekély hátrányára számos akadályokat idézvén elő, ezen akadályok elhárítása végett, addig is, mig ez irányban a rendes törvényhozás utján intézkedések tétethetnének , ideiglenesen és kivételesen rendeljük és parancsoljuk : hogy tökéletes viszonosság alapján, a birodalombeli nem-magyar polgári, kereskedelmi és váltótörvényszékek magyarországi vagyont érdeklő, s viszont a magyar polgári és váltótörvényszékek a birodalom egyéb tartományaiban létező vagyonra vonatkozó jogérvényes határozatainak — a nélkül, hogy azok egy más hatóság által előlegesen felülvizsgáltatnának — feltétlen végrehajtási képesség tulajdonittassék, és hogy ennek folytán a birodalombeli magyar s nem-magyar polgári, váltó- s kereskedelmi törvényszékek — a kölcsönös, habár közvetlenül más felsőbb hatóság közvetítése nélkül hozzájuk érkezendő minden megkeresvényeknek, és pedig nemcsak azoknak, melyek egyszerű kézbesítések eszközlését, felvilágosítások adását, s nyomozások tételét tárgyazzák, hanem azoknak is, melyekben a megkeresett birói hatóság területén létező vagyont érdeklőleg végrehajtás foganatosítása kéretik, — feltétlenül megfelelni, s eljárásuk eredményéről a megkeresendő hatóságnak közvetlenül értesítést adni kötelesek legyenek. Midőn ezen legkegyelmesebb határozatunkról hűségteket kellő tudomás s alkalmazkodás végett ezennel értesítjük, császári királyi kegyelmünk és kegyelmességünkkel állandóan hajlandók maradunk." sat. C) A harmadik rendelkezés a magyar udvari kanczellár részéről történt, s következő: „Szegedvárosa törvényszéke az iránt kért intézkedést tétetni, hogy a „külhoni" bíróságok, midőn a végrehajtás eszközlését tárgyazó megkereséseket intéznek hozzá, azokban egyszersmind a végrehajtató fél megbízottját, ki annak érdekeire a végrehajtásnál felügyelend, megnevezni el ne mulasszák, mert véleménye szerint a végrehajtató fél megbízottjának közbenjötte nélkül a végrehajtás kivatalból nem foganatosítható. Erre nézve a magyar udv. kanczellária a főispáni helytartó utján oda utasíttatta Szeged városa törvényszékét, hogy oly esetekben, midőn a nem-magyar bíróságok véghajtás eszközlését szorgalmazó megkereséseiben a végrehajtató fél számára külön megbizott megnevezve nincs, a megkeresett törvényszék kötelességében áll a végrehajtató fél jogainak fentartására és ugyanannak veszélyére gondnokot kinevezni, s ennek közbenjárásával a végrehajtást eszközölni. Ezen gondnok kinevezéséről azonban egyúttal a megkereső bíróság is oly hozzáadással lesz értesítendő, hogya végrehajtató félnek szabadságában áll vagy a kinevezett gondnokkal értekezésbe lépni, vagy helyette más megbízottat, ki érdekeire felügyelend, kijelölni." Hivatalos tudnivalók. Csődök. Pest város törvszéke által Jónás Zsigmond pesti kereskedő összes vagyonára a csőd megnyittatott. Bej. novemb. 15. 16. 17. Perügyelő: Seregi Józsa h. ü. — Pest város törvszéke által Bucsánszky Bertalan könyvkötő ellen. Bej. oct. 1. 2. 3. Perügyelő: Mayer József h. ü. — Pest város törvszéke által Rottberger Dávid ellen Bej. oct. 8. 9. 10. Perügyelő: Nagy Sándor h. ü. — Dorozsma város tanácsa által Velics József pékmester ellen. Bej. oct. 6. 7. 8. Perügyelő Kovács Sándor h. ü. — Szentes város törvszéke által Füsti Molnár József ellen. Bej. oct. 23. 24. 25. Perügyelö: Kiss Zsigmond h. ü. •— Pest város törvszéke által Weisz Ignácz szabómester ellen. Bej. oct. 29. 30 31. Perügyelő Szilvásy László h. ü.— Békés mtörvszéke által Neuman Mihály kistarcsai lakos ellen. Bej. oct 29. 30. 31. Perügyelő : Déri István h ü. — Tolna mtörvszéke által Behr Henrik paksi lakos ellen. Bej. oct.29.30. 31. Perügyelő: Stann Ferenqz tiszti főügyész. — Tolnamegye törvényszéke által Schirmund Ádám apáti lakos ellen. Bej oct. 16. Perügyelő: Halmay Ede h. ü. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOXOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár helyben és vidékre egész évre 8 frt, — félévre 4 frt — negyedévre 2 forint ausztriai értékben.— Szerkesztői szállás Belváros, aldunasor 7. sz. Nyomatott Kozma Vazulnál (hal-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.) Pesten, 1862.