Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)
1862 / 73. szám - Örökösödési törvényeink multja és jövője 15. [r.]
311 Kúriai ítéletek. magánjogi ügyekben. A hétszemélyes táblán. 259. Dávid Ferencznek Dávid György ellen a zatureczi határban fekvő rét egyharmadának kiadatása iránti perében (melyben a turócz szent mártoni cs. kir. szolgabírói hivatal mint e. b. ált*l alperes azon esetre marasztaltatok el a felperesi követelésben foglalt rét '/,-adának kiadásában és 30 for. perköltség megfizetésében, ha f. 1peres arra, hogy alperes a kereseti rétet az ő beleegyezése nélkül váltotta vissza, és jelenleg is birtokában tartja, a pótló hitet leteszi, — a pozsonyi cs. kir. orsz. főtörvszék pedig alperes fölebbezése következtében felperest keresetével a következő okokból mozdította el, mert felperes keresetét örökségi és zálog visszaválthatási jogra alapítja, e jogalapok azonban nem olyanok, melyek tanúvallomások által bizonyíthatók lennének, miért is felperes még azon esetre is elmozdítandó keresetével, ha bár a kérdéses rétre nézve örökségi, s ennek alapján zálog váltási jogát igazolta volna is, mert felperes maga beismeri, hogy a kereseti rét Thomkának elzálogosítva volt, s hogy annak alperes Thomkától lett visszaváltása után jutott birtokába, minthogy tehát alperes a kereseti részt felperes irányában zálogbirtokos jogczimen birja, ennélfogva felperesnek mindenekelőtt zálogváltási jogát kellett volna érvényesitnie, de mivel ebbeli jogát az ősiségi pátensben kitett határidő alatt érvényesíteni elmulasztotta, ez által a zálog birtokos a zálog tárgyának valóságos tulajdonosává vált.A. perköltségek kölcsönösen megszüntettek, mert az első bíróságnál felperes lett nyertes) Ítéltetett: Felperes keresetét az ősiségi pátens által megszabott határidőn túl adván be , ez indokból a másod bíróság Ítélete jóváhagyatik, s a periratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. június 27. 4. P. sz. a. Előadó : Jamniczky Lipót ktb.) A kir itélő táblán. 791.ReinerTeréznek Szeszics Bertalan és neje elleni 420 ftos ügyében, (melybenalperes a pécsi cs. k. vár. kik. mint e. b. által a kereseti összeg és járulékaiban elmarasztaltattak, mert a kereseti összeg felperesnőnek azon összegből, melylyel alperesek Dittler Annának tartoztak, az 1860-ik év jan. 12-én 78. sz. a. kelt végzéssel végrehajtási uton lett alpereseknél lefoglalva, — felperesné azon a válaszban előadott kérelmével pedig, hogy ebbeli végrehajtási zálogjoga telekkönyvileg is bejegyeztessék, azért utasíttatott el, mert a pprtás 18. §-a értelmében a válaszban a kérelem tárgyát lejebbszállitani lehet ugyan, de fölebi) emelni nem) Ítéltetett : Tekintettel arra, hogy alperes ön érdekében fölebbezéssel nem élt, valamint arra is, hogy felperes annyiban csakugyan vesztes lett, mennyiben alperesek a reájok nézve egyedül kötelezhető adásvevési szerződés, nem pedig a keresethez képest lőnek elmarasztalva, az e. b. Ítélet, felperes alapnélküli semmiségi panaszának félrevetésével s a fölebbezési költség mellőzésével jóváhagyatik, s a periratok illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. július 1. 2804. P. sz. a. Előadó : Monaszterly Sándor ktb.) 792. Csengey Endre h. ügyvéd, mint Kari Aloyzia gondnokának Müller Mihály és Kari Józefa hagyatéka és Stadler Mátyás csődtömege elleni örökségi perében, (melyben a pesti volt cs. kir. orsz. törvszék mint e. b. által felperes abbeli kérelmétől, hogy a józsefkülvárosi Statio utczában 704 és 705 sz. a. fekvő imjor é> kert egyharmadrésze kiskorú Kari Aloyzia részére megitéhessék, elutasittatván, az érintett számok alatti major és kertnek csak egy negyed része néhai Müller Mihály s illetőleg ennek özvegye szül. Kari Jozefa után örökségi jognál fogva kiskorú Kari Aloyzia részére tulajdonjogilag oda ítéltetik és Stadler Mátyás csődtömege ezen vagyon rész birtokot a nevezett kiskorú Kari Aloyziának 14 nap alatt ki és átadni tartozik, ugy szinte az ezen birtokrész után 1851. decz. 27-től az átadás napjáig befolyt és még befolyandó tiszta jövedelmek a nevezett kiskorú Kari Aloyzia részére megítéltetvén, felperes ur azoknak számszerinti megalapítása végett külön per útra utasittatik, s a költségek kölcsönösen megszüntetnek; mert a józsefkülvárosi statio utczában 437 ré^i és 704 - 705 uj sz. a fekvő major és kert a B. a. telekkönyvi kivonat szerint Számvald Pal, Müller Mihály és Stadler Mátyás nevére mint közös tulajdon 1828. mart. 6-án felvallatván, Müller Mihály mag és végrendelet nélkül a C. a. szerint 1831. évben történt kimúlása után a házasság ideje alatt szerzett B. a. ingatlanságnak '.j-ad része szerzési örökösödésnél fogva nejére szül Kari Jozefára, ennek pedig a D. a. szerint 1851. évben közbejött halála után ugyanazon részben, melyben ez őt illette, az E. a. végrendeletnél fogva kiskorú Kari Aloyziára szállott; mert felperesnő részére a B. a. telekkönyvi kivonat ellenében a kérdéses majornak és kertnek % része volt megítélendő, mivel néhai Müller Mihályné szül. Kari Jozefa által a felperes által felmutatott L. a. okmány, mely szerint az őtet tulajdonilag illetett y3 rész csak %-ed részben állapíttatott meg, 1831. jun. 1-én sajátkezüleg aláíratott, ennélfogva ezen saját beegyezés ellen azon különben is mivel sem igazolt körülményt, -aljon az V, -ad rész mikép változiathatott át lk részre, s hogy az ^-ad résznek ',i-ed részre történt leszállítása után fenmaradt birtokrész kire, mikor és miíéle jogczimen szállott ál, tekintetbe venni nem lehetett; mert a ! csődképviselőség által a felperesi követelés ellen támasztott kifogások figyelembe nem vétethetnek; mivel a 2. sz. a. szerint néhai Müller Mihálynéra az 1830. 1831-ik üzleti évről vezetett számadás szerint nyereség és készpénzben fektetett tőkéje s annak kamatja fejében összesen 4372. vftot felvett, a 2 sz. alattin látható elismervény szerint néhai Müller Mihályné által nem az őtet a kérdéses i ház és majorból illetett rész értékének kifizetése, hanem j csak még az üzleti számtételből fenmaradt 1070 for. 46 ! krnyi pénztári követelésnek kiegyenlítése nyugtatványoztatott; mert továbbá a 3. sz. a. számadásban néhai Müller Mihályné aláírva nem levén, a most érintett 3. sz. a. okmánynak végén a hivatkozott major és kertre vonatkozó megjegyzés néhai Müller Mihálynéra s illetőleg jogutódjára a kiskorú Kari Aloyziára káros befolyással annyival kevésbbé lehet, mert mint egyszerű számadás jogszerzés és tulajdon átruházás alapjául és igazolásául el nem fogadtathatik, s mert a kérdéses ház és kert csak a B. alattiban megnevezett tulajdonostársak nevére írattatván, azon ingatlanságban szerzési czim nélkül mások tulajdonosokul nem tekintethetnek, ugy nem különben mert néhai Müller Mihálynénak tulajdonjoga a B. a. által telekkönyvileg biztosítva lévén, az őtet tulajdonilag illető % részről az ő hire, tudta s hozzájárulása nélkül a többi tulajdonostársak jogérvényesen nem rendelkezhetvén, a tulajdonos társak által netalán tett ellenkező rendelkezés elleni felszólamlásrai indok fenn nem forgott; mert végre néhai Müller Mihályné szül. Kari Jozefa a D. a. szerint