Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 49. szám - Örökösödési törvényeink multja s jövője 9. [r.]

207 nálunk sem, azért nők ingatlanban nem örököltek, azért zárattak ki az örökbe fogadottak az ősiekből, mik tehát szinte mind hűbéri szabályok; melyek közé sorolandók a kivételes irányú praefectio elvei is, melyek a hűbériség érdekében szinte oly szigorig terjedtek, mikép ha két fivér leányai külön praeficiáltattak, egyik kihaltával, javaiban nem örökölt a másik nővér ága, hanem a fiskus (Vérbő czi L 50. Kelemen I. §. 167. És mivel a hűbériség szelleme s iránya szükségeli, hogy a honvédi érdekek miatt a fiuk a leányoknak elejökbe tétessenek, következik, hogy az oldalági vérségen s különösen rokon osztályon alapuló öröködésben szabályul szolgáló fi elsőség szinte a hűbériség kifolyásának tekintendő. Ugyanezt kell mondanunk a paterna paternis, maierna maternis szabályairól is, mely a különböző házasságból eredt magzatoknál is, s azután a lemenő ág kihaltával oldal rokonoknál alkalmaztatott azon érdekből, hogy a javak saját törzsének, illetőleg vérségének adassanak vissza. Ezen szabály szorosan hűbéri termé-zetű. Mert a hűbériség kifolyása és szabálya az, hogy a javak a vérségre jussanak, miután csak igy eszközöltethetik a család vagyoni fentartása; az idegen vérség betolakodása a javakat a családtól elvonván. Azon hűbéri elv pedig a lemenő ág kifogytával csak ugy valósitható, ha a javak s azok átszállása az apai s anyai ág szerint elkülöuöztetnek. Mert különben a javak nem saját törzsükre, nem a vérségre szállanak, mit a hűbéri rendszer minden áron meggátolni törekedett. Azért e szabály a Normannok hűbérében már benfoglaltatván, azzal az átment Angliába is, hol a hűbéri örök jognak egyik alapszabályává vált; valamint Franczia országban is meghonosult. Ezek folytán világosan áll, mikép mint az élők közti rendelkezési jogunk, ugy az ősiségen alapult örökjogunk lényeges szabályai mind a hűbériség kifolyásai. Igazolására megemlíthetjük még, mikép ugyanezen örökjogi elvek mind Frank mind Angol honban csak akkor kezdődtek, midőn ott a hűbériség kezdetét vette; előbb ott azok ismeretlenek; sőt azon helyeken, mint Arles, Elsas, hová a hűbér be nem íérkődzött egészen, szinte ismeretlenek maradtak. Tehát azok kik az ősiségi szabályok bármelyikét az 1848 : XV. daczára is visszaállítani akarják, magát a hűbériséget idéznék vissza töredékeiben. Szokolay István. Kúriai íteletek. Magánjogi ügyekben A hétszemélyes táblán. 254. Mészáros Mihálynak báró Laffert Terézia, Auguszta és Izabella ellen 1688 frt 21 kr. iránti perében (melyben az első bíróság által alperesek, felperes részére az 1840 ik évtől kezdve 1847- évig járó, s o. ért. 406 frt fizetés, 10 akó bor, vagy ennek becsértéke megtéritésében löltétlenül egyetemlegesen, — továbbá azon esetre, ha felperes a pótló esküt leteszi arra, hogy a szegődmény fejében 695 fő káposzta, és 7 szekér szalma (o. ért. 41 frt 35 kr. értékben) és vadakra 34 frtot tévő kiadásai meg különbségre nézve mondván ki a megszüntetés elvét, a fi és leányági javakat érintetlenül hagyta."379.§. Mert az id. czikk világos szavai az egész ősiség eltörléséről szólván,kiterjeszkede mind arra, mi az ősiség lényeges elemeit képezé, melyek közé, mint láttuk a fi s leányág közti különbség is tartozott. nem téritettek: ezen összegek megfizetésében, s végre, hogyha a főesküt leteszi, hogy 48 pesti mérő tissea buza és 267 pesti mérő zab szegődményében mind edig ki nem adatott, ezeknek kiadásában is alperesek elmarasztaltattak, — a másodbiróság által azonban alperesek felperes részére 551 frt. 5% kr. váltó vagyis o ért. 231 frt 43 krban feltétlenül, — az ezenfelül még követelésbe tett kész pénz fizetés, ugy a 48 p. m. buza, 695 fő káposzta, 7 szekér szalma és 10 akó bor megtéritésében padig csak azon esetben marasztaltatnak el alperesek, ha felperes arra nézve, hogy mindezek szegődménye értelmében őt illetik, s mindekkoráig ezekre nézve kielégítést nem nyert — a pótló esküt leteszi, köteles tehát felperes sat. msrt a felperesileg követelt összegből l ször váltó 213 frt 46 kr. 2-or váltó 305 frt. 3 or váltó 75 frt levonandó volt azért, mivel alperesek ezen összegeknek felperes által lett átvételét beigazolák, azt pedig, hogy felperes mint számadó gazda tiszt ezen összegekkel beszámolt volna, nem bizonyította. A 267. pesti mérő zab iránti követelésével felperes elmozdítandó volt, mert nem igazolta, hogy lótartás fejében szegődményében részére zab kötelezve lett volna) Ítéltetett: A kereset levélhez 57. mellékelt jegyzék első pontja szerint számadási felül fizetés gyanánt követelt 1143 frt 51% kr. v. és magában az 5. sz. a. számításban ugyanazon cziin alatt kitett 1083 frt 36 % kr. között létező s alperesek által nehézség alá vont 60 frt. 15 % kr. különbséget felperes tollhibából származottnak állítja ugyan, de ezen állítólagos tollhibát az e részben, és a számitásnak nem rendszeres alakja miatt őt még inkább illető kötelességéhez képest felperes tüzetesen kimutatni ós bizonyítani elmulasztván, felperes fentebbi pont alatti követelése csak 1083 frt 36 % krban állapittatik meg, s ezen összegből a felperes terhére másodbiróságilag helyes alapokon kitett összegek levonása után alperesek felperes részére feltétlenül csak 489 vfrt 502/4 kr. vagyis o. ért. 205 frt 51 Va'o kr megfizetésében marasztatnak, és ennyiben módosíttatván, egyebekben pedig a másodbiróság ítélete annak indokaiból helybenhagyatván, a per azon megjegyzéssel küldetik vissza illetőségéhez, hogy felperes a részére ítélt póteskü letétele végett jelen Ítélet kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt az illető bíróságnál jelentkezni tartozik. (1862. máj. 14. 26. P. sz.a. Előadó: Toperczer Ödön ktb.) A kir. itélő táblán. 543. Czégely Ferencznek Rozenberger Ábrahám és neje ellen 226 frt 80 kr. iránti perében (melyben Bihar megye polg. törvényszéke mint első bíróság által alperesek a kereseti összeg és járulékaiban elmarasztaltattak) ítéltetett: Az, hogy 2-od r. alperesnő az A. a. kötelezvényt akár saját kezűleg aláirta, akár pedig annak aláírására férjét, 1-ső rendű alperest kellő módon felhatalmazta volna, igazolva nem lévén., -— ugyan ő a felperesi kereset alól föl mentetik, e részben tehát az első bírósági ítélet megváltóztatik, — egyébiránt pedig, miután felperes követelése első rendű alperes részéről is valódinak ismert szabályszerű kötelezvényen alapszik, ugyanezen Ítélet arra való nézve helybenhagyatván, a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. máj. 15 én 856. P. sz. a. Előadó: Huszár Ferencz itélőmester.) 544. Gruber Simonnak Moki József ellen 100 frt. 17 kr. szerint indított árjegyzéki perében (melyben alperes a Pest Teréz külvárosi járásbíróság által a kereseti öszszeg és járulékaiban elmarasztaltatott) ítéltetett: Jelen perben követelt s felperesi leszállítás után 98 frt 97 krból