Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 49. szám - Örökösödési törvényeink multja s jövője 9. [r.]

207 nálunk sem, azért nők ingatlanban nem örököltek, azért zárattak ki az örökbe fogadottak az ősiekből, mik tehát szinte mind hűbéri szabályok; melyek közé sorolandók a kivételes irányú praefectio elvei is, melyek a hűbériség érdekében szinte oly szigorig terjedtek, mikép ha két fivér leányai külön praeficiáltattak, egyik kihaltával, javaiban nem örökölt a másik nővér ága, hanem a fiskus (Vérbő czi L 50. Kelemen I. §. 167. És mivel a hűbériség szelleme s iránya szükségeli, hogy a honvédi érdekek miatt a fiuk a leányoknak ele­jökbe tétessenek, következik, hogy az oldalági vérségen s különösen rokon osztályon alapuló öröködésben szabályul szolgáló fi elsőség szinte a hűbériség kifolyásának tekin­tendő. Ugyanezt kell mondanunk a paterna paternis, maierna maternis szabályairól is, mely a különböző házasságból eredt magzatoknál is, s azután a lemenő ág kihaltával oldal rokonoknál alkalmaztatott azon érdekből, hogy a javak saját törzsének, illetőleg vérségének adas­sanak vissza. Ezen szabály szorosan hűbéri termé-zetű. Mert a hűbériség kifolyása és szabálya az, hogy a javak a vérségre jussanak, miután csak igy eszközöltethetik a család vagyoni fentartása; az idegen vérség betolakodása a javakat a családtól elvonván. Azon hűbéri elv pedig a lemenő ág kifogytával csak ugy valósitható, ha a javak s azok átszállása az apai s anyai ág szerint elkülöuöztet­nek. Mert különben a javak nem saját törzsükre, nem a vérségre szállanak, mit a hűbéri rendszer minden áron meg­gátolni törekedett. Azért e szabály a Normannok hű­bérében már benfoglaltatván, azzal az átment Angliába is, hol a hűbéri örök jognak egyik alapszabályává vált; valamint Franczia országban is meghonosult. Ezek folytán világosan áll, mikép mint az élők közti rendelkezési jogunk, ugy az ősiségen alapult örökjogunk lényeges szabályai mind a hűbériség kifolyásai. Igazolá­sára megemlíthetjük még, mikép ugyanezen örökjogi el­vek mind Frank mind Angol honban csak akkor kezdőd­tek, midőn ott a hűbériség kezdetét vette; előbb ott azok ismeretlenek; sőt azon helyeken, mint Arles, Elsas, hová a hűbér be nem íérkődzött egészen, szinte ismeretlenek maradtak. Tehát azok kik az ősiségi szabályok bármelyikét az 1848 : XV. daczára is visszaállítani akarják, magát a hűbériséget idéznék vissza töredékeiben. Szokolay István. Kúriai íteletek. Magánjogi ügyekben A hétszemélyes táblán. 254. Mészáros Mihálynak báró Laffert Terézia, Au­guszta és Izabella ellen 1688 frt 21 kr. iránti perében (melyben az első bíróság által alperesek, felperes részére az 1840 ik évtől kezdve 1847- évig járó, s o. ért. 406 frt fizetés, 10 akó bor, vagy ennek becsértéke megtéritésében löltétlenül egyetemlegesen, — továbbá azon esetre, ha felperes a pótló esküt leteszi arra, hogy a szegődmény fejében 695 fő káposzta, és 7 szekér szalma (o. ért. 41 frt 35 kr. értékben) és vadakra 34 frtot tévő kiadásai meg különbségre nézve mondván ki a megszüntetés elvét, a fi és leányági javakat érintetlenül hagyta."379.§. Mert az id. czikk világos szavai az egész ősiség eltörléséről szólván,kiterjeszkede mind arra, mi az ősiség lényeges elemeit képezé, melyek közé, mint láttuk a fi s leányág közti különbség is tartozott. nem téritettek: ezen összegek megfizetésében, s végre, hogyha a főesküt leteszi, hogy 48 pesti mérő tissea buza és 267 pesti mérő zab szegődményében mind edig ki nem adatott, ezeknek kiadásában is alperesek elmarasztaltat­tak, — a másodbiróság által azonban alperesek felperes részére 551 frt. 5% kr. váltó vagyis o ért. 231 frt 43 krban feltétlenül, — az ezenfelül még követelésbe tett kész pénz fizetés, ugy a 48 p. m. buza, 695 fő káposzta, 7 szekér szalma és 10 akó bor megtéritésében padig csak azon esetben marasztaltatnak el alperesek, ha felperes arra nézve, hogy mindezek szegődménye értelmében őt illetik, s mindekkoráig ezekre nézve kielégítést nem nyert — a pótló esküt leteszi, köteles tehát felperes sat. msrt a felperesileg követelt összegből l ször váltó 213 frt 46 kr. 2-or váltó 305 frt. 3 or váltó 75 frt levonandó volt azért, mivel alperesek ezen összegeknek felperes által lett át­vételét beigazolák, azt pedig, hogy felperes mint számadó gazda tiszt ezen összegekkel beszámolt volna, nem bizo­nyította. A 267. pesti mérő zab iránti követelésével felpe­res elmozdítandó volt, mert nem igazolta, hogy lótartás fejében szegődményében részére zab kötelezve lett volna) Ítéltetett: A kereset levélhez 57. mellékelt jegyzék első pontja szerint számadási felül fizetés gyanánt követelt 1143 frt 51% kr. v. és magában az 5. sz. a. számításban ugyanazon cziin alatt kitett 1083 frt 36 % kr. között lé­tező s alperesek által nehézség alá vont 60 frt. 15 % kr. kü­lönbséget felperes tollhibából származottnak állítja ugyan, de ezen állítólagos tollhibát az e részben, és a számitásnak nem rendszeres alakja miatt őt még inkább illető köteles­ségéhez képest felperes tüzetesen kimutatni ós bizonyítani elmulasztván, felperes fentebbi pont alatti követelése csak 1083 frt 36 % krban állapittatik meg, s ezen összegből a felperes terhére másodbiróságilag helyes alapokon ki­tett összegek levonása után alperesek felperes részére fel­tétlenül csak 489 vfrt 502/4 kr. vagyis o. ért. 205 frt 51 Va'o kr megfizetésében marasztatnak, és ennyiben mó­dosíttatván, egyebekben pedig a másodbiróság ítélete an­nak indokaiból helybenhagyatván, a per azon megjegy­zéssel küldetik vissza illetőségéhez, hogy felperes a részé­re ítélt póteskü letétele végett jelen Ítélet kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt az illető bíróságnál jelentkezni tartozik. (1862. máj. 14. 26. P. sz.a. Előadó: Toperczer Ödön ktb.) A kir. itélő táblán. 543. Czégely Ferencznek Rozenberger Ábrahám és neje ellen 226 frt 80 kr. iránti perében (melyben Bihar megye polg. törvényszéke mint első bíróság által alpere­sek a kereseti összeg és járulékaiban elmarasztaltattak) ítéltetett: Az, hogy 2-od r. alperesnő az A. a. kötelezvényt akár saját kezűleg aláirta, akár pedig annak aláírására férjét, 1-ső rendű alperest kellő módon felhatalmazta vol­na, igazolva nem lévén., -— ugyan ő a felperesi kereset alól föl mentetik, e részben tehát az első bírósági ítélet megváltóztatik, — egyébiránt pedig, miután felperes kö­vetelése első rendű alperes részéről is valódinak ismert szabályszerű kötelezvényen alapszik, ugyanezen Ítélet ar­ra való nézve helybenhagyatván, a per további intézke­dés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. máj. 15 én 856. P. sz. a. Előadó: Huszár Ferencz itélőmester.) 544. Gruber Simonnak Moki József ellen 100 frt. 17 kr. szerint indított árjegyzéki perében (melyben alperes a Pest Teréz külvárosi járásbíróság által a kereseti ösz­szeg és járulékaiban elmarasztaltatott) ítéltetett: Jelen perben követelt s felperesi leszállítás után 98 frt 97 krból

Next

/
Oldalképek
Tartalom