Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 49. szám - Örökösödési törvényeink multja s jövője 9. [r.]

208 álló tartozásból alperes 77 írt 97 krt nyíltan elismervén, a felhozott havonkénti 3 frt részletes törleszthetési egyezkedést pedig alperes semmivel sem tanúsítván, s ezen körülmény begyőzésére az általa szabályellenesen és nem is döntő körülményre ajánlott fő eskü bírói figyelembe nem jöhetvén, alperes a 77 frt 97 kr. ez után járó kamatok, ugy a perköltségek megfizetésében is feltétlenül elmarasztaltatik, s e részben az e. b. Ítélete helybenhagyatik; ellenben a még fenmaradt 21 frtra nézve, ezen tételt alperes tagadásba vévén, s annak hitel könyvecskéjébe is bevezetve nem találtatván, — minthogy ezen 21 frtra nézve felperes egyedül a számlát hozta föl, — ez pedig maga beismerése és annak folytán történt leszállitás után kifogás alá esvén, fél próba erejűnek nem tekintetett, azért felperes által alperesnek ajánlott fóeskü a fenállott pprtás értelmében alperesnek oda ítéltetik, s az esetben, ha alperes a fóesküt leteszi arra, hogy felperesnek a beismert 77 frt 97 kron felül még 21 írtai o. ért. nem tartozik, felperes által ellene követelt ezen 21 frt és kamatai megfizetése alól fölmentetik, köteles tehát alperes ezen Ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó három nap alatt annak letételére határnapot kérni, s azt azon letenni, mert különben arra bocsáttatni nem fog, s annak ellenkezője tartatik valónak, mire meg kellett volna esküdnie. Ezen fő eskünek le nem tétele esetére tehát alperes a 21 frtban, s azután járó kamatokban is elmarasztaltatik, — ekkép az első bíróság ítélete részben módosíttatván, részben megváltóztatván, a perilletőségéhez leküldetik. (1862. april 11-ón 1678. P. sz. a. Előadó: Perlaky János ktb.) 545. Göcher Albertnek mint Vilmos György, Schaumburg-Lippei uralkodó herczeg uradalma kormányzójának Anagrosti Tivadar és Dórra C. ellen 7728 frt 48% kr. s járulékai iránt indított kártalanítási perében (melyben a n. becskereki kerületi törvszék mint e. b. által felperes keresetétől elmozdittatván, a perköltségek megfizetésére köteleztetett azért, mert a kereseti kár egy, Vilmos nevű repczével terhelt hajónak elmerüléséből származtatván, felperes a hajó elmerülését és az ez által okozott kárt azon körülménynek tulajdonítja, hogy alpereseknek, sziszeki szállitmányosa a repczét a kitűzött 14 napi határidő alatt át nem vette, az áptkv 1301. §-a értelmében valamely okozott kárért mindazon személyek felelősek, kik a bekövetkezhető veszélyt bármikép elhárítani elmulasztották. Azonban ezen §. értelmében, hogy kártérítési igényről lehessen szó, az okozott kárnak, az okozó cselekvénynyel összefüggésben kell lennie, mire elégséges a közvetett összefüggés is, ha igazolható, hogy a kellő működés el nem mulasztásával ama C3elekvény, mely által a kár közvetlenül előidéztetett,be nemkövetkezett volna. Felperes ezenközvetett összefüggést mivel sem igazolja, s igy e czimen kár köve- j telésre igénye annál inkább nem lehet, mert felperes azt, hogy alperesek sziszeki szállitmányosa alpereseknek olyminémüségü meghatalmazottja lett volna, kinek tetteiért a meghatalmazok felelősek lehetnének, nem bizonyítja; miért is alperesekre a ptkv 1313. §-a mely szerint egy harmadik személy cselekvényeért az, ki abban részt nem vett, felelősséggel nem tartozik, annyival inkább alkalmazandó volt, minthogy az Aptkv. 1314. és 1319. §§ aiban érintett kivételek esete fenn nem forog. Felperes tehát keresetével elmozdítandó s a költségekben marasztalandó volt) Ítéltetett: Felperes ön beismerése szerint is alperesek a Sziszekre szállított repcze készlet kezelése s kirakatásába közvetlenül be nem folyván, s a Vilmos nevű hajó elindítása és kirakodása különösen az által késleltetvén, hogy felperes alperesek repczéjükön kívül még Babarez Mátyástól is nevezetes repcze mennyiséget elfogadván, azt alperesek készletük fölibe terhelteié, miután panaszlottak ezen tény álladék folytán a követelt kár okozóiul egy általán nem tekintethetnek, de megbízottjuk Wellenreiter Joachim is még kisebb fokú gondatlansággal sem vádoltathatnék, a Vilmos hajó elmerülésekor hatályos törvények értelmében pedig még kétség esetén is a jogszerű vélelem alperesek vétlenségük mellett harczol, — mindezeknél fogva az eljáró bíróság ítélete jóváhagyatik, s a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. máj. 5. 3349. P. sz. a. Előadó: Barthos János ktb.) 546. Csepregi Györgynek Balogh László és János ellen 938 frt. 37 % kr. összeg iránti perében (melyben Biharmegye polg. törvszéke, mint e. b. által alperesek a kereseti összeg és járulékai megfizetésében egyetemlegesen elmarasztaltattak azért, mert az A. a. okirat alapján követelt tőke tartozás valóságát alperesek önmagok beismervén, a fizetés a határidő ellen tett kifogások pedig a kihallgatott tanuk vallomásaival nem igazoltatván) ítéltetett : E perben tanuképen kihallgatott Csepregi György és Istvánnak hit nélküli vallomásaik bírói tekintetbe nem jöhetvén, minthogy alperes azon körülményt, hogy nevezett tanuk az állítólagos halasztás adásra a felperes hitelezőnő által fel lettek volna hatalmazva, a felperesi tagadás ellenében mivel sem igazolta, a kereset érdemére nézve pedig különben kifogás nem létezett, ez okból az eljáró bíróságnak 1860-ik év okt. 27-én 1275. sz. a. hozott ítélete helybenhagyatik, s a periratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. máj. 6. 4639. P. sz. a. Előadó: Pápay Károly ktb.) 547. A Magyarországi vallás alapítványt képviselő pesti pénzügyészségnek Szabó István és neje sül. Jakovics Stefánia elleni betáblázási ügyében határoztatott: A Magyarországi vallásalapitványt képviselő folyamodó pesti pénzügyi ügyészség által az, hogy Szabó István és neje szül. Jakovics Stefániának meghatalmazottja Nagy Dániel ügyvéd által a folyamodó pénzügyi ügyészséghez adott C. a. kérvényben tett feltételes javaslat, melynél fogva Jakovics Stefániának néhai édes anyja Markos Francziska és édes atyja Jakovics József által az A. a. kötelezvénynél fogva a vallásalapitványtól kölcsön vett 15,000 pfrt és ezek hátralévő kamatainak saját szerzeményi birtokaikra leendő betáblázásába beleegyezésöket nyilvánították, a pénzügyi ügyészség által elfogadtatott volna, igazolva nem lévén, és igy ezen betáblázási ügy oly világos, hogy a kért betáblázás a betáblázási szenvedő feleknek meghallgatása nélkül elrendeltethessék nem lévén: az első bíróságnak végzésefeloldatik, és az eljáró törvényszék afeleknek meghallgatása utáni ujabb határozat hozatalára utasittatik. (1862. május 8-án 1638. P. sz. a. Előadó: Végh Ignácz ktb.) felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár helyben és vidékre egész évre 8 frt,— félévr 4 frt — negyedévre 2 forint ausztriai értékben.— Szerkesztői szállás Belváros, aldunasor 7. sz. Pesten, 1862. Nyomatott Beiméi J. és Kozma Vazulnál.