Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 49. szám - Örökösödési törvényeink multja s jövője 9. [r.]

Pest, péntek 1862. június 27, 49. szám. Negyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Örökösödési törvényeink múltja s jövője. IX. — Kúriai ítéletek : magánjogi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. Hlőflzetés megújításaA január—jnniusi folyam e napokban letelvén, a t. előfizetők tisztelettel felkéretnek előfizetésük mielőbbi megújítására. (Pesten aldunasor 7, sz. a.) Az előfizetési dij ezentúl is évnegyedre 2 frt, félévre 4 írt. egészévre 8 frt. Teljes példányok még kaphatók ezen s a mult évből is. Örökösödési törvényeink múltja s jövője. IX. Az iránt, hogy a magyar ősiségi s különösen Öröködési jogrendszer legfőbb szabályaiban a hűbériségnek kifolyása, s igy tisztán hűbéri jellemű, nem foroghat fenn kétség. Ez következnék már magából az adomány rendszer természetéből is, mely t. i. mint kimutattuk,hűbéri alapokon nyugodván,az összes birtokviszonyok alapjául szolgált. Vizsgáljuk azonban tökéletesb kiderítés végett külön-külön az ősiségi jogszabályokat. A magyar ősiségi jogrendszernek, mint az előbbiekben láttuk, a családvagyoni fentartásának kifolyásaként legfőbb alapelvei: a tulajdon feletti szabad rendelkezés korlátozása, illetőleg kizárása, és az öröködésnek a vér- s főleg fi vérrokonokra való szorítása. Már pedig ezen elvek, az európai jelen s mult korbeli jogtudósok öszhangzó véleményeként szorosan a hűbériségnek alap szabályaiul tekintendők. Ezek a n é m e t J) hűbérnek alapjai, s azok következesesen Angliában is épen ugy mint Franczia, Olasz, Scandináv stbországokban „Angliában — mond B1 ackstone a hűbéri öröködésnek változhatlan elve volt az örökjognak a vérségre s különösen első szülöttségre való szorítása; a másik elv a hűbérben az elidegenítés gátlása; ezek a hűbér fő szabályai, mind katonai természetűek."2) Franczia országban — mond Lafe rriere — a meghonosult hűbér rendszer legyőzve a tulajdon szabadságát, szentesitette az elidegenithetlenséget, és a hűbériség legfőbb intézményeit: a fi vér öröködését 8 részben az első szülöttséget. 3) Tehát ősiségünk érintett két alapszabályai kétségtelenül hűbériek. És pedig: A mi az elidegenítés, r e n de 1 k ez h e t és korlátozását, kizárását illeti — mely mint láttuk a magyar ősiségi jogban magas fokon létezett —annak bűbérijelleme, szükségessége magából a hűbér természetéből és szükségeiből önkényt következett. Mert a közép korban kifejlődött hűbériség a földbirtokot a katonai erő alapjává ala1) Gerber: Privatrecht 119—130 és 271 stb. S§- Eichhom: Einleit. in d. deut. Privatrecht. P h i l i ps: deut. Privatrecht 218. stb SS- W a r n k ö n i g : Encyclopedie. 158. 2) Com. OD the Laws of England. II. 4. 3) Histoire du drnit Francáig t. V. kitván, szükségkép legfőbb érdekké vált a katonai erő legnagyobb mérvbeni biztosítása. Ezen érdek tehát, az alap meggyengithetése miatt, nem engedheté sem azt, hogy élők között az adás-vevések stb. által a vagyon a családtól elidegenittessék, sem azt, hogy az szabad végintézkedés tárgya lehessen. Mert egy részt a szabad rendelkezés mindkét neme a földbirtok elaprózására vezethete, mi a katonai szolgálatok teljesítését gyöngíti; más részt a szabad átruházások által előidézheté, hogy a földbirtok katonai szolgálatokra egészen vagy részben képtelenekre juthasson, mi a földbirtokon alapult hűbériség hivatását meghiusitandja. *) E hűbériség szellemében a földbirtoklás mint láttuk hazánkban is a katonai szolgálatokérti adományozáson alapulván, a rendelkezés korlátjai annál szükségessebbekké lőnek, miután a szabad rendelkezés folytán a koronára visszaszállás nehezítetvén, majd nem kizáratván, a hadi érdemek jutalmazhatása tetemesen gátolva leendett. A földbirtok képezvén a katonai erő alapját, a korona legfőbb állami érdekében feküdt, biztos evidentiában tartani, a földbirtok kiknek kezeikre száll, 2) miért mint a német, angol hűbéreknél,ugy a ma3) Azért meglepő , mikép jöhetet korunk egyik legjelesb, legfelvilágosodottabb jog tudósa, Frank Ignácz azon, valóban indokolhatlan állításra; mikép az Ősiség lényege az elévülésen kivül csak az örökösök u. n. sérelem keresetük jogában rejlett légyen, s nem a végrendelkezhetés korlátjaiban s a törvényi öröködés vérrokonsági elveiben is, melyek tehát szerinte az ősiség eltörlése mellett is feltarthatók leendettek. (Ősiség s elévülés. 1848. 6. 24. 1.) Meglepő, miután az utóbbi szabályoknak, ép ugy, mint a szabad elidegenités korlátjainak, ugyan azon jogi hatályuk van t. i. a szabad rendelkezés kizárása s öröklés egyenlőtlensége, mindazon forrásból jönnek, t. i. a család fentartás elvéből, s ugyanazon alappal is birnak. a hűbériség intézményében. Azon kivétel indokául az nem szolgálhat, hogy mint Frank mondja: ősök s utódok mindig lesznek, a javak átszállása mindig előforduland, az öröklés mindig fenmaradand; mert az ősiség lényege s főbaja nem ebben, hanem abban áll, hogy az öröklött javakról nem lehete ugy rendelkezni, mint a szerzettekről. Ezen hibás nézet, hihetőleg Frank túlnyomó tekintélye folytán még a legújabb korban is osztatik némelyek által,—Í.Tóth Lőrincz ősiségi sat. magyarázat 1854. 35. I ki indokulásul azt hozza fel, hogy a törv. öröködés különféleségeinek s a végrendelkezés korlátjainak semmi befolyásuk a nemzeti hitelre s iparra Ennek alaptalanságát később még bővebben igazolandjuk. — Franknál azon tévedés némileg természetes volt, miután ő Beseler német jogtudós nyomán az ősiségét az emberi érzelmekből származtatta, mely nézet rég megezáfoltatott. J) Azért Angliában azon elv: progressum est ut. ad filios deveniret in íjuem scilicet dorainus hoc vellet beneficium cont'irmare. 49