Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 48. szám - Örökösödési törvényeink multja s jövője 8. [r.]

204 folyamodók az iránt panaszkodván, hogy a vasmegyei i törvényszék által elrendelt folytatólagos végrehajtásnál | a törvényszék kiküldötte részéről nem a törvény által J előszabott uton értesíttettek, s hogy a folytatólagos vég- j rehajtás tárgyát tevő ingatlan javak Győr megyében ke- | beleztetvén, ugyanezen megye lett volna a már általa ' megkezdett végrehajtás folytatására és befejezésére hivatva, folyamodványi kérelmökkel oda járultak, hogy Vasmegye törvszéke által 1861. évi jul. 3-án 36. sz. a. felperesek kérelmére elrendelt folytatólagos végrehajtás megszüntessék. Minthogy azonban a végrehajtást kérő felperesek, időközben a kérdésben forgó végrehajtást elrendelő mtörvényszéknél oda nyilatkoztak, hogy alpereseknek fentebb érintett folyamodványi panaszai megszüntetése tekintetéből ők is beleegyeznek, miszerint a végrehajtás Győrmegye törvszéke által eszközöltessék, s e szerint az alperesi folyamodványnak értelme elenyészvén, Vasmegye törvényszékének érintett végrehajtási határozata, s az ennek folytán a birói kiküldött részéről tett intézkedések is megszüntetteknek volnának tekintendők; a jelen folyamodványi ügyiratok további intézkedés végett illetőségéhez leküldetni rendeltetnek. (1862. május 7. 1236. P. sz. a. Előadó : Sarlay Lajos ktb.) Úrbéri ügyekben. A kir. táblán. 117. Ér-Endréd Szatmár megyebeli községnek úrbér rendezési, tagositási és legelő elkülönzési perében Ítéltetett: Felperesi kereset levélből az, hogy a felperes közbirtokosság azt kérte volna, miszerint a kiadandó kültelkek állományai nem a jelenleg találtató mennyiségben, hanem a kültelki illetmények törvényes mértékéhez képest adassanak ki, — ki nem tűnvén, — de alperes község részéről is az, hogy a földes uraság által foglalás tétetett volna, nem bizonyittatván, az I. a. okmányokból pedig az,hogy felperes földesuraság a kaszállók holdjának 1100, 1200 és 1300 • ölekkel leendő osztályozásába beleegyezett, volna — miután ezen okmányban csak földek, nem pedig réteknek osztályozásáról tétetik említés — kivehető nem lévén, ezeknél fogva a másod biró-ági Ítélet 1-ső pontjának megváltoztatásával a kiadandó kültelki illetmények a jelenleg találtató mennyiséghez képest és pedig az 183% évi V. t. cz. 2. §-a értelmében a szántó és netalán rét helyett kiadandó földek holdja 1100, 1200 és 1300 • ölekkel, a természetes kaszállók holdja pedig a bevett törvényes gyakorlat szerint 800, 900 és 1000 • ölekkel számítva rendeltetnek kiadatni. — Továbbá a Gellyen Sámuel által követelt 76. számú ház és % kültelket illetőleg, miután ezen ugy bel mint külteleknek valóságos úrbéres voltát a kihallgatott tanuk kellőleg nem igazolják, de a XVI. sz. a. vizsgálati jegyzőkönyvhöz D. a. mellékelt folyamodás szerint is Gellyen Sámnel földes asszonya Fényes Sándornétól a tőle megvett 1831-ik évben visszavett földeket és beltelket nem is követelte viszsza, hanem csupán épületjeiiiek becsárát, vagy azoknak elhordhatását kérte megengedtetni, annálfogva a 2 od bíróság Ítéletének 2-ik pontja szintén megváltoztatik és Fényes Sándorné örökösei a 78, számú bel- és % kül telki illetmény kiadásának kötelezettsége alól fölmentetnek; fenhagyatván Gellyen Sámuelnek a még netalán ki nem Megjelen e lap hetenkint kétszer—kedden és pénteken. — Előfizetési ár helyben és vidékre egész évre 8 frt — félévr 4 frt — negyedévre 2 foriiit ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás Belváros, aldunasor 7. sz. Pesten, 1862. Nyomatott Beiméi J. és Kozma Vazulnál. elégített épületjeinek kárpótlását annak utján követelni. Mészáros Sándor, Fehér Demeter és Gulácsi József zsellér telkeikre nézve, nevezett követelők azt, hogy ezen háztelkeik az urbérbe bejegyezve lettek volna, magok sem állitván, azt pedig, hogy úrbéri tartozások szakadatlan megvétele által később ilyeneknek ismertettek volna, nem bizonyítván, sőt a XVII. sz. a. vizsgálat szerint tett nyilatkozataikban a további szolgálatra, illetőleg telkeiknek megváltására magokat készeknek ajánlván, a raásodbirósági ítélet 9. pontjának megváltoztatásával, ezen telkek az urb. ny. parancs 19. §a alá tartozóknak jelentetnek ki. Ezekhez képest Gellyen Sámuelnek %-ad telke jelen ítélet által, — Gyulay Lászlónak 5/8, ifj. Ballá Sándor és Pap Mihálynak %, Oláh Ferencznek (Tógyer) %, Pap Jánosnak %, és Szabó Józsefnek %-ad kültelkeik a főtörvszéki 3. 4. 5. 6. és 10 ik, egyik fél által sem fölebbezett ítéleti pontok által nem úrbéreseknek mondatván ki, — az ezen összesen 3 egészre menő telkeknek az e. b. Ítélettel megalapított 20% telekbőli levonása után, a kiadandó úrbéri telkek száma 17%-ban, az úrbéri házas zsellérek száma pedig, miután az e. b. Ítélettel megállapított 51 úrbéres zsellér házhelyek száma a főtörvséki már fönnebb emiitett Ítéleti pontokkal úrbéres zsellérekként megalapított, Pap János, Ballá Sándor, Pap Mihály, Oláh Ferencz (Togyer)és Kevessy János 4 telkeikkel szaporittatott, ellenben jelen Ítéletnél fogva fentebb nem úrbéreseknek már kimondott Mészáros Sándor, Fehér Demeter és Gulácsi József 3 háztelkeikkel kevesbedett, — 52-ben határoztatik meg. Hasonlóképen az e. b. Ítélet II. p. A. és B. szakaszaiban megnevezett és az urb. ny. parancs, 19 §-a értelmében megválthátóknak itélt 29 lakosok közül Kevessy János a főtörvszéki Ítélet 5. pontjánál fogva úrbéresnek ítéltetvén, ellenben jelen ítéletnek fentebbi pontjához képest Mészáros Sándor, Fehér Demeter és Gulácsi József, valamint az első birósági itélet III. pontja által az urb. ny. p. 20. §. alá esőknek kijelentett, s ott megnevezett 8 egyén közöl a főtörvényszéki itélet 13 és ezt jóváhagyó jelen itélet által ifj. Boros Miklós, özv. Boros Istvánná, Szűcs István, Filep Jánosné és Nagy István szinte az urb. ny. p. 19. §-a alá soroztatván, a ny. par. 19. §-a alá tartozóknak száma 36, a 20-dik §-a alá tartozandóké pedig 3-ban ítéltetik meg. — Az ekképen megalapított 17% úrbéri telek, 52 úrbéres házas zsellér, és kivételesek részére kiadandó legelőbeli illetmény a másodbirósági itélet 17. pontjának megváltoztatásával, a helybeli minden körülményeknek figyelembe vételével telkenkint 5 1200 • ölekkel számítandó holdakban ítéltetik meg. Végre a 2-od birósági Ítéletnek ezennel jóváhagyott 15. pontja szerint megítélt községi rét a telkes lakosok részére kimetszendő kaszállókkal lehetőleg egy folytában, és pedig a mennyiben természetes rétből adatik ki, mint feljebb, holdja 800. 900. és 1000, amennyiben pedig ezen községi rét szántó vagy legelő földdel is pótolandó volna, holdja 1100, 1200,1300 • ölével számítva hasitassék ki. Az iratok további törvényszerű eljárás végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. máj. 15-én 365. urb.sz. a. Előadó: Végh Ignácz ktb.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN.