Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 3. szám

Pest, péntek 1862. január 10. 3. szám. Negyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, TARTALOM : Csödjogeset. - Kúriai Ítéletek: magán, úrbéri és bűnügyekben. — Váltójogi Ítéletek. - Hivatalos tudnivalók Csőd-jogeset"). Dorner Ede, Znieskál István, Zuieskál Sándor, Karvassy Kálmán mint Argay János, özv. Pereszlényi Istvánné és Huszár Kálmán ruegbizottjn, Vörös Iinre, ugy is mint özv. Vörös Jánosué örököse, ugy Gál János és Zathureczky Sámuelné megbízottja és Bodroghy József Vörös Imre ügyvéd által 1859. évi jun. 20-án 2286. sz. a. a győri megyei törvényszékhez benyújtott folyamodásukban előadják, miszerint Sáary Károly és nejeGombay Sarolta az előtt bőnyi, most győri lakosok ellen még 1842. évben Győrmegye törvényszéke által a csőd elrendeltetett, azonban ekkor a nevezett házaspárnak sikerült Sáary Károly édes anyja, a most már elhalt özv. Szűcs Borbálának és rokona Huszár Kálmánnak kezesekül állitása s zár ajánlása mellett a hitelezőkkel oly egyességre lépni, melynél fogva a csőd megszüntetett. A Sáary házaspár azonban az egyességet sem hitelezői, sem a kezesek irányában meg nem tartotta, s azokat folytonos perlekedésbe keverve, addig elhúzta, mig 1848 után a moratóriummal védhette, a zárt meg nem tartván vagyonát maga kezelte, uj adóssággal terhelte s egy részét el is idegenítette, ugy hogy ezek következtében Huszár Kálmán kezes és Krausz Lajos hitelező 1852-ik évben újra csódnyitást kértek, mely a győri megyei törvényszék által 1852-ik évi april 26 kán 2275. sz. a. el is rendeltetett. A Sáary házaspár azonban a csődnek elhárítása végett fiai Sánry Gyula és Béla által maga elleti zárt kéretett, s a csúdnyiiás elleni felebbezésében még arra is hivatkozott, hogy Huszár Kálmán ellen nevezetesebb osztálybeli követelései vannak. A soproni cs. kir. főtörvényszék ennek folytán 1852. évi június 30-kán 1562. sz. a. kimondotta, hogy tekintve Sáaryéknak Huszár Kálmán elleni osztályos követelését, azoknak vagyoni állapota még eddig annyira tisztába hozva nincsen, hogy ellenük a csődöt megnyitni lehessen, s miután az elrendelt birói zár által a hitelezők érdekei ugy is megóva vannak, az iratokat a pótlandók pótlása s ujabb határozat hozatal végett visszaküldötte. Ezen Ítélet a legfőbb és semmisitő törvényszék által is helybenhagyatott, s a megye törvényszéknek meghagyatott, hogy Sáaryék vagyoni állapotát figyelemmel kisérje, a Huszár Kálmán ellen megítélt osztályrészre tisztába hozassa, s azután ujabban határozón. Ezen Ítélet folytán a hitelezők 7 évig csődöt nem kérhettek, minthogy Sáaryéknak folytonos folyamodások és el*) Ezen jogesetet mindamellett, hogy a tény leirat kissé hoszszabb, annál fogva, mivel több oldalról mind az osztrák, mind a magyar törvények szerint megvitatva, mind a német rendszer alatt f'enállott, mind a jelenlegi alkotmányos mindhárom folyamotlásu bíróságon keresztül ment, elég érdekesnek tartunk közölni. lenvetések által sikerült Hnszár Kálmán elleni ügyük befejezését egész 1859. évig elhúzni. Ezen időt Sáaryék folytonos perlekedésekre használták fel, s az általok feltolt Gulik János gondnokkal egyetértve, sem tőkét, sem kamatot nem fizettek, uj adósságokat csináltak, s birtokuk egy részét elidegenítették. Sőt 1857. évben Sáaryék a jószág kezelését ónhatalmilag magukhoz ragadván, a zár feloldását kérték, mely a győri megyei törvényszék által megtagadtatott ugyan, azonban a soproni főtörvényszék által a zár feloldatott, s igy a hitelezők tőke s kamatfizetés nélkül folytonos perkekedések közt, melyeket Sá;iryék végtelenül elhúzni tudták, 1859. évi jan l-ig, midőn t. i. a moratórium megszűntnek kimondatott, várakozni kénytelenek voltak. Ekkor a hitelezők Sáaryékat minden oldalról megtámadták, de ezek folytonos felebbezések által az ügyeket végtelenig kélselteték. Ezeknél fogva Sáary Károly és npje ellen a csőd megnyitását kérik, s ennek indokolásául meg a következőket hozzák fel. 1- ör, Azon két indok, melynél fogva 1852. évben a csőd azonnali megnyitása megtagadtatott, hogy t. i. Sáaryéknak Huszár Kálmán ellen nevezetes osztálybeli követeléseik vannak, s hogy a hitelezők a zár által biztosítva vannak, megszűnt, miután a zár feloldatott, Sáarynak Huszár Kálmán elleni osztályos ügye pedig az illető végrehajtási jelentés szerint befejeztetett, s ez, valamint a végrehajtási kérvény, s arra vezetett végzés szerint nem hogy Sáarynak volna Huszár Kálmán ellen követelése, sőt inkább ő maradt annak 3678 frtlO krral adósa, mely összegre nézve a végrehajtás ellene el is rendeltetett. 2- or, Sáary Károly és neje adósságaikat, melyek 1857. évben 107,000 pftot tettek ki, ezen idő óta nem törlesztették, sőt inkább szaporították, mint ez a VI alatti telekkönyvi kivonatból a VII.—XVI. alatti Ítéletekből, keresetekből s végrehajtásokból és a XVII. alatti összeállításból kiderül, melyek szerint összesen 20 hitelezőnek egész követelése 143,065 frt 13% krt tesz ki, melyhez jönnek a még több ezerekre menő kamatok, költségek s egyéb adósságok, mikre nézve folyamodók az adatokat eddig meg nem szerezhették. 3- or, Ehhez járul, hogy Saáryék Gulik János zárgondnokkal egyetértve, ingatlan javaik nagy részét elidegeiitették, ugyanis a XVIII.—XXIV. alatti adásvevési szerződésből s árverési jegyzőkönyvből kiderül, hogy Sáaryék Gulik Jánossal egyetértve, nagy-kőrosi birtokaikat több nagy-kőrösi lakosnak 20,150 pftért eladták, hanem az eladott birtok a XXV. szerint betáblázásokkal túlterhelve lévén, a hitelezők s vevők közti, számos perlekedésre adtak alkalmat, melyeknek nyomán a vevők mindenesetre pénzvesztettek leendnek, ugyszinte a XXVI. szerint pestmegyei gyóni, dabasi, babádi és ordasházi nagy kiterjedésű birtokaikat eladták, s a hitele3