Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 2. szám

illetőségéhez visszaküldetik. (1861. octóber 23-kán868. b. szára alatt.) 289. Erőszakos kártevés,, Isten káromlás, megöléssel és gyújtással, fenyegetés, ugy mérgezéssel terhelt Smogyi Lajos elleni fenyitő ügyében Ítéltetett: A eljáró megyei törvényszéknek Ítélete, az abban felhozott okoknál fogva helybenhagyatik, s a per foganatszerzés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1861. octóber 23-dikán 690. b. szám alatt.) 290. Csaba József hatóság eránti engedetlenséggel és a személy biztonságot megsértő erőszakos merénylettel egybefüggő bűnvádi ügyében Ítéltetett: Az eljáró megyei törvényszék Ítélete az abban félhozott okoknál fogva helybenhagyatik, s a per foganatszerzés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1861. octóber 23-kán 689. b. szám alatt.) 291. Lopással vádolt Guttman Emil bünfenyitő ügyében Ítéltetett: Az első bíróság Ítélete az általa felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik, s a per foganatszerzés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1861. oct. 23-án 761. b. sz. a.) Váltójogi Ítéletek. A váltó feltörvényszéken. 13. Steiner József és fiának, Engel Adolf elleni váltóperében ítéltetett: Az eljáró elsőbirósági kir. váltótörvényszéknek 1861. július 4 én 7101. sz. a. hozott ítélete helybenhagyatik. Indokok. Steiner József és fia üres forgatmányosoknak, Engel Adolf forgató alperes elleni kereset joga a váltón látható, tagadásba nem vett forgatói aláírással, B. alatti óvással s ennek közléséről kiadott C. alatti póstavevénynyel igazoltatik. Azon kifogása alperesnek, hogy a keresetbe vett követelés Kohn Móricz előző által Rózenfeld Mózes ellen nyert zálog átengedésével még a kereset beadása előtt felperesnél letörlesztetett s ezen tény bebizonyítására ajánlott főeskü általi bizonyíték azért nem vétethetett bírói figyelembe, mert a K. V. R. 82. §. 2-ik tétele szerint, a váltóadós csak olyan kifogásokkal élhet, melyek közte és felperes közt közvetlen fenforgó jogviszonyokból származnak, ilynemű jogviszonynak azonban nem tekintethetik azon állítólagos ténykörülmény, midőn a fizetés nem alperes nevében, vagy meghatalmazásából , hanem egy harmadik személy által történik. (1861. év deczember hó 18-kán 1797. szám alatt.) 14. Mühlhauser Rajmundnak, Nagy Lajos és Konkoly Ludovica elleni váltó perében végeztetett : A folyamodásnak helyadatik, és a neheztelt végzésnek azon része, mely szerint felperes 2. rendű alperes Konkoly Ludovica ellen indított keresetével elmozditatott, megváltoztatik, s ezen alperes is szenvedő váltó képességgel bírónak kijelentetvén, ujabban kitűzendő tárgyalásra megidéztetni határoztatik. Mert : A magyar váltótörvény, mely szerint kereskedői minőségben be nem jegyzett nők, váltó képességgel nem bírnak, csak f. évi július 23-án, mint az országbírói értekezlet szabályainak, a magyar királyi Curia előtti kihirdetése alkalmával történt életbeléptekor állitatván visza előbbi érvényébe,Konkoly Ludovica pedig a szóbani váltót f. évi július 6-án fogadván el, az ekkor még f'enálló átalános váltó rendszabály értelmében szenvedő váltó képességgel birt, e szerint tehát ellene váltói kereset szabályszerűen inditathatott. (1861. decz. 17. 2845. sz. a. 15. Mózes Eleknek Gyöngyössy György és Koller Rudolf elleni 1008. ft. iránti ügyében ítéltetett : A felíolyamodásnak hely adatik, s az elsőbirósági neheztelt végzés, ítélet alakban oda változtatik, hogy a szatmári volt cs. k. megyetörvényszéknek 1860. aug. 2-án 5897. sz. a. kelt fizetési meghagyást reedelő végzése fenntartatik, s Gyöngyössy György és Koller Rudolf alperesek kötelesek felperes Mózes Eleknek 960 pft. vagyis 1008 o. é. ft. tőkét, ennek 1860. július 25-től számítandó lejárati 6% kamatait, 13 ft 78 \ kr. előbbi, s 22 ft 50 % kr. ujabbi per és törvénykezési költséget 3 nap alatt különbeni váltójogi végrehajtás terhe alatt lefizetni. Mert : Azon ténykörülmény, hogy a kereseti váltó annak a szatmári volt cs. k. megyetörvényszék el5tt 1860. august. 23-án.felperes által történt beperesitése alkalmával eredetben félmutatva s minden kellékekkel ellátva volt, ez a most czimzett törvényszéknek, azon évi augustus 27-én 5897. sz. a. kelt fizetési meghagyást rendelő végzése által a ppts. 113. §. szerint teljes bizonyerőre emeltetik. Alperesek azon kifogása, hogy a kereseti váltóra, az intézvényes és intézvényezettek neve s a fizetés helye, annak kibocsátása illetőleg az óvás kivétele alkalmával még feljegyezve nem volt, hanem ez csak utólagosan töltetett ki, a félperes forgatmányos, mint a váltónak harmadik jóhiszemű birlalója ellenében —• az 1853. oct. 6 án 200 sz. a. kelt magas igazság ügyi miniszteri rendelet tartalmához képest figyelembe nem vétethetik, anyival kevésbé, mert alperesek azt, hogy ezen utólagos kitöltés felperes által a felek megállapodása ellenére, s törvény ellenesen tétetett volna, — be nem bizonyították, s miután alperesek a kereseti váltó előlapján az „elfogadjuk" szó után látható aláírásuknak valódiságát nem tagadják, azt pedig, hogy e váltót csak mint tanuk, vagy más minőségben — kötelezettség vállalása nélkül írták volna alá, a váltó tartalmából ki nem tűnik, — őket a váltói kötelezettség, az átalános váltó rendszabály 81. czikk szerint egész mértékben terheli, s ehhezképest az elsőbirósági végzésnek Ítélet alakbani megváltoztatásával —alperesek a kereseti összeg, annak járulékai, mint pervesztett felek a polgári perrendt. 573. §-ai szerint a perköltségeknek is felperes részére, az Ítéletben meghatározott idő követkekezések terhe alatti lefizetésére kötelezendők voltak. (1861 decz. 18. 2651. sz. a.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Pesten, 1862. Nyomatott Beiméi J. és Kozma Vazulnál.