Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)
1862 / 42. szám - Örökösödési törvényeink multja s jövője
176 Mielőtt azon fejtegetésekbe bocsátkoznánk újólag, mint fent, nyilvánítjuk, tuikép azoknál czéiunk csak az:*) Közreműködni az eszmék tisztázására, az öröködési jog közel jövőben várható codificatiója tekintetéből. Szokolay István. Kuriai íteletek. Ittagán Jogi ügyekben A kir. itélő tííblán. 690. Gelléri Szabó János felperesnek neje Tóth Klára alperes ellen házassági végelválás iránt indított s a házasságvedő részéről hivatalból fólebbezett perében (melyben az első bíróság által hozott ítélet szerint a házasság a felek által nyilvánított és tettleg létező engesztelhetetlen gyűlölség alapján véglegesen felbontottnak kijelentetett, s más hazasságrai léphelés mindkét félnek a következő okoknál fogva megengedtetett, mert a perben álló házastársaknak a biróság előtt személyesen tett nyilatkozatából, ugy az ez érdemben kihallgatott, Pokay Vilma és Duránszky Anna hittel erősített vallomásaiból világosan kitűnik, hogy ők együttlétök egész ideje alatt folytonos ellenszenvvel és gyűlölettel viseltettek egymás irányában, mely ellenszenv és gyűlölet utóbb annyira növekedett, hogy egyrészről ugyan a nőnek kihivó magaviselete, másrészről pedig a férjnek bántalmazásai a bomlott házasági állapot türhetlenségét idézvén elö, a vallás esküjéjével pecsételt szövetséget, mielőtt a törvény ez érdembeni intézkedését bevárták volna, magok a viszálkodó házas felek felbontván, egymást elhagyták, s ekként a házassági köteleket tettleg megszakítván, az illető lelkész ismételt békéltetési kisérletei, valamint a biróság figyelmeztetései daczára határozottan kijelenték, hogy a köztük fennállott házasági viszonyt egymás iránti legyőzhetlen gyűlöletből tovább fentartani nem akarják) ítéltetett: A válni kívánó felek az örökös elválást engesztelhetetlen gyűlölség alapján kérvén, ily esetben pedig a házasság dolgában kiadott, és az 1791. 26. t. cz. által megerősített kegyelmes kir. rendelet 57. §. világos tartalma szerint a feleknek az ágytól és asztaltól bíróilag ideiglenes elválasztása mulhatlanul megkívántatván, miután ez mindaddig meg nem történt, az ezennel 3 hónapra oly módon rendeltetik el, hogy az alatt is a feleknek kibékéltetése a törvszék előtt ismételve megpróbáltassák, annak eszközlése, ugy a házasság védőnek a házasság fenntartása irányában eddig mulasztott vádvédvei felhozása és így a kifejlendőkhöz képest hozandó ujabb ítélet végett jelen per az eljáró városi törvszékhez visszakűldelik. (1862. april 15. 1514. P. sz. a. Előadó: Huszár Ferencz itélómester ktb.) 691. Gröber Anna és társainak Kovács Sándor ellen támasztott bérleti ügyében (melyben első bíróságilag 32 irt használati dij és 15 fit perköltségnek felperes részére leendő megfizetésében azon oknál fogva, mert alperes a saját kívánatra elhalasztott tárgyalási határnapon meg nem jelenvén, s igy a kereseti előadás a használatnak mind dijjára, mind tartozására nézve valónak vétetvén, a ptkv. 902, s a pprtás 40 és 573 §§ ai értelmében elmarasztaltatott) Ítéltetett : Az első bíróságnak ítélete helybenhagyatik és az összes periratok további intézkedés végett visszaküldetnek. (1862. april 11-én 1533. P. sz. a. Előadó: Gáger Mihály ktb.) *) Tehát nem távolról sem: Kritikát irni az or. bir. bizottmány ebbeli munkálatára; ámbár fejtegetéseinkből lehetend következtetést vonni arra is, hogy annak elvei s kiindulási pontjai helyesek voltak-e vagy sem. 691. Farkas Istvánnak gróf Batthány Zsigmond ellen végrehajtást tárgyazó perében (melyben az első biróság által a felmutatott okiratok alapján a végrehajtási árverés egy schveitzi tehénre elrendeltetett — végrehajtást szenvedő részéről közbetett fölyebb folyamodás következtében) végeztetett : Az alaptalan felfolyamodásnak hely nem adatván, az első bíróságnak végzése helybenhagyatik, s az összes iratok további intézkedés végett, illetőségükhöz visszküldetnek. (1862. aoril 11. 1557. P. sz. a. Előadó: Gáger Mihály ktb.) 693. Szatmáry Samunak Unger Gyula elleni végrehajtási ügyében (melyben a végrehajtás utján befolyt 210 frt összeg végrehajtató részére az első biróság által a letétből kiadatni rendeltetvén, s végrehajtást szenvedett a letett öszeg iránt tett tilalmi kérelmével elmozdittatván: ezen végzés ellen végrehajtást szenvedett részéről emelt fölebb folyamodás folytán) határoztatott: Az eljáró biróság végzése, tekintve, hogy felébb folyamodó azt, mikép ő a végrehajtató Szathmáry Samu ellen kártérítési pert kezdett, vagy ha ezt megkezdte volna is, annak alaposságát, és azt, hogy a 210 frt kiadásával ebbeli követelése vészé lyeztetve lenne, semmivel sem bizonyította, és igy birói tilalomnak ez esetben a pprtas 407. és 408. §§-ai értelmében helye nem lévén, másod bíróságilag is helybenhagyatik, és a felterjesztett tárgybeli iratok további intézkedés végett illetőségűkhez visszaküldetnek. (1862. april 14. 1644. P. sz. a Előadó: Gedeon Gábor ktb.) 694. Vinkler Jakabnak Zsulan Mitru ellen lakfelmondásiránt támasztott ügyében, (melyben első bíróságilag a kereseti házbóli kiköltözésre, a hozzátartozó % külallomány föld átengedésére és 7 frt 24 kr. perköltség megfizetésére azon okoknál fogva köteleztetett, mert azon alperesi kifogás, hogy a kérdéses ház és l4 külállomány bíróilag soha sem árvereztetett volna, a felperes által felhozott A. a. teljes hitelű eredeti birtok levéllel teljesen megczáfoltatván, sőt annak tartalmával az, hogy felperes a kereseti házat és telket birói árverésen megvevén, nevére telekkönyvileg át is irattá, teljesen b^győzetett, továbbá a B. a. telekkönyvi kivonattal beigazolta felperes, hogy a kereseti ház és föld jelenleg is a nevén írva találtatik, s mindezekkel a kérdéses ház s telekhezi tulajdoni jogát teljesen bebizonyította) ítéltetett: Az első bíróságnak ítélete az általa felhozott okokból helybenhagyatik, és a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. april 12. 2418. P. sz a. Előadó: Bernolák Károly ktb.) 695. Filep Istvánnak Vertay István ellen jogtalanul visszatartott ingóságok kiadása iránti perében, (melyben felperes az első biróság által keresetétől elmozdittatván, alaptalan keresete által okozott 7 frt 49 kr. perköltség megfizetésében azért marasztaltatott, mert felperes kereset levelében állítja, hogy a kereseti tárgyakat nem alperesnek hanem alperes nejének adta át, igy azokért nem alperes, hanem ennek neje felelős, továbbá alperes által felhozott azon körülményt, hogy nője őrültségi állapotából máig sem eszmélvén ki, a kereseti tárgyak, s azok kiadása iránt vele nem értekezhetett, tagadásba nem vette) Ítéltetett: Az eljáró bíróságnak ítélete helybenhagyatik, sa per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. april 12. 2736. P. sz. a. Előadó: Gáger Mihály ktb.) 696. Rieger Bálint és Weifert Bálint felpereseknek Schmidt Ferencz alperes ellen 66 hold föld kiadatása iránti perében végeztetett: Jelen perben alpereskép Schmidt Ferencz egyedül mint haszonbérlő idéztetvén, a perben nem álló pénzügyi ügyvédség által az eljárás és ítélet el-