Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 39. szám

166 czimét, a mely által a dolog birtokába jutott, tökéletesen bebizonyítsa, s igy az igényelt tárgyhozi tulajdoni jogát kétségen kivül emelje. Már pedig felperes a beperesitett A. és C. alatti ok­iratok által sem a szerzés módját, sem a jogczimet, mely­nélfogva a Löwy Károly részére birói végrehajtás alá vett 2600 frt összeget tulajdoni jogképen követeli, — nem igazolta; sőt az A. a. végzés alapjául szolgáló, s közte s Zoldy Simon közt az igényelt pénz kiadatása iránt állító­lagosán létrejött birói egyezséget sem mutatta fel, követ­kezésképen tulajdoni követelését puszta állításokra alapí­totta ; — ellenben alperes az 1. 2. s 12. sz. a. beperesitett okiratok által kétségen kivül helyeztette azon körül­ményt, hogy az A. a. végzésben érintett, s részben felpe­resnek kiadatni rendelt 5000 frt, a kérdéses 4 darab 20,000 frtról szóló kötvényekre Zoldy Simonnak nem felperes által, hanem Girczy J. által, ki ellenezen összegre nézve jelenlegi alperes Löwy Károly 2000 frt váltóbeli tőke sjárulékai erejéig, az 1859. évi 23,502. sz. a. végzés szerint végrehajtást intézett, — fizettetett ki, illetőleg kölcsönöztetett, felperes pedig az ellenkezőt, hogy a fent­érintett 5000 frtot, mely a Zoldyféle kötelezvényeket ter­heli, Girczy J.uek később kifizette volna, bebizonyítani képes nem volt, továbbá kétségen kivül helyeztette alpe­res azt is, hogy felperes jogczimét nem igazolta, és pedig azért nem, mert a kérdéses, Zoldy Simon által kiállított s Girczy J.-nek pénzszerzés végett átadott, később pedig ennek, bizonyos feltételek mellett birtokába bocsátott 4 kötelezvényre vezetett, — de a jelen perben, — miután abban fel nem mutattattak, meg sem bírálható engedmé­nyek, miután azok, a 2/. a. Ítéletek szerint az első bíróság által hamisaknak s érvényteleneknek kimondattak, a fel­sőbb bíróságok által pedig csak próbák elégtelensége mi­att nem mondathattak ki hamisaknak, minden kétségen kívülieknek, tehát valóknak s olyanoknak, melyek tulaj­doni jog bebizonyítására szolgálhatnának, nem tekintet­hetnek. Végre kétségen kivül helyeztette még alperes azon körülményt is, hogy Zoldy Simon a jelenlegi felpe­ressel, a kérdéses 5000 frtnak kiadatása iránt, miutáu ezen összeget a 4 kötelezvényekre nem felperes, hanem Girczy János kölcsönözte, — Löwy Károly alperes meg­hallgatása s bele egyezése nélkül, ki Girczy János ellené­ben arra már előbb zálogjogot nyert, — egyezséget, — mely egyébként is, hogy köttetett volna, nem igazolta­tik, — nem is köthetett; ugyanazért az első bírósági végzést, másod bíróságilag megmásítani, s felperest tulaj­doni keresetétől elmozdítani, alperes zálogjogát továbbá is fentartani, a perköltségeket pedig a V. T. K. II. R 128. és 225. §-a szerint megállapítani kellett. (1862. febr. 12. 325. sz. a.) Jogirodalmi értesítő. Közelebbről megjelent: A magyar polgári anyagi ma­gánjog rendszere az országbírói értekezlet által megalapí­tott ideiglenes törvénykezési szabályokhoz alkalmazva. Irta Suhajda János jogtudor, köz- és váltó ügyvéd. A szerző sajátja. Ára 4 frt o. ért. Megrendelések a szerző­höz (barátok tere 9. sz. 1-ső emelet) intézendők. Ujabbi időben még a következő jogi munkák jelen­tek meg: Erdélyhoni jogtudomány. Irta Dósa Elek jogtudor. Három könyv, 1861. Ára 6 pfrt. Fenyítő törvényszéki magyar törvény, fejtegette S z 1 e­menics Pál. Harmadik kiadás 1862. KiadjaHeckenast Gusztáv. Ára 2 frt. Magyar büntető törvények s bűnvádi eljárás az orbirói értekezlet szabályai szerint. IrtaKassay Ádolf. A magyar csődtörvény és csőd eljárás az 1840. évi XXII. és 1844. évi VII. t. czikkelyekből az orbirói értekezlet által javaslatba hozott ideig. törv. szabályok szerint. Egy­beilleszté Szeniczey Gusztáv kir. vtófeltörvényszé­ki biró. Pest 1862. Kiadja Heckenast Gusztáv. 2 frt. A magyar váltó s kereskedelmi törvény és a magyar el­járás az 1840. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. és XX. ugy az 1844. IV. törv. czikkelyből az orbirói értekezlet által javaslatba hozott ideig. törv. szabályok szerint egybeil­lesztve Szeniczey Gusztáv kir. vtófeltörvényszéki biró által. 1862. Kiadja Heckenast Gusztáv. Ara 2 frt. A római jog rendszere, tekintettel mai alkalmazható­ságára vázlatban Puchta Fr. Gy. után Récsi Emil ál­tal. Pest, Emich Gusztáv tulajdona. 2. frt. * • Das nngarische Wechselgesetz mit Rücksiclft auf die Landesconstitution, den Handel, die Industrie und den Credit. Von A. M. P. Második javított kiadás 1862. Ki­adta LaufTer és Stolp. Mindezen műveket irodalmi szemlénkben közelebb­ről bővebben fogjuk megismertetni. Hivatalos tudnivalók. A nmlgu kir Hétszemélyes-Táblán május 11. s a kö­vetkező napokon az alább irt polgári perek fognak elő­adatni : Tóth József és Rusvay Gábornak Rago Mária el­leni zárlati ügye. Előadó : Zsömböry György ktb. — Gyimóti Erzsébetnek Búzás Ferencz és társai ellen szerző­dés érvénytelenítése iránt indított pere. — Nagy Ferencz gondnoksági ügye. — Olay Istvánnak Fábry Ignácz ellen dij felszámitási két rendbeli ügye. — Csató Józsefnek Boer Gusztáv és Erdődy László ellen szerződés érvényte­lenítése iránt indított pere. — Füchsel Móricznak Skrinár János ellen előbbi állapotbai visszahelyezést követelő pe­re. — Heller Mihálynak Wilfinger Mihály ellen hozomány és közszerzemény kiadatása iránt indított pere. — Rhédey Borbálának Rhédey Lajos árvái és érdektársai ellen indí­tott örökösödési pere. — Trasser Magdolnának Thesz An­na elleni tilalmi ügye. — Foris Mátyásnak Röser Péter elleni kártalanítási pere. — Demeter Manó és társainak özv. Trajtler Gáborné és pertársai ellen indított zálogváltó pere. — Krisko Johannának Horváth Sándor elleni pere. Előadó: B a r t h o s János ktb. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer— kedden és pénteken. — Előfizetési ár helyben és vidékre egész évre 8 frt,— félévre 4 frt — negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás Belváros, aldunasor 7. sz. Pesten, 1862. Nyomatott Beiméi J. és Kozma Vazulnál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom