Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 40. szám

Pest, péntek 1862. május 23. 40. szám. Negyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Újított váltó per. — Kúriai Ítéletek : magánjogi és úrbéri ügyekben. Hivatalos tudnivalók. Újított váltóper. Haas testvérek a pesti e. b. váltótörvényszékhez m. 1861.- évi november 9. 47,936. sz. a. perujitási keresetet adtok be, melyben Gerga S. által ellenök 1000 írt váltókövetelés és járulékai iránt indított váltóperben 1861. évi jun. 15. 12,378. sz. a. kelt marasztaló ítélet ellenében részint azon oknál fogva kérték a perújítást megengedtetni, meit ezen ügyben ügyvédük mulasztása miatt előbbi állapotbai visszahelyezés miatt, beadott kérelmük A. szerint elvettetett, ez elleni feleblezésük pedig a NB. alatti végzés szerint mint elkésett visszautasittatott, részint azért, mert a B. alatt csatolt 1859. évi máj. 12. kelt és ujitó felperesekhez intézett levélben Stetka János nyíltan mondja, hogy ő felpereseknek váltófedezésül Király-Lehotán lakó Lehóczky Antal által elfogadott 6725 frtról szóló váltót azon világos kikötéssel adott át, hogy felperesek szükség esetében kártalanításukat ezen Lehóczkyíéle váltókból eszközölhessék; továbbá beismeri Stetka János fentebbi levele végén azt is, hogy felperesek által elfogadott, egy évre fizetendő 1000 írtról szóló váltót a fentebbiek biztositékául kézhez vette ; e szerint tehát Stetka János nem volt jogosítva a nála biztositékként létezett 1000 frtos váltót Viszkidenszkyre, ez viszont azt Gerga Sámuel újított alperesre forgatni, kérik tehát felperesek Stetka Jánost hit alatt kihallgattatni annyival is inkább, mert a váltó értékét meg nem kapták. Tagadják továbbá, hogy a váltó fizetési helye Pest lett volna, hanem egyenesen Alsó Kubin volt kijelölve, ez utóbbi tehát vagy meghamisittatott, vagy későbben íratott hozzá. Ezen kérelem felett 1861. évi novemb. 14-re kitűzött, és a felek kölcsönös megegyezésével novemb. 28-ra elhalasztott tárgyalás alkalmával ujitott alperes kijelenti, hogy a perújításnak helye nem lehet 1 szőr azért, mert kétszeres perújítás a vtk. II. r. 200. sz. szerint meg nem engedtetik, már pedig felperesek beismerik az A. a. végzés felmutatásával, hogy az anyaperbeli védelemnek állítólag vétlenül lett elmulasztása okából egy izben már visszahelyezést szorgalmaztak, ez pedig hasontermészetü azon perujilási jogorvoslattal, melyről a vtk. II. r. 195. sz. rendelkezik. 2-szor. Felperesek ezen perújítást uj bizonyítványok alapján indítják meg; ámde makacsságból hozott határozatok ellenében, hová a védelem mulasztásából hozott határozatok is tartoznak, a vtk. II. r. 194. sz. a) pontja szerint csak a mulasztás vétlenségének okából lehet ujitani. 3-szor. Az A. és NB. alatti csatiékok végzések, a C. alatti pedig meghatalmazás, s igynem perbeli bizonylatok. A B. alatti levél oly körülményeket tárgyaz, melyeket felperesek az anyaper tárgyalásakor fel nem hoztak, tehát ezen levél nem is szolgálhat oly állitások igazolására, melyeket felperesek tárgyaltak. Kéri tehát alperes felpereseket ujitási kérelmüktől elutasitatni és 17 frt költségekben marasztatni. Felperesek válaszolják, miszerint a védelemnek vétlenül lett elmulasztása okából kért perújítást az uj bizonyítványok mellett kért perújítással sem összezavarni, sem kétszeres perújításnak magyarázni nem lehet. Már pedig a B. alatti okmány uj bizonyíték, mely az anyaperben használva nem volt, épen azért a vtk. II. r. 194. sz. értelmében perújítás tárgyát képezi. Kérik anuál fogva a perújítást megengedtetni, a B. alatti okmány kiállítóját Stetka Jánost a D. alatti kérdőpontokra kihallgattatni, az anyaperbeni kereset terhe alól magokat felmentetni és alperest az E. F szerinti dijakban és költségekben elmarasztaltatni. Ujitott alperes viszonválaszában hivatkozik az ellenbeszédben beügyellettekre. Az 1861. évi decz. 9. 52,551. sz. a. hozott végzés szerint a perújítás a vtk. II. r. 194. sz. b) pontja alapján megengedtetvén, az 1861. decz 12. kitűzött, azonban a felek kölcsönös beleegyezésével 1862. évi január 3. kitűzött tárgyalás alkalmával Ujitott alperes ellenbeszédében felhozza, miszerint ujitó felperesek az anyaperben azt vitatták : 1-ör, hogy a kereseti váltó hamis, 2 or, hogy értéket nem kaptak, 3-or, hogy az Alsó Kubinra tűzött fizetési hely kitörültetvén, helyébe Pest Íratott volna. Ezek azonban az ujitott perben vita tárgyul nem szolgálhatnak, mert magok a felperesek sem alapítják ujitási kérelmöket ezen körülményekre, hanem egyedül a B. alatti melléklet tartalmára és abból kivont következtetésekre, ennek tartalma pedig az alapperbeli körülményekre nincs vonatkozással. De azok ujitott alperes irányában tekintetbe sem vehetők, mert felperesek a váltó hamisságáról, mely az anyaperben is megczáfoltatott, itt már mit sem akarnak tudni; sőt az anyaperben is a váltó valódiságát épen az alperes előzője irányában 2. sz a. levéllel beismerték. Az érték meg nem kapása és a fizetési hely kiigazítása alperest mint a kereset váltónak egy harmadik jóhiszemű birtokosát nem érdekelhetik. De az újítás alapjául felhozott körülmény sem szolgálhat jelenleg tárgyalás alapjául, sőt ha az való lenne is, alperes jogviszonyára befolyással nem bír, mert ujitott perben csak oly körülmények felett lehet tárgyalni, melyek az alapperben íelemlitvék, ott azonban bizonyíték hiányában tekintetbe nem vétethettek ; az ujitás alapjául felhozott körülményt azonban felperesek az alapperben I fel nem emiitették, mi eléggé bizonyítja, hogy azon köriilj mény az anyaper megindításakor nem is létezett. A B. j alatti levél valódisága tagadtatik, sőt ha való lenne is, oly viszonyt tárgyaz, mely felperes és a váltón nem is létező személy közt állítólag fenforgott, mely viszony egy harmadik jólelkű birtokos ellenében a vtk. 23. 36. és 82. 40