Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 33. szám

Pest, kedd 1862. april. 29. 33. szám. Negyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, TARTALOM: Jogeset. — Kúriai ítéletek: magán, és bűnügyekben. —Váltójogi Ítéletek.— Halálozás. — Hivatalos tudnivalók. Sommás Yisszahelyezési eset. Közli Iginándv Károly urad. ügyvéd ur.. Gróf Eszterházy Györgynő szül. Rohan Chabot, a Sopron megyében fekvő peresznyei uradalmához tartozó Horváth Zsidányi község határában lévó, s közös legelőül szolgáló mintegy 964 hold erdőben, nem csak favágatási gyakorlatánál, de egy 1833 dik évi erdő szabályozási perben kelt helytartótanácsi intézménynél fogva is részére itélt, épületfa vágatási jogát gyakorolni kívánván, 1861-ik évben egy birka akolra szükségelt épületfáknak vágatását rendelte el, — de midőn az uradalmi vadász a favágókkal az erdőre kimenni akart, a község összegyűlt tagjai által erőszakkal visszaveretett. Ezen erőszakoskodással az uradalom favágatási jogában, de folytonos gyakorlatában is akadályoztatva lévén, a községet a községbirájának perbefogásával, az akkori megye 1-ső alispánya elé sommás visszahelyezési perbe idéztette,— és a helyszínén tartott tárgyalással a feleknek, és számos tanuknak kihallgatása után az uradalmi folytonos gyakorlat begyőzve lévén, a perben működő alispány biró társaival, hozott és nyomban kihirdetett ítélettel az uradalmat előbbi favágatási jogának gyakorlatába visszahelyezte, s az ítéletet bévezetéssel loganositotta is. Az alperes község a fellebbezhetést, sem szóval, sem írásban mai napig ki nem jelentette. A bekövetkezett hivatali visszalépéssel s illetőleg változással, ezen ítéletet a megítélt költségekre nézve végrehajtani nem lehetett, minthogy az uradalom a favágatást megkezdvén, midőn a favágók foglalkozásukat tellyesitették, a községelőljárói több községbeliekkel előtörtek, és szidalmak, fenyegetődzések között az uradalmi vadászt a favágókkal elverték, a már kifaragott 3 db fenyőfát a béres kocsijáról ledobván, magok szekerén a községházához Horváth Zsidányba elvitették, ott gyalog hidaknak fel is daraboltatták, igy az uradalmat másodízben törvényes joga gyakorlatában meggátolván. Az uradalom ujjonnan a sommás visszahelyezési pert indította meg a jelenben működő Soprony-megyei másod alispány előtt; a tárgyalás f. 1862 ik évi január hó 6-ra a helyszínén kitüzetvén, a megtartott tárgyalás után a működő bíróság a nyomban hozott ítélettel a felperes uradalmat az eddigi épületfa vágatási használatba visszahelyezte, az okozott perköltségekben az alperes községet elmarasztalta, kitűzvén egyúttal erre nézve a végrehajtást jan. hó 16-ra. A törvényes 8 nap alatt az alperes község ezen ítélet ellen sem élt fellebbezéssel, mi birtokon kivül megengedtetett, hanem bevárta a végrehajtást. — Az ítéletben kiküldött szbiró esküdt társával jan. hó 16-án a helyszínén megjelent, de middn eljárásához hozzá fogott, a község a végrehajtásnak ellene szegült, a biró karjánál fogva az eljáró szbirót a helyszínéi ól elvezetvén s kijelentvén, hogy ezennel minden további lépésnek ellent áll. A megtörtént ellentállás után az eljáró szbiró beadván jelentését, a megyei tisztiszék a marasztalt alperes község ellen a házi karhatalomnak alkalmazásba vételét elhatározta, ezen kiI rendelt karhatalommal a működő alispány a községben mégis jelent, ott azonban nem csak a község fejenként összesereglett fi és n'i tagjai, hanem a vidékbeliek is oly fenyegető állást foglaltak el, miszerint a pandúrok megtámadtatása után a működő alispán igen tapintatteljesen a bekövetkezhető nagyobbszerű vérengzések eltávolítása végett, jónak látta a visszavonulást. A bekövetkezett alispáni jelentés után, felsőbb helyen a törvényes igazság kiszolgáltatását akadályozó alperes község ellen a katonai karhatalom foganatosítása elrendeltetett, s ugyancsak f. é. febr. hó 26-án az eljáró alispán Sopronból 2 század vadász katonasággal Horvát Zsidányban a helyszínén mégis jelent, ezen katonai karhatalommal a végrehajtást megkezdette, mindenek előtt az Ítéletet ujonan kihirdetvén, az uradalmat az épületfa vágatásba bevezette, s a vágatást a katonai karhatalom őrködése mellett a helység elöljárói jelenlétében megkezdette, — a megítélt kölcségeknek beszedésére pedig a szbirót esküdt társával kiküldötte. A leirt végrehajtásnak folyama alatt, épen midőn az uradalom a falevágatásával és kifaragásával foglalkozott, febr. hó 28-án egy a nmgu magy. kir. udv. Cancelláriától kibocsájtott parancsolat érkezett, mely a végrehajtás, és minden további lépések tételét felfüggesztette, a periratok azonnali felterjesztését megparancsolván, minek következtében a per csomó fel is küldetett Bécsbe, s onnan márczius hó elején ily tartalmú leirattal érkezett vissza: „Miután az alperes Horváth Zsidányi község Ő cs. kir. ap. Felségéhez özv. gróf Eszterházy György nő szül. Rohan Chabot mint a peresznyei uradalom birtokosnéja ellen egy folyamodványt nyújtott be, mely legmagassabb helyre nyújtott folyamodvány fellülvizsgálati kérvénynek tekintethetik, a Sopron m. törvényszék mint Ö cs k. ap. Felsége által f. é. febr. hó 27-én kibocsájtott határozathoz képest illetékes 2-od bíróság, ezen pert vizsgálja felül, és ítélettel lásson el, figyelmeztetvén egy úttal a megyei törvényszék, hogy váljon jelen eset nem volna-e az 1853-ik márt. 2. ny. par.49-ik § val összeegyeztethető? — A perben eljárt alispán pedig oda utasiiatik, hogy mind addig míg ezen per felül nem vizsgáltatik, mindent az előbbi állapotba helyezzen vissza." A megyei törvényszék ítéletét fölülvizsgálatilagezen sommás visszahelyezési perben f. apr. 1-én kimondotta, melyben az eljáró alispán ítélete minden pontjában helyben hagyatott, és igy a leérkezett magas intézmény értelmében, a további végrehajtásnak misem állhatván útjában, a végrehajtás folytatása f. apr. hó 15-re tüzetett ki. Lapunk tőlünk nem fiiictfő akadály miatt, annak idejében met? nem jelenhetett33