Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 33. szám

Pest, kedd 1862. april. 29. 33. szám. Negyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, TARTALOM: Jogeset. — Kúriai ítéletek: magán, és bűnügyekben. —Váltójogi Ítéletek.— Halálozás. — Hivatalos tudnivalók. Sommás Yisszahelyezési eset. Közli Iginándv Károly urad. ügyvéd ur.. Gróf Eszterházy Györgynő szül. Rohan Chabot, a Sopron megyében fekvő peresznyei uradalmához tartozó Horváth Zsidányi község határában lévó, s közös lege­lőül szolgáló mintegy 964 hold erdőben, nem csak favá­gatási gyakorlatánál, de egy 1833 dik évi erdő szabályo­zási perben kelt helytartótanácsi intézménynél fogva is részére itélt, épületfa vágatási jogát gyakorolni kívánván, 1861-ik évben egy birka akolra szükségelt épületfáknak vágatását rendelte el, — de midőn az uradalmi vadász a favágókkal az erdőre kimenni akart, a község összegyűlt tagjai által erőszakkal visszaveretett. Ezen erőszakosko­dással az uradalom favágatási jogában, de folytonos gya­korlatában is akadályoztatva lévén, a községet a község­birájának perbefogásával, az akkori megye 1-ső alispá­nya elé sommás visszahelyezési perbe idéztette,— és a helyszínén tartott tárgyalással a feleknek, és számos tanuk­nak kihallgatása után az uradalmi folytonos gyakorlat begyőzve lévén, a perben működő alispány biró társaival, hozott és nyomban kihirdetett ítélettel az uradalmat előbbi favágatási jogának gyakorlatába visszahelyezte, s az ítéletet bévezetéssel loganositotta is. Az alperes község a fellebbezhetést, sem szóval, sem írásban mai napig ki nem jelentette. A bekövetkezett hivatali visszalépéssel s illetőleg változással, ezen ítéletet a megítélt költségekre nézve végrehajtani nem lehetett, minthogy az uradalom a favágatást megkezdvén, midőn a favágók foglalkozásu­kat tellyesitették, a községelőljárói több községbeliekkel előtörtek, és szidalmak, fenyegetődzések között az uradalmi vadászt a favágókkal elverték, a már kifaragott 3 db fe­nyőfát a béres kocsijáról ledobván, magok szekerén a köz­ségházához Horváth Zsidányba elvitették, ott gyalog hi­daknak fel is daraboltatták, igy az uradalmat másodízben törvényes joga gyakorlatában meggátolván. Az uradalom ujjonnan a sommás visszahelyezési pert indította meg a jelenben működő Soprony-megyei másod alispány előtt; a tárgyalás f. 1862 ik évi január hó 6-ra a helyszínén ki­tüzetvén, a megtartott tárgyalás után a működő bíróság a nyomban hozott ítélettel a felperes uradalmat az eddigi épületfa vágatási használatba visszahelyezte, az okozott perköltségekben az alperes községet elmarasztalta, kitűz­vén egyúttal erre nézve a végrehajtást jan. hó 16-ra. A törvényes 8 nap alatt az alperes község ezen ítélet ellen sem élt fellebbezéssel, mi birtokon kivül megengedtetett, hanem bevárta a végrehajtást. — Az ítéletben kiküldött szbiró esküdt társával jan. hó 16-án a helyszínén megje­lent, de middn eljárásához hozzá fogott, a község a vég­rehajtásnak ellene szegült, a biró karjánál fogva az eljáró szbirót a helyszínéi ól elvezetvén s kijelentvén, hogy ezennel minden további lépésnek ellent áll. A megtörtént ellentállás után az eljáró szbiró beadván jelentését, a me­gyei tisztiszék a marasztalt alperes község ellen a házi karhatalomnak alkalmazásba vételét elhatározta, ezen ki­I rendelt karhatalommal a működő alispány a községben mégis jelent, ott azonban nem csak a község fejenként összesereglett fi és n'i tagjai, hanem a vidékbeliek is oly fenyegető állást foglaltak el, miszerint a pandúrok meg­támadtatása után a működő alispán igen tapintatteljesen a bekövetkezhető nagyobbszerű vérengzések eltávolítása végett, jónak látta a visszavonulást. A bekövetkezett al­ispáni jelentés után, felsőbb helyen a törvényes igazság kiszolgáltatását akadályozó alperes község ellen a katonai karhatalom foganatosítása elrendeltetett, s ugyancsak f. é. febr. hó 26-án az eljáró alispán Sopronból 2 század vadász katonasággal Horvát Zsidányban a helyszínén mégis je­lent, ezen katonai karhatalommal a végrehajtást meg­kezdette, mindenek előtt az Ítéletet ujonan kihirdet­vén, az uradalmat az épületfa vágatásba bevezette, s a vágatást a katonai karhatalom őrködése mellett a helység elöljárói jelenlétében megkezdette, — a megítélt kölcsé­geknek beszedésére pedig a szbirót esküdt társával ki­küldötte. A leirt végrehajtásnak folyama alatt, épen midőn az uradalom a falevágatásával és kifaragásával foglalkozott, febr. hó 28-án egy a nmgu magy. kir. udv. Cancelláriá­tól kibocsájtott parancsolat érkezett, mely a végrehajtás, és minden további lépések tételét felfüggesztette, a per­iratok azonnali felterjesztését megparancsolván, minek kö­vetkeztében a per csomó fel is küldetett Bécsbe, s onnan márczius hó elején ily tartalmú leirattal érkezett vissza: „Miután az alperes Horváth Zsidányi község Ő cs. kir. ap. Felségéhez özv. gróf Eszterházy György nő szül. Rohan Chabot mint a peresznyei uradalom birtokosnéja ellen egy folyamodványt nyújtott be, mely legmagassabb helyre nyújtott folyamodvány fellülvizsgálati kérvény­nek tekintethetik, a Sopron m. törvényszék mint Ö cs k. ap. Felsége által f. é. febr. hó 27-én kibocsájtott határo­zathoz képest illetékes 2-od bíróság, ezen pert vizsgálja felül, és ítélettel lásson el, figyelmeztetvén egy úttal a megyei törvényszék, hogy váljon jelen eset nem volna-e az 1853-ik márt. 2. ny. par.49-ik § val összeegyeztethető? — A perben eljárt alispán pedig oda utasiiatik, hogy mind addig míg ezen per felül nem vizsgáltatik, mindent az előbbi állapotba helyezzen vissza." A megyei törvényszék ítéletét fölülvizsgálatilagezen sommás visszahelyezési perben f. apr. 1-én kimondotta, melyben az eljáró alispán ítélete minden pontjában hely­ben hagyatott, és igy a leérkezett magas intézmény értel­mében, a további végrehajtásnak misem állhatván útjá­ban, a végrehajtás folytatása f. apr. hó 15-re tüzetett ki. Lapunk tőlünk nem fiiictfő akadály miatt, annak idejében met? nem jelenhetett­33

Next

/
Oldalképek
Tartalom