Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 30. szám

Pest, kedd 1862. aprii. 15, 30. szám. Negyedik évfolyam. TARTAL >M Felszámitási per. — Kúriai Ítéletek : magán, és bűnügyekben. - Váltójogi Ítéletek. - Irodalmi jelentés. — Hivatalos tudnivalók. Felszámitási per ÍZT. Festetics Sámuel csődtömege ellen. (Vége.) Mindezek nél fogva az alperes részéről kért bírói szemle sem tárta tik szükségesnek, mert a felépítést tanúsítja az alperes által is beismert malomnak bérbe adása, ugy azon körülmény, hogy felperes által előmutatott mindannyi számlakon a jószágfel ügyelő elismerte, hogy az azokban feljegyzett építési anyagik ki is szolgáltattak, és alperes által nem bizonyitíatott be, hogy a még hiányzó néhány ablakok stb. árát is követeli felperes, s az »k az J. alatti számlában is előfordulnak. II. A válaszban 41J pfrt 54 krra leszállított E. alatti részletesen felszámított követelésre nézve szinte a fentebbi ténykörülmények forognak fen alperesi kifogások ellenében, különösen jelen esetben alperes az ellen, hogy az ott előforduló czikkek a harságyi uradalom részére lettek kiszolgáltatva, kifogást nem t évén. . - .-«- -•• Azon alperes részéről a fentebbi mindkéírend neli követelések ellen felhozott kifogás pedig, hogy Necsás Máté mind a B. mind a C. alatti felszámolásokon már a csőd megnyílta után ismerte el felperes követeléseit, erejét veszti az által, hogy különösen kiterjedt, jószágoknál az azok birtokosai elleni csőd megnyílta után a jószágfelügyelet és az azzal összekötött ügyletek, felszámolások tisztába hozatala, s igy a fénebbi két pont alattiak is mindaddig az ebben már előbb működött uradalmi tisztviselőket illeti, mig erről a csődbiróság, illetőleg választmány és tömeggondnok máskép nem rendelkeznek. Már pedig alperes részéről be nem bizonyittatván az, hogy Necsás Máténak uradalmi tiszti hivatala akkor, midőn a B. C. és J. alatti okmányokat aláirta, s illetőleg felperessel véglegesen számolj megszűnt volna, ennélfogva már csak azon okok tekintetbe vételével is azon körülmény, hogy az okmányok a csőd megnyílta után írattak alá, felperes hátrányára nem szolgálhat. III. A 800frtnyi követelésre nézve, hogy ebbeli Pfeffer Antal szigetvári kereskedőt illető tartozást felperes építési költségeinek részletes kiegészítése fejében az uradalom elvállalta, kitünteti a B. alatti okmány, de különösen a C. alatti a csőd megnyílta előtti jószágfelügyeíői elismerés., alperes részéről azonban az be nem bizonyittatik, hogy Pfeffer Anta! az uradalom által kielégíttetett, sőt a D. alatti levele PAfFer Antalnak ennek ellenkezőjét tanúsítja s felemlíti, hogy félperes ellen Pfeffer Antal külön keresetet .inditat, melynek folytán, mint felperes állítja, az 0 alatti ítélet és az arra vezetett nyugta szerint felperes elégité ki a 800 frtrn nézve 'Pfeffer Antalt, holott Ne csás Máté jószágfelügyelőnek B. alatti elismerése széria azon összeg felperesnek kielégítésül beszámíttatott, s igy arra nézve felperes kielégítést nem nyert. Mind ezen fontos és elhatározó ténykörülmények különösen felperesi követeléseket elismerő Necsás Máté jószágfelügyelő felszámolási aláírásai a B. C. J. alatti okmányokon felperes mellett fél bizonyítékot szolgáltatván, annak teljes bizonyítékká leendő kiegészítése végett a felperes által kért s az ítéletben körülirt pótló eskü a p. prdt 270. §. értelmében megítélendő volt. A kamatokra nézve csak 4%-iak voltak megítélendők, mert a p. t.k. 995. §-a azt igy rendeli. Hogy ha azonban felperes ap. p. 272. §-ban kiszabott határidő alatt pótló esküjét le nem tenné, a bizonyítást nem teljesítettnek- kijelenteni, s felperest mint pervesztes felet a tömegnek méltatlanul okozott perköltségekben marasztalni kellett." Ezen ítéletet alperesi csődperügyelő a következő okoknál fogva felebbezte: 1- ör mert Necsás Máté elismerése a csőd megnyitása után keletkezett tehát biróifigyelembe nem vehető s pótló esküvel ki nem egészíthető. 2- or mert a gőzmalmot felperes saját beismerése szerint is nem készítetté éí, ték&Vezé'ft inunkááijt nem is követelhet. 3- or A 800 irtot illetőleg megjegyzi, hogy miután a kötelezettség változtatás mindkét érdeklett fél beleegyezésével történt, attól Pfeffer Antal egy maga vissza nem léphetett (p. t. k. 1401. § ), s felperes kötelessége lett volna az uradalmat a Pfeffer Antal ellen indított perbe szavatoskép idézni, mely mulasztás következményét felperes maga köteles viselni (p.t. k. 931. és p. p. 24. és 25.§§). Kéri tehát az első bírósági Ítéletet ezen értelemben megmásítani. Ennek folytán a kir. váltófeltörvényszéken 1862-ik évi mart. 11-én 3056/j86i sz- a- következőkép ítéltetett: „A dunántúli kir. kerületi itélő táblának mult 1861dik évi october 24-én 172. sz. a. hozott Ítélete az abban felhozott indokok alapján helybenhagyatik. Kúriai ítéletek. .VEagáujoíti ügyekben A kir. itélő táblán • 329. Murgacs Károlynak mint kiskorú Thier József gyámjának. Bauer János örökösei ellen néhai Thier György hagyatékához tartozó szántóföld és rét járulék aivali kibocsátása iránt indított perében ítéltetett: Felperesnek a kereseti földek néhai Thier György által az A. a. végrendelet szerint hagyományoztatván , s hatóságilag is ily jogczimen birtokába adatván, ekképen jelen tulajdoni igényt tárgyazó perben, felperesnek a visszakövetelt íoldekhezi tulajdoni jogezime kétségen kívül állván, de a keresetbe vett földeknek a végrendelkező Thier György által felpe30