Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 24. szám

Pest, kedd 1862. mártius 25 24. szám. Negyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, TARTALOM : Az esküdt általi biztosítás érvénye. — Kúriai Ítéletek : magán és bűnügyekben. — Váltójogi Ítéletek. — Hivatalos tudnivalók. Évnegyedes előfizetés. Az april — júniusi folyamra a t. előfizetők kéretnek előfizetésüket mielőbb megújítani. Évnegyed 2 frt, fél év 4 írt. Teljes példányok kaphatók újévtől, mint 1861-ből is. Az esküdt általi biztosítás érvénye. Abrahámffy János ügyvéd úrtól. A. M. egyik vidéki városunkbeli kereskedő — Pestre menvén, több rendű hitelezőinél tartozásainak lealkuvását kisértette meg, és pedig oly módon, mely a hitelezőkben méltó gyanút ébresztett, minek folytán azok nyakrafőre siettek követeléseik törvényes biztosítását eszközölni. Többek között K. B. kereskedőház a biztosítási végrehajtás elrendelését a váltótörvényszékuél f. év január 7-kén kieszközölvén, még ugyanaz napon az alispánságtól is nyert kiküldési végzés, s ezzel egyik segédét 7. s 8-ika közti éjen útnak indította. A váltótörvényszék végzésébeu megbízottul egy, a biztosítás eszközlésének helyén lakó ügyvéd, vagy az iratokat vivő kereskedő segéd volt megnevezve, az alispáni kiküldetés pedig a járásbeli főszolgabírónak szólott, ki szintén ott székel, hol a biztosítás eszközlendő volt. Megérkezvén jan. 8. délben a helyszínére az iratokkal leküldött megbízott, társát, az ügyvédet fölkereste — s miután a főszolgabiró félnapi távolságra volt a hely színétől, fontos vizsgálattal elfoglalva, s igy az oda és visszamenetel egy egész napot vett volna igénybe, a biztosítást az épen helyben volt járási központi esküdt által 8-án délután foganatba vétették. Másnap azaz 9-én más hitelezők is érkeztek biztosításra, de ezek már egy járásbeli alszolgabiróval jöttek, ki szóközben azon nézetét fejezvén ki, hogy a megyei esküdt által előbbi napon eszközlött biztosítást semmisnek tartja, miután ezt a megbízott kereskedősegéd meghallotta, a még mindig távol volt főszolgabíróhoz sietett, nála e részben kérdést teendő, s csakugyan 12-én az ügyvéd megbizott és az esküdt nem csekély megütközésére, a 8-án már foganatosított biztosítás ujabban leen dó teljesítése végett, a helyszínén ismét megjelent, a biztosítás a 8-kán történtnek megemlítésével csakugyan ismét foganatosíttatott. De időközben, t. i. január 10-én A. M. fizetési tehetlenségét bejelentvén, ellene a csőd kimondatott. így kérdés támadt: váljon a K. B. részére eszközlött biztosítási végrehajtás, annak első, a megyei esküdt által jan. 8-án történt eszközlésétől veszi-e érvényét; mely esetben a csődöt ezen hitelező megelőzte volna; vagy pedig az esküdt által teljesített biztosítás semmisnek tekintetvén, ezen okból a szolgabiróilag 12-én eszközlött biztosítás elkésettnek s K. B. előjoga megszűntnek veendő-e? Többen az utóbbi nézetet pártolják azon okból, mert a váltó törv. 170 — 173. §§. mindenüt világosan s határozottan szolgabírót jelölnek ki váltótörvényszéki végrehajtásokra kiküldendŐül; és a „szolgabíró" kifejezés az or. bírói ideigl. törv. szab. III. 4. §-ában is meghagyatott; mihezképest váltótörvényszéki végrehajtást vidéken sz. kir. és rendezett tanácsú városok kivételével, csak is szolgabírónak lehet teljesítenie, de esküdtnek nem. Nem lehet tagadni, hogy a törvény szószerinti szövege az érintett nézet mellett harczol. De igenis van és szól ellene gyakorlati s a váltóeljárás szelleméből eredő ok, mit pár szóval itt elmondván, kérjük e tárgyban sza^vatottabbak véleményét. A váltójog föelveül emliti egyik váltó jogtudósunk (Fogarasy) hogy „a váltónak gyors és szigorú jogosság szolgáltatással a lehető legnagyobb hitel és biztosság szereztessék.'' Ez alkalmazva a biztosításra, csaknem elérhetlenné, igen sokszor pedig legalább is nagyon kétessé tétetik, a véletlennek összeműködésétől függesztetik föl az által, ha a törvény szószerinti tartalmát véve, csak szolgabíró teljesítheti a váltótörvényszéki végrehajtást. Akárhányszor megtörténhetik ugyanis, és ugy hiszem meg is történt, — hogy a biztosítást eszközlendő fél a kiküldött szolgabíró állomáshelyére érkezvén, ezt hon nem találja. Igen de ha ekkor a hon levő esküdt nem teljesíthetné a végrehajtást; a fél kénytelen utána menni a szolgabírónak, mialatt azonban őt a gyakran nagy kiterjedésű járásban keresi, az másfelé hazajut, hol egy időközben érkezett biztositót talál, ezzel a biztosítást elvégzi, s az elsőnek — midőn megérkezik — oda van elsősége. Igaz ugyan, hogy ezt némileg tán megelőzhetővé teszi a vt. szerinti azon eljárás, hogy több biztosítóknak összejövetelekor a végzés bemutatásának elsőbsége vétetvén tekintetbe, a biztosító az ö végzését — mielőtt a szolgabíró után indulna, az esküdtnek bemutatja, illetőleg általa jegyzőkönyvbe vezetteti. De itt is kérdés, váljon az esküdt ily bemutatás elfogadása s illetőleg bejegyzésére jogosítva van-e, midőn az egész végrehajtási eljárásra, tehát a bemutatás elfogadására is, csak a szolgabíró van kijelölve. Azután, hátha az alatt, míg a biztosító fél a szolgabírót keresi, csöd mondatik ki az adós ellen, s mire a biztosító a szolgabiróval találkozik, vagy ezzel a helyszínére juthat, a csőd iránti hivatalos értesítés is megérkezik ? holott ennek megérkezte előtt a biztosítás az esküdt által kétszer is teljesíthető lett volna! Számtalan ily 6 ehez hasonló eset fordulhat elö a gyakorlati életben, mely a felek biztosítási jogának esz24