Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)
1862 / 24. szám
illLfifloW') ilíbOTlíV/l .Iftítf közlését lehetlenné téve, ez által a váltói hitel és biztosságnak is nem kevés ártalmára lehetnek. Igaz ugyan, hogy ha törvény van, a ht. elölj. b. 6-ik és II. r. 2-ik cziruéhez képest, a biró nem arról, hanem a szerint tartozik Ítélni, s igy eljárni is; de midőn a törvénynek czélja, oka, szelleme, egyes szavakkal ellentétben látszik lenni, épen nem látom okát, váljon ily egyes szavaknak a gyakorlati élet miért ne adhatna a törvény szellemével s czéljával, de a polgárok érdekeivel is megegyezőbb, kiterjesztő magyarázatot ? 98 Eddig a t. értekező, viden kívánunk ez úttal — Mi részünkről hozzá csak röszólani. Azt, hogy de lata lege vagy de lege ferenda van-e szó, meg kell különböztetnünk. A létező törvény világosan szolgabíró közbenjöttét rendeli, ettól tehát bár mily tekintetek forogjanak is fen, eltérni nem lehet, nem szabad. A gyorsaság fökelléke a váltói eljárásnak, de nem a legfőbb s nem egyedüli. Ennek mi a váltóüzlet, hitel s forgalom legfőbb érdekében a lehető legnagyobb jogbiztosságot ismerjük, mire maga á gyorsaság is csak eszközül szolgál. E biztosság pedig i megsemmisül, mihelyt a létező törvények ellenére lehetne bíróilag eljárni. Azért a kir. tábla igen alaposan, helytelennek nyilvánitá még azon bíráskodást is, melyet a szolgabíró esküdt nélkül teljesített (Fányi contra Pavkovics, 1861. decz. l'i.). Ha azonban de lege ferenda van a szó, a t. értekező által felhozott tekintetek figyelmet -érdemiének. Még akkor sem feledjük azonban, mikép valódi bölcsesség rejlik ősi törvényhozásunk azon szabályában,' mély a szolgabiró-esküdt eggyüttes működését szükségeli, ez által az egyes — nem collegialis — bíróság hátrányait eltávolitván. Jogi intézményeinknek egyik díszéül szolgál, mikép közöttük a szorosan vett egyes bíróságok majdnem egészen ismeretlenek. Szolgálhatnának azon bajok orvoslására más reform eszközök is, melyek közt .mi legsürgősbnek vitattuk mindig: a törvénykezésnek a közigazgatástól, politikumtól való elkülönozését; de a melyek közé sorolnók azt is, hogy a végrehajtási teendők is a tisztán bíráskodástól elválasztatnának. tOU ' üli 9l> fl9^I .JijlfilAt 1119(1 {ion JS9 ,!l9VS<Jjné 919Y'9d lé\ a ; laeljflíl'yigsv n •9njf*riji8*jjjhi mán ibü Aet ftvsl nod B n«dnos« íJülniin tJaRdtidR^loia *•innám unkiu nstaiy^iáá Kuriai ítéletek. Magánjogi ügyekben ^fimén JK9 TTSOÍI ,na^u sa^I .íjjétAela nev «bo - iis A kir. ítélő táblán. 265. Fischer József és érdektársainak Éhleitner György ellen végrendelet teljesítési perében Ítéltetett: A keresetbeli s a hazai törvények teljes hatályossága alatt megnyílt örökségnek bírói eldöntésénél alkalmazásba veendő ezen törvények szabálya szerint néhai Fischer Évának férjezett Éhleitner Györgynének ősi vagyonsága felpereseket a törvényes oldalagos örökösödésnél fogva, szerzeményi javai pedig csak végrendelet alapján hagyományképen illethetvén, miután a keresetbe vett szerzeményi javakat illetőleg az A. alatt bemutatott végrendelet a 7. sz. a. teljes bizony erővel biró házassági szerződés ellenében, melyben Fischer Évának összes s mind az első férjével tett, mint pedig alperessel mint második férjével teendő szerzeményei alperesnek lekötel^ztettek, azon oknál fogva; minthogy azon szerződés által Fischer Évának végrendelkezheté.-i szabadsága korlátoltatolt, meg nem áll4>S CÍS auitiitm Sm bhori Jgg hatna, s ilyképen felpereseknek az általuk követelt szerzeményi javakhoz jogos keresete nem lehetne, ugyanazért felperesek az összes szerzeményi javak, ugy szinte az ősi vagyonnak nem igazolt házból követelt kielégítés iránti kereseteiktől elmozdittatván, részökre egyedül a 7. sz. házassági szerződésben Fischer Éva által öröklöttnek kijelölt szőlló, melynek a Q. a. telekkönyvi kivonatban 1278. helyrajzi sz. alattival való ugyanazono^sága alperes által sem tagadtatik, valamint a magtalanság esetében felpereseknek rendelt 200 vfrt s ettől az 18öl-ik évi nov. 4-ik napjától folyó 6% kamatok Ítéltethetvén meg; alperes részére a felpereseknek visszaítélt szőllőbe tett javítások és beruházások felszámithatása és megtérítésének érvényesithetése a végrehajtási eljárásra fenhagyagyatik, s ezek szerint az első bíróság Ítélete a mindkét bírósági költségek viszonyos megszüntetése mellett megváltoztatván, a visszaítélt szőllő haszonvételeket illetőleg pedig helybenhagyatván, a periratok azon megjegyzéssel, miszerint a közöttök fekvő 9221. számmal jegyzett és már tárgyalt zárlati kérvény, még első biró=agi határozattal el nem intéztetett, további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862-dik évi január hó 24-dikén 4443. P. szám alatt. Előadó: Chernél Elek ktáblabiró.) 266. Nyegru Togyernek Deutsch Albert ellen 265 írt 9 kr. iránti perében végeztetett: A keresetlevélben előadott döntő körülmények bizonyítására felperes részéről válaszólag javaslatba hozott tanuk, névszerint Gazdik Henrik, Zsulán Szandu, Motz Juon, Tyrillás Tódor, Lengye Tódor, Balint Petru és Farkas Györgye az első bíróság által kihallgatva nem lévén, ezen hiány pótlása, s a kifejtendő körülményekhez képest ujabb Ítélet hozatala végett, a per illetőségéhez visszaküldetik. (1862. január 24- dikén 4752. P. szám alatt. Előadó: Kossalko János ktáblabiró.) 267. Góbel Mihálynak Poor László és Terézia ellen vételár felosztása iránti perében végeztetett: A vételár felosztása fölött a folyamodó pénzügyi ügyvédség képviselőjének jelenlétében felvett s általa észrevétel nélkül alá is irt jegyzőkönyvben, a kiváltságolt adóhátrálékképen bejelentett összeg ugyanannyinak vagyis 227 írt 42 krnak lévén kitéve, mint a mennyi megítéltetett, az eljáró első bíróságnak a fennállott pprtás 563. §-ához képest a vételár felosztása feletti jegyzőkönyv alapján a vételár felosztása iránt helyesen hozott végzése jóváhagyatik, s a felterjesztett végrehajtási iratok további eljárás végett illetőségükhöz leküldetnek. (1862. január hó 24 dikén 2014. P. szám alatt. Előadó: Nyeviczkey József ítélő mester.) 268. Kai már Sáray Amáliának Kalmár István elleni zálogváltó perében végeztetett: Folyamodó végrehajtási folyamodványát azon kéréssel kötvén össze, miszerint nekie utasítás adassék az iránt, hogy a zálogos összeget hová tegye le? ezen kérdés pedig az érdeklett felek meghallgatása nélkül elintézhető nem lévén, az eljáró bíróságnak végzése helybenhagyatik és a felfolyamodványi iratok illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. január hó 25- dikén 4630. P. szám alatt. (Előadó: Sarlay Laios ktáblabiró.) . 269. Poroszlay Francziskának Reviczky Károly ellen 111 frt 30 kr. iránti perében Ítéltetett: Bárányi Bódog felperesnő Poroszlai Francziskának már megháláló-' zott férje, mint a ptkv. 1238. §-a értelmében törvénybe-' ru képviselője, neje szabad vagyona igazgatására,nem lévén ez utóbbi tekintetben is ellenmondás közbevetve, hivatva:
