Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)

1861 / 120. szám

501 A lélektani észleletcknek jelen állapotáról és ennek bünügyekbeni alkalmazásáról. A jelenkori törvényhozói nionkálatok összehasonlítása a lelki zavarok beszámításáról, és azon mód követése, mely szerint oly esetekben, midőn a vizsgálat azon kérdésre is intézendő, valljon a vádlott lelkileg zavart állapotban létezik-e, az eljárás megkezdetik és Ítélet hozatik, — nem alkalmasok azon meggyőződés megalapítására, hogy mindazok, kiknek Ítéletétől függ a dologbani határozat, a lélektan elhaladását sajátjokká tették volna. Mindenhol tapasztaltatik a ragaszkodás a korábbi nézetekhez és előítéletekhez. Nem ritkán hall az ember panaszokat az esküdtszékek olyatén ítéletei ellen, mely szerint lelkileg valóban zavart egyének bűnösöknek kimondattak, avagy lelki zavar végett, oly esetekben menték föl a vádlottat, midőn a müveit közönség azt képzelte, h sj vádlott elítélendő volt volna. A vád főleg a vizsgálóbirák, államügyészek, védők és elölülők tudomány ] és ismeret hiányában gyökeredzik, mely a régi előítéletekhez méltán rosszalható ragaszkodásból (p. o. attól föltételezvén mindent, vájjon vádlott a jót a rosztól megkülönböztetni képes-e), vagy a lelki zavarodás lényege és alakjának ismerete hiányából, avagy azon még államférfiaknál is észrevehető előítéletekből, hogy az orvosok igen hajlandók megalapítani a lélek zavarodását, — származik, s melyek alapján az esküdtek megjegyzéseikben gyakran tévednek. Méltán panasz emelhető továbbá azon eljárás ellen is, hogy még mindig vádlottaknál a lelki zavarok iránti véleményadással oly orvosok bizatnak meg, kiknek nem volt alkalmuk tébolydakban a lelki betegek állapotainak észlelésére, és a lelki zavaiok többféle alakjának megismerésére, sőt kik nem bírnak vádlottnak, a fogságban léte alatti vizsgálatra megkívántató tudományos kellékekkel sem. mig ellenben valamely gyakorlott és tapasztalt tébolydai orvosnak a vádlott állapota iránt kiveendő alapos véleménye szóbeli tárgyalásnál az esküdteknek biztos irányadóul szolgálhatna. Ilyetén eljárás folytán keletkezett elitélése vádlottnak magának az ítéletnek is nagyobb nyomatékot adna, ha általában megalapittathatnék azon meggyőződés, hogy vádlott tette beszámitás alá jöhet, miután a legnagyobb bizalmat biró szakértő orvosok véleménye akkép nyilvánult, hogy vádlott lelki zavarodásban nem szenved. Ha a tudomány, törvényhozás és igazságszolgáltatás terén fölmerülő jelenségeket egybehasonlitjuk. mindenekelőtt a következő tévedések tapasztalhatók : 1. Még mindig több törvénytudó ragaszkodik azon nézethez, hogy minden lelki zavarok bizonyos alakra visszavezetendők, és a kérdés akkép intézendő, hogy vádlottnál jelen van-e valamely az elősorolt alakokból, mig ellenben a tébolydai orvosok tapasztalatai szerint a lelki zavarok, és ezek alakjai közt nagy különbség létezik, és ki van mutatva, hogy a formák véghetetlenül különbözők, és a lelki állapotok szerint változást szenvednek, főleg hosszan tartó betegségeknél. 2. Már kényelemből is szeret az ember bizonyos formához ragaszkodni a lelkizavarodás megállapításánál, p. o. képes e vádlott a jót a rosztól megkülönböztetni. Ez leginkább kitűnik a gyujtogatási ösztön meghatározásánál, minek jelenkorban azon eredménye lón Németországban, hogy egy fiatal gyujtogatónak beszámithatási képességét orvo- ( sok és törvénytudók megállapították, de felületes itéletök I mellett mellőzték a legfontosabb körülményt, t. i. a hon- • vágyat, mely mint rögeszme vőn uralmat ama fiatal gyújtogató lelkiállapotán. 3. Legrosszabb hatása a közönyösség, midőn a lelki zavar kitörésének első jelei s a már meglévő lelkizavarnak jelenségei figyelmen kivül hagyatnak, valamint 4-szer azon mód, melyei törvénytudók és orvosok az úgynevezett részletes őrültséget veszik tekintetbe s megalapitják a beszámithatási képességet, s ezzel oly cselekvényt számítanak be, mel ynek összeköttetését a beteg rögeszméjével meghatározni nem tudják, a helyett, hogy megemlítenék, hogy valódi lelki zavarnál a lelkierő egyensúlya is zavart állapotban létezik, a mely állapot az észlelő által föl nem ismert összeköttetésnél fogva a beszámithatási képességet megszünteti. A lélektani észleléseknek és tapasztalatoknak igen gazdag eredménye fekszik előttünk ujabb időből. Kiválóan ajánlható Wharton és Stillétől Északamerikában megjelent mű, melyet a törvénytudó Wharton, Stille orvossal szerkesztve adtak ki. E mű nagy fontosságát elismerhetjük, ha tudjuk, hogy Stíllé hosszas európai utazásai által orvosi ismereteit alapos tapasztalatokkal gazdagította. Megemlítendő e nemben Grondolfi és Frieschi olasz orvosok müve, kik a lelki zavarok egyes részleteiről esetek folemlitésével saját véleményök kíséretében értekeznek. Kiemelendő mint uj mű Ideler müve. Tapasztalatokkal gazdagon, mellőzve a materialismus és misticismus utait, szerző főérdeme, hogy alapul az erkölcsi szabadságot vette s ebből kiindulva, azon nézetét nyilvánítja, hogy valamely őrültnél a be nem számithatási képesség meghatározásának lélektani alapjának kell lenni, és azt állítja, hogy a testi betegségnek az erkölcsi szabadsághozi vonatkozásának alapos ismerete nélkül, és az őrültségnek a szeuvedélyektőli alapos megkülönböztetése nélkül igazságos ítélet nem is lehetséges. — Tanulságos Spielman prágai tébolydai orvosnak műve, részint azon kísérlet által a lelki betegeket uj alapokon bizonyos osztályokra visszavezetni, részint a büntető szempontbóli beszámithatási képesség elvének felállítása által. Kívánatos volna bírni azon adat gyűjteményt, melyben összegyűjtettek a tapasztalatok oly vétségekről, melyeket tébolyodottak követtek el, s kik e miatt az őrültek házába vitettek. Mily nehéz megítélni, hogy valamely egyén, ki vétségért vizsgálat alatt van, tettetett, vagy valóban lelkibeteg legyen? a mi iránt igen tapasztalt tébolydai orvosok némely esetekben hosszas észleletek után is kétségeskedtek. A büntörvénytudó csak akkor remélheti, hogy működése oly eseteknél, melyekben a vádlottaknak beszámithatási képessége lelki zavar miatt kérdéses — a lélektan szabályainak megfelelő és ítélete igazságos leend, ha a lelki zavarodásoknak ujabbkori észleleteivel, a korábban figyelmen kivül hagyott lelki állapotokkal, és a beszámítási képesség elvének megítélésével megbarátkozik, s mindezekről alapos ismereteket szerez. Kiválóan ajánlhatók pedig e nemben ujabb időben tartott oly törvényszéki tárgyalások, melyek lelki zavaradáson alapultak, az e tekintetben fölmerült szakértői vélemények, és azon mód, hogy a vizsgálatnál miképen jártak el a törvénytudók és orvosok. Vegyes. Azangol törvénykezésből. Bűntény a nyilt tengeren. Parkill György nevű amerikai hajó-