Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)
1861 / 138. szám
Pest, 1861. kedd nov. 26. 138. szám. Harmadik évfolyam. TÖRVÉNYHOZÁSI S TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. TARTALOM : A kir. kúria jelen helyzete. — Kúriai ítéletek: magán, úrbéri és bűnügyekben. — Hivatalos tudnivalók A kir. kúria jelen helyzete in. Történeti tény, mikép minden államban, főleg az előbbi századok folyama alatt, melynek szelleme sokkal inkább az erőszak s anyagi hatalmaskodásnak, mint a jognak s törvényességnek érvényesítésében nyilvánult, midőn fent, mint alant, a hatalom s befolyás utáni törekvések, korlátlan önkénynyel, a gyöngébbek elnyomatását, s ez uton különbféle alakokban jogtipró tettlegességeket állítottak elő, vajmi gyakran alakultak események, melyek kedvező alkalmul szolgáltak, hogy a közhatalom a jog s törvényszolgáltatás szentélyét megvetve, a bíróságok felett önkénye szerint, törvényellenesen rendelkezzék, azok illetőségét szabad tetszése szerint megváltoztassa, az igazságszolgáltatás folyamában hívatlanul beavatkozzék, önkénytes akaratját a bíróságokra rá erőszakolja stb. stb. Sokszor ez azonban megtörtént nagyobb események időszakán kivül is, ha a hatalom részéről bizonyos czélok s vágyak a bíróságok közbenjöttével, habár erőszak használatával is, létesítendők valának. így volt ez hazánkban is. Már gr. Cziráky Antal, hazánk nagy emlékű törvénytudója, helyesen emelé ki: quapropter formám et ordinem judiciorum lege stabilitum pro arbitrio suo mutare, quodque retrusis temporibus non infrequenter faciebant reges, causas vei personas ab ordinaria hac Jurisdictione eximere stb. stb.*) Törvénykönyvünknek, mely számtalan adataival, Iegérdekesb történeti forrásul tekintendő, mindazon lapjai, melyek az igazságszolgáltatás és bírósági rendszer reformjait tartalmazzák, a legvilágosb bizonyítékul szolgálhatnak, hogy az e téren törvényeink által felállított biztosítékok nem voltak elegendők a visszaélések gátlására. Bizonyságot tesznek azok arról, hogy a hatalom által vádlottak törvényes bíráik elől elvonattak, hogy idegen bíróságok elébe kényszeritettek, hogy a törvénykezési eljárás önkénytesen megváltoztattatott, hogy a biróságok a törvények mellőzésével felsőbb utasítások s parancsok szerinti eljárásra kényszeritettek, hogy törvénytelen biráskodó testületek állitattak fel stb. stb. Nevezetesen magánjogi ügyek elintézésére is törvényellenesen, a rendes bíróságok illetőségének sérelmével — *) Conspectus Juris publici R. Hungáriáé ad A. 1848. historiois animadversionibus illustratus. Víennae 1851. Tom. II. $. 433. pag. 69. co mis siók állitattak, mint tevé ezt VI. Károly, ki Bécsben az udvari kamara befolyása alatt az u. ír. neoacquistica co missiót állította fel önkénytesen, a törvényes országgyűlés mellőztével, ámbár később, mint tudjuk, az 1715. 10. cz. folytán Kassán, Pozsonyban s Zágrábban is állitattak. Ily magánjogi illetékü comissiók előtt külön, törvényellenes, commisionalis törvénykezési eljárás követtetett, a törvényeinkben alapuló rendes formák s kellékek félretételével. Ily törvénytelen perrendről szól az 1715. 17. t. cz. 2. §-a rendelvén: Quaecunque vero Causae praeteritis temporibus Processu Comissionali revisae exstiterunt, intuitu earundem decretum est, ut precessus tales inter Regnicolas seu privatas personas moti, qui alias ordinaria Juris et lege praescripta via, promoveri debuerunt — — pro cassatis et annulatis habeantur, causa ad ordinariam et consuetam juris viam remissa." Ily idegenszerű eljárási szabályok és hatóságok csempésztettek be a bányavárosok körébe is, a kamarai hivatalnokok magokat a bányászi törvénykezésbe törvénytelenül beavatták, s nevezetesen a bányavárosoktól az ítéletek fölebbezését a törvény rendes utjának mellőztével magokhoz ragadták, mint az 1715. 5*)., 1741. 40. t. cz. világosan tanúsítják. Továbbá a hazai törvényes biróságok mellőztével a hon polgárai idegen biróságok elébe vonattak, mint különösen az austriai birói hatóságok elébe, habár nem ott laktak, s birtak is, mint kitetszik ez az 1715. 20. t. czikkelyből is. A fejedelem közegei, a kir. kamara és kir. Fiskus a magánosokat a törvény utján kivül, önhatalmilag javaikban háborgatták, sőt azokat önkénytesen elfoglalták stb. stb. Mindenek felett azonban legszomorúbb einléküek a törvények szentsége ellen elkövetett azon hatalmi visszaélések, melyek a személy és vagyon szabadságot legközelebbről érintő s legfőbb fokon veszélyező vádak feletti bíráskodásra, külön bűnvádi comissióknak, mint vész bíróságoknak önkényszerü felállításában nyilvánultak. Ilyen volt a 17-ik század vége felé az elhírhedt eperjesi co m i s s i o, mely a macellum Eperiesiense herostratusi nevet érdemiette ki magának. Ez elibe vitettek a szomorú események által előidézett politikai vádak s vétségek, elvonatva törvényes biráik elől, hogy ott a törvény rendes utjának, a törvényes formáknak, és a jogbiztosságra nélkülözhetlen eljárási kellékeknek teljes mellőztével vétessenek megbirálás s elitélés alá. — Ily comissiók, mint tudjuk, legújabb időkben is megujitattak, egészen a törvényes biróságok s eljárás mellőztével. Ezen tények közé méltán sorolható azon eljárás is, mely a 18-dik század végén keletkezett nagy hirii 138
