Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)

1861 / 127. szám

528 P. Tamás legtöbbet Ígérőnek 51,500 írtért leüttetelt, sőt már május 8 án 2724. törvényszéki szám alatt az árverés bíróilag is jóváhagyatván, az ár felosztásra is határnap tüzetett ki. A történtekről — engedményes Cs. Béla magának lehető tudomást szerezni kívánván,a törvényszéknél talált iratokból meggyőződött, miszerint S. Anna, első helyen betáblázott hitelező 6300 oszt. ért. írttal adósa Sz. Anna ellen, az utóbbival a balassa gyarmati törvényszék előtt még 1856-ban kötött, de ez által meg nem tartott bírói egyesség alapján, a most nevezett törvényszék előtt 1861. évi január 31-kén, 630.szám alatt azadósnönek romhányi lezalogolt és 120,163 írt 11 krra oszt. ért. becsült vagyonára nézve árverést eszközölt ki, annak foganatosítására első határidőül 1860. évi april 4-ke, második határidőül pedig május 5-ke, mindenkor d. e. 9 óra tüzetett ki, mely érverésnek hirdetménye azonban csak a „Wiener-Zeitung" és „Pressburger Zeitungé-bán tétetett közzé, — és igy ez árverés az engedményesnek, ki Magyarország területén csak is a „Bu^a-Pesti Hirlap"-ot és a ,,Pest-Ofher Zeitung" ot ismerte hivatalos lapoknak, — tudomására sem juthatott. Tapasztalván továbbá azt is, hogy azon árverés sem a jelzálogos hitelezőknek tudtára nem adatott, sem pedig a telekkönyvbe be nem jegyezteti: a fentemiitett 1860. eyi május 8-kán, 2724. szám alatt kelt határozat ellen 1860. július 13-án, törvényes határidőben 4031. sz. alatt felébb folyamodványt és semmiségi panaszt nyújtott be, s az árverést megsemmisíttetni, s ujabbat elrendeltetni kért, az épen most említett értesítés és nyilvánkönyvbe lett be nem jegyzésen kívül különösen azt emelvén ki, hogy még az esetben is, ha a kérdés alatti ingatlan vagyon ellen e két különböző hitelezők részéről külön határnapokra oly közel — csaknem egy időben — május 5 re és május 16 ra elrendelt árverezések az érdekelt jelzálogos hitelezőknek kellő tudomásukra jutnának is, az által minden körülmények között azon tévedés állott elő, hogy mindenki azt vélte, miszerint a kérdéses árverezés valódi határideje 1860. május 16 ik napja legyen, mi annál könnyebben megtörténhetett, mivel a két határidő egymás után következett, és azt, hogy ugyanazon egy végrehajtási tárgyra nézve két végrehajtató fel legyen, tudni nem lehetett. Csakugyan ezen tévedésnek lehet tulajdonítani azt, hogy a végrehajtás tárgyát képező 120,000 írtra becsült ingatlan vagyon, jobb módú vevők hiányában 51,500 osztrák ért. írtnyi potom árért árvereztetett el, a mi által mind a jelzálogos hitelezők, mind pedig a végrehajtást szenvedő fél tetemes kárt vallottak. A pozsonyi cs. kir. főtörvényszék daczára annak, hogy kimutattatott, miszerint a kérdéses árverés körül a pptás 506., 507., 508 és 509. §§-ai rendeletei meg nem tartattak, s igy forma sértések követtettek el, 1860. évi augusztus 13-án 7678. sz. alatti határozatában részint azért, mintha a végrehajtott árverezés szabályszerüleg lett volna közhírré téve, részint azért, mintha a pptás 506. § a zárt szakaszának értelmében az árverésrőli értesítés mellőzése miatt egy hitelező sem támadhatná meg az árverés érvényességét, végre azért, mintha az árverési engedélynek a telekkönyvbe lett be nem jegyzése a jelzálogos hitelezőknek nem prejudicálna:a felfolyamodási kérelmet elutasitá, s az árverést érvényesnek nyilvánította. (Vége következik.) Kúriai íteletek, magánjogi ügyekben. A Hétszemélyes Táblán : 43. Simor János felperesnek Mille Károly alperes elleni szavatossággai perében ítéltetett: Az első bíróság ítélete az abban foglalt indokokból helybenhaoyatik s a per további intézkedés végett visszaküldetik. (1861. aug. 17-én 665. P. sz. a.) 44. Puky György és neje Bánó Rozáliának Márton József elleni zálogvá'iási perében Ítéltetett: Az alperes által közbevetett rendkívüli felülvizsgálati kérelemnek és semmiségi panasznak hely nem adatik, a felek rendes felülvizsgálati kérelmök folytán pedig a másod bírósági Ítélet helybenhagyaiik, s a per foganatszerzés végett iHt tőségéhez visszaküldetik. (1861. augusztus 28-kán 11. P. sz. alatt,) 45. Gróí Nádasdy Lipótnak mint végrehajtatónak, Csernovics Péter mint végrehajtandó elleni 52,500 frt megítélt tőketartozás és járulékai iránti végrehajtási ügyében Ítéltetett: A másod bíróság határozata azon megjegyzéssel, hogy az abban kitűzött árverési határidók, a jelen Ítéletnek az első bíróság általi kihirdetésétől lesznek számitandók, helybenhagyatik és az eljárási iratok további intézkedés védett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1861. aug. 30 án 2830. P. sz. a.) 46. Rohonczy K'ára, Urbán Crescentia és GrófBethlen Erzsébetnek a Törökbecsei birtok után utalványozott és az 1856-ik évi mnj. l-től kamatozó 110,475 for. p. p. úrbéri kármentesítési tőke utalása tárgyában ítéltetett: Az első bíróság határozata az általa felhozott indokokból, s annyival inkább, mert az utalványozót tőke fölvételére jogosítottak különben is a folytatólagos tárgyalásnál igényt bejelentő özvegy Manassynő megjelenésének határozottan ellent mondottak, helybenhagyatik, és az eljárási iratok további intézkedés végett illetőségükhöz viszszaküldetnek. (1861. aug. 30-án 12. P. sz. a.) 47. Faitk János, Kiss Mihály, Godina Antal és Filák János kis-kanizsai lakosok s felpereseknek Schvartz Henrik vasúti vállalkozó ellen 126 Irt munkadíj és járulékai iránti perében Ítéltetett: Az első bíróság Ítélete az ott felhozott indokoknál fogva azon megjegyzéssel, hogy az abban foglalt 26 köb öl 28-ra számítandó, helybenhagyatik és a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1861. aug. 12-én 19. P. ?z. a) 48. Magyari Lajos mint Gönyő község birájának felperessége alatt Bognár János ellen 41 frt. haszonbéri hátralék és járulékai iránti perében Ítéltetett: kz első bíróság Ítélete a perköltségek kölcsönös megszüntetése mellett az ott feihozott okoknál fogva helybenhagyatik, s a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetikj alperesnek követelt biztosítása érdemében a külön per útja fenmaradván. (1861. szept. 12-én 58. P. sz. a.) 49. Fonyad Lá-zló lelp résnek özvegy Nadányi Albertné szül. Olasz C/.eczilia alperesnő ellen 288 for. kártalanítás és járulékai iránti perében Ítéltetett: A másod bírósági itélei azon hozzá idással, hogy alperes a harmadbírósági 5 ítban megalapított perköltségben is elmarasztaltatott, jóva hagyat ik, s a per végrehajtás végeit illetőségéhez leküldetik. (1861. szeptember Í7-kén 297. P. szám alatt.) 50. Martin férjezett Sváb Margitnak Schlegs Bálint