Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 12. szám

Pest, péntek Febr. 10. 1860. 12. szám. Második év. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, TARTALOM : Észrevételek az 1859. nov. 11. min. rendeletre. - Legfelsőbb-törvényszéki döntvény az 1859. nov. 29. k. ős. ny. par. 13. §. s illetőleg az 1687 i 9. és 1723 : 50. tczikkhez stb. — Jog-irodalomi szemle. (Folyt.) — Törvénytar. — Hivatalog tudnivalók. Észrevételek az úrbéri törvényszékeknek a nemesi közbirtokosságokban behozandó arányos fölosztás és tagosítás körüli eljárását szabályozó 1859. nov. II-ki miniszt rendelet némely pontjaira (Vége). II. Áttérek ezen nem csekély fontosságú uj rendelet többi elveinek és szabályainak fejtegetésére. A magas rendelet 3. §-ra nézve azon nézetben v <gyok, mikép az.183%. XII. tczikk a gyakorlatból indítandó arány perekről rendelkezvén (proportionalis ex usu) magából ezen idézett czikk czirnéből következik, hogy ehhez csak azoknak van hozzá szólója, kik gyakorlatban (in usu) vannak és épen is csak az efféle perekről lévén a magas rendeletben szó, természetes, hogy az úgynevezett proportionalis ex jure, melynek régebben a volt királyi tábla volt az első birája, mint az 1715 í 69. és 1618 : 14. tczikkelyeken alapitható kereset — az urb. tszékre nem tartozhat. A magas rendelet 4. §-nak rendelete mindenekben egyezik az 183%. XII. tczikkelylyel, — de ebből ugy látszik, hogy a Jász Kun és Hajdú kerületekre még nem terjesztette ki figyelmét. A 14. §-ra épen a 4. §-nál mondottakat lehet ismételni. Egyébiránt itt megjegyzendő, hogy az arány kulcsának megállapításánál, az még, hogy a sorozat szerint melyik kulcs legyen alkalmazandó, — nem nagy kérdés, — hanem a kivétel mutatja meg, mennyiben lehet azon kulcs alkalmazandó. — A telek számlálásnál a kulcsba felveendő egyes házhelyeknek a kulcsba felvehetősége, vagy mint olyanoknak, melyek mint nem régi házhelyek (sessiones non antiquae) oda nem tartozhatnak, a kulcsbóli kihagyatása a főkérdés, — melyhez másik rokonkérdésül járul, — hogy minden ilyes házhely egész, vagy fél házhelybe, — vagy a régi nemesi udvartelkek — két, vagy az 183%.XII. tcz. 9 §-a szerint mennyi házhelynek vagy teleknek lesznek a kulcsba felveendők. A 15. § át illetőleg ugy vélekedem, hogy nemesi közbirtokosságokban a tagos illetőségek kiszakasztásának tervét csak azon egyedüli esetben készítheti el a mérnök, — ha az illetők birtokrészeik helyeztetésére nézve megegyeztek ; — különben csak dűlőkre szaggathatja a határt, s az 183%. XII. tcz. 11. § ának világos rendelete szerint nyil vagy sorshúzás határozhatja el, kinek-kinek birtoka fekvését. A különböző nagyságú közbirtokossági részek, sorshúzás utjáni ilyetén kiadása pedig a legrendetlenebb formájú tagos birtokokat állithatja elő, nyilhuzás nélkül pedig bíróilag állapítani meg, hogy kinek hol legyen tagos birtoka, — nem lehet a nélkül, hogy az illetők azt önkényes s jogaikba mélyen bevágó eljárásnak ne tekintsék. A 22. §. 5. szakaszába foglalt pénzbeli megtérítések esetei nézetem szerint csak az 183%. X. tcz. 6. §-nak h) pontjában s a XII. tcz. 11. és 17. §§-ban foglaltak lehetnek, az ilyeneket pedig jobb volna executio előtt intézni el azért, mert egyesség utján kivihető volna, hogy az ilyes beruházások a régi birtokos tagos illetőségébe tudassanak, — de ha egy bíróilag megállapított kiosztási tervvel megy a bíró a végrehajtásra, az ilyes követelések kiegyenlítése nehezebbé válik. A 23. §. elején kimondatik az 183%. XII. tczikk 19. § nak utolsó pontjával egyezóleg, hogy csak egyszer lehet tagositani, — ellenben a nóvum világosan elzáratik, s ezentúl csak ad correctionem executionis — marad fel kereset. A 24. §. a pereknek az urb. tszékhez juttatásáról rendelkezvén, — arról az esetről nem szól, hogy hát a minden rendes bíróságok által ellátott, végrehajtástól függő perek végrehajtását melyik bíróság intézze. A 25. §. érdemileg egyezik ugyan az 183%. XII. tcz. 18. § nak a perköltségek viselését illető rendeleteivel; — de a mennyiben ezen közös felperesség alatt (sub comrnuni actoratu) folyó perben alperesből mindenik birtokos felperessé akkor lehet, mikor akarja, — a felpereskedők költségeinek megtérítését a mondott régi törvény még kedvezőbb eljárás mellett rendeli, — én ugy vélekedem, hogy az urb. tszék által kívánható előleg csak kicsiny részét tehetvén a tagos arányosító költségeknek, — az idézett 183%. tcz. 18. §-nak a költségekre vonatkozó rendeletei ezentúl sem mellőzhetők. A 26. §. az, melyikben e sorok irója leginkább gyönyörködik. — Ebben is főczél az egyeztetés, — s ha az nem sikerülne akkor ideigleneg helyett már most hivatalos utoni eljárás mellett véglegesen kell az urb. tszéknek az arányt megállapítani. — Már ezen §. negyedik ötödik szakaszai — méltánylatát sőt világosabb kifejezését foglalják magokban azon elveknek, melyek az 183%. X. tcz. 6.§-nak d) pontjában foglaltatnak, — és megvallom, hogy ezen most említett két szakasz után a mondott §. következő utolsó két szakaszait ellenkezésben állóknak gyanítom, legalább nékem ugy látszik, mintha ez a két utolsó szakasz azon türvényes igazságot, mely az előző emiitett két szakaszokban foglaltatik, egy részben meg akarná gyengíteni. De még ezen §-nál fogva az a kételye is van jelen sorok írójának, — hogy a negyedik szakasz következő tételei :„ha egy közbirtokos által, a közbirtokosság összesítése kéretik; akkor az, az urbériség összesítésével össze függőleg előve12